Eger - hetilap, 1884

1884-06-26 / 26. szám

243

vábbá Ázsia, Afrika, Amerika és Ausztrália nevezetesebb helyeire. Azután ismerteti a szerző a postai megbízások szabályait, jíözli a távirás szabályait, szól a távirati dijak kiszámításáról, a a szavak számításáról, a külön lap-táviratokról, a dijak felvételéről, a táviratok kézbesítéséről és a dijak visszafizetéséről; közli a különféle díjtáblázatokat és pedig legelői a belföldi díjtáblázatot, azután hozza a külföldi díjtáblázatot, végre áttér a vasúti közlekedés ismertetésére és szól a személyszállításról. Ezen tartalom- dús füzet ára 30 kr.

— Keleti Károly nagybecsű felolvasást tartott a magyar tudományos akadémia idei nagygyűlésén junius 8-án. Hazánk — úgymond — 322,000 négyszög kilométer területtel s 15,700,000 lakossal bir s e számoknak megfelelő helyet követelhet magának sok tekintetben a huszonkét európai állam közt. Területre a hatodik, népességre a nyolczadik köztük. Tizenkét oly ország van, mely nem haladja túl a mi népességünk kétharmadát. S mégis kis államnak, kis nemzetnek nevezik, továbbá fiatalnak, pedig csak műveltségre nézve „ifjú“, (mert hát a hadjáratok akadályozták a műveltség elsajátitásában), mig ellenben Görög- és Olaszországot kivéve egy európai állam sem viheti oly messzire keletkezését, mint Magyarország, mely eredeti földrajzi határait és politikai helyzetét a legérintetlenebbül megtartotta. Azt a véleményt is, hogy hazánk földbirtokosai az adó terhe alatt elpusztulnak, Keleti Károly túlzottnak tartja. Nálunk egy négyszög kilométernyi szántóföldre 285 fid földadó esik; Olaszországban 458, Hollandiában 1024 frt. A vizszabályozások náluuk nagyon megszaporiták a szántóföldet; de termelésünk egyoldalú, főleg búzatermelés; a verseny azonban nálunk is terjeszti az életrevalóságot, hogy a búzát lisztben, az árpát szeszben, a kukoriczát sertésben értékesítsük. Keleti szólt az agrarmozgalom ellen is, továbbá a földbirtok jelzá- logi megterheltetéséről, melyből nálunk egy négyszög kilométerre ötezer frt. teher (adósság) esik. A kereskedelmi forgalomban helyünk még elég szerény az európai államok közt, mert egy évi áruforgalmunk 930 milliónál többre nem tehető. Közlekedés dolgában a nyolczadik helyen állunk; közvetlen előttünk van a sorban Olaszország s utánunk Spanyolország; Oroszország szintén mögöttünk áll. De csak vasutaink jöhetnek tekintetbe, mert vizeink még nincsenek teljesen szabályozva s tengerünk csak Fiuménél van. Az állam évi követségére nézve Francziaország áll elől, mienk a kilenczedik hely. De államadóssága is Francziaországnak van legtöbb: 9200 millió. Magyarország magában nyolczadik, az osztrák-magyar monarchiával együtt negyedik a sorozatban államadósság tekintetében. Fejenkint véve, az államadósságból egy spanyolra 229 frt, egy magyarra pedig 72 frt jut. Iparunk nem áll virágzó fokon, mert bár az állam, a kormány megtesz mindent, a mit tehet, de maga a nemzet a külföldi ipart dédelgeti a magunkénak rovására. Népesedésre nézve is rosszul állunk, mert a köznép nem viseli gondját a gyermeknek.

— Gyámügyi döntvény. A törvényes és természetes gyám a gyámhatóság intézkedése szerint őt illető jövedelemből az 1877: XX. tcz. 113. §-a szerint fizetést teljesíthet ugyan, de a törzsva- gyont vagy az árvatárba befolyt és árvatári kezelés alá vett jövedelmet ezen gyámhatóság jóváhagyása nélkül nem terhelheti.

