Eger - hetilap, 1884
1884-06-05 / 23. szám
212 hangú alkalmi beszédet intézett az új párhoz. A násznépet a menyasszony anyja házánál gazdag lakoma várta. *** Az Egri Dalkör által, a miskolczi országos dalversenyen megjelenhetése czéljából, úti költségeinek előállítása végett rendezendő „rozs a ünnepé ly“ az érseki kertben, folyó hó 8-án, vagyis: jövő vasárnap délután fog megtartatni. A lapunk előbbi számaiban már ismertetett részleteken kívül, olvasóinknak az ünnepély teljes programmjával a falragaszok fognak szolgálni. — Az egervidéki jótékony nöegylet május 31-ére kitűzött évi rendes közgyűlése közbejött akadályok miatt megtartható nem lévén, újabb határnapul f. évi junius hó 8-ik napjának d. e. 10 órája Egerben a megyeház kistermébe kitüzetett, mikorra a nőegylet, alapitó, rendes és pártoló tagjait s a t. közönséget azzal van szerencsém tisztelettel meghívni, miként az alapszabályok értelmében a megjelenők jogérvényesen határoznak. Eger május 31. 1884. Imre Miklósné, elnök. — A múlt hó 28. s 29-én megtartott prosynodalis vizsgálatra Egerben megjelentek: Szabó István, Miklóssy Gyula, Mild- ner Béla és Oldali Jenő. — Galamblövészet volt hétfőn délután a „Disznófő“-ben az első' dijat, 1 db. 20 frkos aranyat, Balogh Lajos, másodikat, egy db. cs. aranyat, Gaal Lajos, harmadikat, 1 db. 10 frks aranyat, ifj. Murányváry János nyerték. A galamblövészet után tánez következett. — Az országos kiállításra a bejelentések elfogadása múlt hó végével a központban végleg lezáratott és ezentúl csak egészen kivételes esetekben, csupán ha az orsz. bizottság felszólítására történik a bejelentés, számíthat az elfogadásra. E mellett azonban az országos kiállítási hivatal a szabályzat értelmében az e hó folyamában felterjesztett bejelentésekre nézve is fenntartja magának az esetről-esetre való elhatározást. Vájjon az ekként véglegesnek tekinthető száma a kiállítóknak csakugyan „messze tulszárnyal-e minden várakozást“ — a mint ez a napokban minden lapban olvasható volt — az attól függ, mikép oszlik meg az 5000 bejelentés a különböző csoportok, főleg pedig az ország különböző részei közt. És erre nézve igen nagy aránytalanságokra fogunk akadni, a mint ez péld. a budapesti kereskedelmi kamara vidéki területére vonatkozó összeállításból is kitűnik, ahol Bács- Bodrog-megyét 397, Heves megyét 26 kiállítóval, Pest megyét 268, Fehér megyét 32 kiállítóval találjuk képviselve. De szerintünk magában véve sem oly nagyon „várakozáson felüli“ az 5000 kiállító, ha vesszük, hogy 1873-ban Bécsben 3500 magyarországi kiállító szerepelt a katalógusban. (Kiáll. Lapok.) — Gyászjelentés. Özv. Vizslovszky Mihályné szül. Herbszt Ilona úgy saját, mint kiskorú gyermekei, László, Gizella, Irma és Katinka; továbbá testvérei: özv. Hamza Józsefné szül. Vizslovszky Julianna s gyermekei: Hamza József felszentelt áldozár, Julianna és István; özv. Dluhopolszky Imréné szül. Vizslovszki Katalin s gyermekei: Bertalan és Mária, Vizslovszki József s neje Vészeli Julianna és gyermekei: Kornél, Mária, József, Etel, Ilona, számos más rokon és jó barátok nevében mély fajdalommal jelentik a felejthetlen férj, a legjobb atya, testvér, nagybátya és jó barátnak Vizslovszky