— Mária Anna császárné és Viktor Napolen herczeg. Az a

40,000 frank évjáradék, melyet Viktor Napoleon herczeg legújabban kapott, mint a Béri. Tagbl. Prágából értesül, Mária Anna császárnétól származik, ki ez összeget a herczeg anyjának, Klo- tild herczegnőnek hagyta. Klotild herczegnővel, Umberto olasz király nővérével, Mária Anna császár-királyné tudvalevőleg kétszeres rokonságban állt.

— A magyar orvosok és természetvizsgálók XXIII. vándorgyűlése Buziás fürdő és Temesvár városa törvényhatósági bizottságának hazafias meghívására f. augusztus 20-tól 25-ig a nevezett két helyen fog megtarttatni. A vándorgyűlés tagja lehet mindenki, aki az orvosi, természet- és rokon tudományokat műveli vagy kedveli (férfi és nő,) hogyha a 6 írtban megállapított tagdijat lefizeti. A részt-venni kívánók augusztus 10-ig Sztupka Györgynél, a vándorgyűlés pénztárnokánál Budapesten, vagy Steiner Ferencz gyógyszerésznél Tepaesvárott jelentkezhetnek. A tagsági jegyek már válthatók. A tagok elszállásolása és ellátásáról a vándorgyűlés székhelyén, Buziáson és Temesvárott a kellő intézkedések megtörténtek. A vándorgyűlés programmja a következő: aug. 18.

19. és 20-án beiratás Buziáson; aug. 20-án este ismerkedő estély; 21-én kirándulás Temesvárra, délután szakülések és tudományos estély; 24-én szakiilések; 25-én bezáró közgyűlés. A bezáró ülés után három irányban lesz kirándulás és pedig: a) aug. 26., 27. és 28-án Temesvárról Aninára, Marillavölgybe és innét Orsován át Herkulesfűrdőbe; b) aug. és 27-én Temesvárról Resicára; c) a

geológiai osztály által szervezendő, négy napon át tartó kirándulás a Pojana Ruszka hegységet magában foglaló vidékre, Lóczy Lajos m. kir. osztálygeologus vezetése alatt, nevezetesen: 26-án Temesvárról Lúgoson át Nadrágra, 27-én Nadrágról Ruszkabányára, 28-án Ruszkabányáról a Bagyes hegyen át megérkezés 29-én Tomestre, innen Lapégyra és Zámig és e vasúti állomástól visszatérés Temesvárra. — A vándorgyűlésre következő előadások vannak bejelentve : a) a megnyitó közgyűlésre dr. Chyzer Kornéltól: Emlékbeszéd dr. Montedegoi Albert Ferencz fölött és Haszlinszky Frigyes tanártól: A természet vizsgálata a vallásosság alapján, b) a bezáró közülésre: dr. Lichtenberg Kornél egyetemi magántanártól: A vasúti vonatvezetők közveszélyes fülbántalmairól és dr. Chyzer Kornél: Közegészségügyi bajaink összefüggése hiányos természettudományi nevelésünkkel. Az orvos-sebészeti csoport üléseit dr. Schwimmer Ernő bpesti egyetemi tanár, a természttudo- mányi csoport üléseit pedig dr. Horváth Géza a filloxera kísérleti állomás főnöke „az állat- és növényhonositás“ czimü értekezéssel nyitja meg. A szakülésekre számos előadás van bejelentve, így értekezni fog dr. Babes Viktor egyetemi magántanár „A baktériumok szerepéről egyes fertőző betegségeknél és az ezeket illető legújabb kór-buvárlati eredményekről“, mikroszkópiái mutatványokkal ; dr. Dubay Miklós budapesti gyakorló-orvos arról referál: vájjon szükségesnek látszik-e hazánkban egy himlő-nyirkot termelő központi intézetnek többször sürgetett felállítása, avagy nem. Ezenkívül 21 orvos, gyógyszerész és természetvizsgáló jelentett be értekezést. A tudományos estélyekre következő népszerű előadások vannak bejelentve: dr. Pentelly István, temesvári főgymn. tanár: Délmagyarország arkheologiai tekintetben, Themák Ede. állami főreáliskolai tanár pedig a Bjelo Berdó nevű homoksivatagot természettudományi és kulturális tekintetben ismerteti meg. Buziáson a közalapítványi uradalom 300 teritékü diszebédet fog rendezni, a résztvevő tudósok és vendégek számára.