Mihály köz- és váltó ügyvéd, megyei árvaszéki ügyész, városi képviselő, a főtemplom és kisasszony-kápolna gondnoka, és katlx. iskolaszéki tagnak, tevékeny élte 42-ik, boldog házassága 15-ik évében, május hó 30-án történt gyászos elhunyták Áldás és béke lebegjen porai fölött. — Gyászjelentés. Póka Mária férjezett Farkas Vinczéné és gyermekeik Dezső, Gyula, Margit, — Póka Terézia férjezett Balogh Sománé s gyermekeik József, Márta, Anna, Erzsébet, Aladár — és Póka Ferencz, fájdalmas szívvel jelentik szeretett édes anyjuk, illetőleg anyósuk és nagyanyjuknak ivádi Ivádi Alojz iának özv. Póka Józsefnének, í. hó 2-án élte 62-ik évében történt elhunytát. Béke poraira! — Gyászjelentés. Steigmüller Cornelia és férje Mérey József, ezek gyermekei: Józsa és Gyula, úgy testvérei: Frank Károly nyug. m. kir. adótárnok, és özv. Sir Antalné sz. Frank Anna, valamint számos rokon nevében is, fájdalommal jelentik a fe- ledhetlen s szeretett anya, nagyanya, testvér s rokonnak özv. Steigmüller sz. Frank Carolin ának május hó 30-án élte 63-ik évében történt elhunytát. Béke poraira! — A budapesti központi papnövendékek magyar egyházirodalmi iskolája május 25-én tartotta alapításának évfordulati ünnepét a papnevelő intézet újonnan készült első emeleti dísztermében Budapesten. A pápai hymnus szabatos eléneklése után Sinkó József olvasta fel elnöki megnyitó beszédét, melyben előadta az okokat, melyek az iskolát arra indították, hogy a legújabban szokásba vett iránytól eltérve, eredeti dolgozatok hel yett az idén Moulart franczia iró „Az egyház és az állam“ czimü korszerű munkáját bocsássa pártoló tagjai s a nagy közönség elé. Ezután4 Modrics József és Kriszt Jenő, Mozart egyik szép nyitányát adták elő hegedűn és zongoi’án, melyek gyönyörködtetve elhangzó akkordjai után Doleschal Kornél lelkesültséggel olvasta fel „Hazánk valláserkölcsi hanyatlása“ czimü értekezését. Aztán Babik József szavalta el „A küzdő egyház rekrutáihoz“ czimü szép alkalmi költeményét. Ezután Koller János olvasta fel jegyzői jelentését. Boildieu Kiadójának eléneklése s az elnöki befejező végeztével az intézet igazgatója, Markus Gyula apátkanonok ur ő nagysága az iskola tagjaihoz intézett buzdító szavak kíséretében kijelenté, hogy a Frak- nói Vilmos akadémiai főtitkár ur által kitűzött dijra beérkezett három pályamű közül „A magyarországi főpapnevezések 1000-től 1526-ig“ czimü munka lett a 100 frtnyi jutalommal kitüntetve, melynek szerzője, Deák Lajos III. éves hittanhallgató. — Krecsányi megy Pozsonyból. A pozsonyi szinügyi bizottság elhatározta a legközelebb tartandó közgyűlés elé azon indit- ványnyal járulni, hogy Krecsányi — a városi tanácshoz benyújtott átiratában kifejezett óhajához képest — a szinelőadási kötelezettség alól junius végével mentessék fel. A német múzsa július első napjaiban tartja bevonulását a pozsonyi színkörbe. („Pozsonyv. Lapok.