— A homeopátia gyógyhatásúról. Ezen soraimat azokhoz intézem, kik a homeopaticus gyógyszer hatását nem hiszik. — 80 éves öreg nő vagyok, megvallom, hogy én sem hittem, hogy azok a csepp-gyógyszerek egy pohár vizben hatással lehetnének a betegre ? Úgy lehet, hogy ezen téves gondolkozásom továbbra is megmarad, ha egy szép kúrának, a közel múltban szemtanúja nem lettem volna. Április utolsó napjaiban a menyem hirtelen rosszúl lett: elhivatta dr. Kösztler József orvos urat, ki a beteg megvizsgálása után kinyilatkoztatta, hogy mell- és tüdőgyu- ladással lesz dolga. Nem tagadom, nekem már kezdetben nem tetszett, hogy miért nem hivattak más orvost: nem voltam kibékülve azokkal a kis üvegekben lévő cseppecskékkel; sehogvsem akartam elhinni, hogy oly nagy beteget, mint szegény menyem volt, meggyógyíthasson. De nem szóltam semmit, mert tudtam azt, hogy úgy a menyem mint a férje Kösztler orvos ur iránt, régebb időtől fogva bizalommal viseltetnek. A beteg 8-ad napra oly rosz- szul lett, hogy határozottan kijelentettem azon óhajtásomat hogy, a beteget Francz Alajos orvos ur vizsgálja meg, a ki ezen óhajtásomnak szives volt eleget tenni. A legnagyobb bámulatomra a betegséget ugyanannak találta és a Kösztler ur eljárását tökéletesen jónak nyilvánította. Én, ki nagy tisztelője vagyok Francz orvos urnák, aggódva de nyugodt szívvel vártam a beteg gyógyulását, mi 10-ed napra be is következett. De alig hogy jobban lett, egy újabb nyomasztó aggodalomba estünk: mert a betegen himlő ütött ki; na most volt alkalmam meggyőződni az általam nevetségesnek tartott kis cseppecskék gyógy hatásáról, öröm volt látni, miként javul napról-napra az a nagy beteg, a kinek az élethez bizony vékony reménysége volt. Özv. Marssó Sámuelné.

— A vetések állása. Különösen a felvidéken és a Dunántúl fekvő megyékben a búzában a rozsda terjed, sőt már a kalászig is felhatolt. Az ország egyéb részeiben az ősziek középszerűek, itt-ott jók. A tavasziakat az eső általában javította, de az eső az árpára nézve kissé elkésett, A repcze Fehérmegyében középen aluli termést adott. Szőlők nagyobb részt virágoznak, az egész országban jól állanak s megfelelő jó termést ígérnek. Gyümölcs és takarmány kevés vau, de minőség tekintetében mindkettő igen jó. A kapás növények a fagy okozta károkat részben már kiheverték.

— Helyreigazítás. Lapunk múlt számának első oldalán, a

2-ik hasáb 2-ik sorába sajtóhiba csúszván be, azt ezennel ak- kép igazítjuk helyre, hogy akkorig a kormánypárt 13 kerületet vesztett.- Időjárás. A múlt hét végén, a sok eső és szelek következtében, feltűnően hűvösre fordúlt az idő. Vasárnap meleg volt; este esett, hétfőn meghüvősödött a lég; azóta enyhe boron- gós idő járt.