“) — A budai császárfiirdö. Egyetlen fürdője sincs Magyarországnak, mely családfáját oly régi időkbe vissza tudja vinni, mint a budai császárfürdő. Buda általában gazdag természetes hévvizekben, s hat fürdője közt legnevezetesebb a császárfürdő, mely már bizonyára a rómaiak előtt is ismeretes volt hatalmas gyógyforrásáról, hazánk történetével pedig már a honfoglalás óta össze van forrva. Itt pihent meg Árpád a honfoglalás után s legrégibb történetíróink emlékeznek kitűnő hévvizéről, igy Oláh a XVI-ik, Istvánffy a XVII. században. A török uralom korszakában pedig szemefénye volt a császárfürdő a budai basáknak, kik még Damaskusba is elhordták a hírét a kitűnő fürdőnek, mit ékesszólóan bizonyít az, hogy egy török iró, Mohamed Ben Omer Ben Bajefid már 1597-ben igen elismerően ir a császárfürdőről, mely jelenleg egy kegyes alapítvány tárgyát képezi, s úgy díszes épületei, mint természeti fekvése, kitűnő berendezése, mint sokoldalú s kipróbált gyógyhatásánál fogva hazánk legkitűnőbb fürdői közt foglal helyet. Budán, a Józsefhegy tövében terül el e kitűnő fürdő, közvetlenül a Duna partján, szemben épen a regényes Margitszigettel, s társalgó terme erkélyéről a legbájosabb panorámát nyújtja a szemnek. Másik oldalán a budai hegyek húzódnak el, az a gyönyörű hegyvidék, mely minden idegen utas előtt elfeledhetetlenné teszi ifjú, de bájos fővárosunkat. A fürdő berendezése egészen európaias, s mi kívánni valót sem hagy fenn. A vizet 11 hatalmas forrás szolgáltatja, s 10 különböző fürdő áll a közönség rendelkezésére, u. m. langyos fürdő, meleg fürdő, hévfürdő, gőzfürdő, kádfürdő, teljfiirdő, uszoda, zuhany, iszapfürdő, malátafürdő. Iszapfürdője s uszodája férfi és női osztályra van elkülönítve, s különösen fedett női uszodája a legkedvesebb helye a fürdő női vendégeinek. A helyiség terjedelmét illustrálja az, hogy egyszerre 1000 ember találhat a császárfürdő gyógyvizeinek balzsamos hullámai közt üdülést. A fürdő gyógyhatásáról már a legrégibb orvosok a legelismerőbb nyilatkozatokat teszik, igy Va- dianus bécsi tanár 1503-ban, Browon, korának hires orvosa 1697- ben. Hazai orvosaink s természettudósaink pedig temérdek kiadmányban s folyó iratokban megjelent értekezésekben magasztalják a császárfürdő gyógyerejét, kik közül elég legyen felemlíteni dr. Török József akadémiai tagot, ki a magyar tud. akadémia által 40 aranynyal jutalmazott jeles munkájában igen szakszerűen értekezik a császárfürdőről, s dr. Patrubány Gergelyt, a főváros tiszti főorvosát. Dr. Patrubány egy időben rendelő orvosa volt a császárfürdőnek s saját tapasztalatait összegyűjtve, külön füzetekben kiadta. Ezen füzetei bizonyítják, hogy a császárfürdő gyomor, máj-, lépbajokban, csuzokban, bőrbetegségekben, a légzőszervek bántalmaiban, ideg- és vérvegyületi bajokban a legsikeresebb gyógyulást eredményezte. Tekintve a császárfürdő ezen százfelé elágazó gyógyhatását, a fürdő terjedelmét, mely maga 200 szobát képes vendégek rendelkezésére bocsátani, a regényes fekvést, a fürdőben uralkodó tisztaságot s meglevő komfortot, nem lehet csodálkozni, hogy e kedves helyet évenkint, 800 család látogatja, mely szám azonban még mindig kevés a külföldi fürdők látogatottsága mellett, hova hazánkfiai is ezrivel hordjáK a bankót azért, a mit itthon is, s sokkal jutányosabban megkapnának. Nagyon eljött az ideje, hogy a nagy közönség hazai fürdőinkre fordítsa figyelmét s ne hordja ki a pénzt az országból, hol oly kitűnő gyógyfürdők állanak rendelkezésére, mint a budai császár
