Eger - hetilap, 1884

1884-06-05 / 23. szám

212 hangú alkalmi beszédet intézett az új párhoz. A násznépet a menyasszony anyja házánál gazdag lakoma várta. *** Az Egri Dalkör által, a miskolczi országos dalverse­nyen megjelenhetése czéljából, úti költségeinek előállítása végett rendezendő „rozs a ünnepé ly“ az érseki kertben, folyó hó 8-án, vagyis: jövő vasárnap délután fog megtar­tatni. A lapunk előbbi számaiban már ismertetett részleteken kívül, olvasóinknak az ünnepély teljes programmjával a falraga­szok fognak szolgálni. — Az egervidéki jótékony nöegylet május 31-ére kitűzött évi rendes közgyűlése közbejött akadályok miatt megtartható nem lévén, újabb határnapul f. évi junius hó 8-ik napjának d. e. 10 órája Egerben a megyeház kistermébe kitüzetett, mikorra a nő­egylet, alapitó, rendes és pártoló tagjait s a t. közönséget az­zal van szerencsém tisztelettel meghívni, miként az alapszabályok értelmében a megjelenők jogérvényesen határoznak. Eger május 31. 1884. Imre Miklósné, elnök. — A múlt hó 28. s 29-én megtartott prosynodalis vizsgá­latra Egerben megjelentek: Szabó István, Miklóssy Gyula, Mild- ner Béla és Oldali Jenő. — Galamblövészet volt hétfőn délután a „Disznófő“-ben az első' dijat, 1 db. 20 frkos aranyat, Balogh Lajos, másodikat, egy db. cs. aranyat, Gaal Lajos, harmadikat, 1 db. 10 frks ara­nyat, ifj. Murányváry János nyerték. A galamblövészet után tánez következett. — Az országos kiállításra a bejelentések elfogadása múlt hó végével a központban végleg lezáratott és ezentúl csak egé­szen kivételes esetekben, csupán ha az orsz. bizottság felszólítá­sára történik a bejelentés, számíthat az elfogadásra. E mellett azonban az országos kiállítási hivatal a szabályzat értelmében az e hó folyamában felterjesztett bejelentésekre nézve is fenntartja magának az esetről-esetre való elhatározást. Vájjon az ekként véglegesnek tekinthető száma a kiállítóknak csakugyan „messze tulszárnyal-e minden várakozást“ — a mint ez a napokban min­den lapban olvasható volt — az attól függ, mikép oszlik meg az 5000 bejelentés a különböző csoportok, főleg pedig az ország kü­lönböző részei közt. És erre nézve igen nagy aránytalanságokra fogunk akadni, a mint ez péld. a budapesti kereskedelmi kamara vidéki területére vonatkozó összeállításból is kitűnik, ahol Bács- Bodrog-megyét 397, Heves megyét 26 kiállítóval, Pest megyét 268, Fehér megyét 32 kiállítóval találjuk képviselve. De szerintünk magában véve sem oly nagyon „várakozáson felüli“ az 5000 ki­állító, ha vesszük, hogy 1873-ban Bécsben 3500 magyarországi kiállító szerepelt a katalógusban. (Kiáll. Lapok.) — Gyászjelentés. Özv. Vizslovszky Mihályné szül. Herbszt Ilona úgy saját, mint kiskorú gyermekei, László, Gizella, Irma és Katinka; továbbá testvérei: özv. Hamza Józsefné szül. Vizs­lovszky Julianna s gyermekei: Hamza József felszentelt áldozár, Julianna és István; özv. Dluhopolszky Imréné szül. Vizslovszki Katalin s gyermekei: Bertalan és Mária, Vizslovszki József s neje Vészeli Julianna és gyermekei: Kornél, Mária, József, Etel, Ilona, számos más rokon és jó barátok nevében mély fajdalommal jelen­tik a felejthetlen férj, a legjobb atya, testvér, nagybátya és jó barátnak Vizslovszky Mihály köz- és váltó ügyvéd, megyei árvaszéki ügyész, városi képviselő, a főtemplom és kisasszony-ká­polna gondnoka, és katlx. iskolaszéki tagnak, tevékeny élte 42-ik, boldog házassága 15-ik évében, május hó 30-án történt gyászos el­hunyták Áldás és béke lebegjen porai fölött. — Gyászjelentés. Póka Mária férjezett Farkas Vinczéné és gyermekeik Dezső, Gyula, Margit, — Póka Terézia férjezett Ba­logh Sománé s gyermekeik József, Márta, Anna, Erzsébet, Aladár — és Póka Ferencz, fájdalmas szívvel jelentik szeretett édes any­juk, illetőleg anyósuk és nagyanyjuknak ivádi Ivádi Alojz iá­nak özv. Póka Józsefnének, í. hó 2-án élte 62-ik évében történt elhunytát. Béke poraira! — Gyászjelentés. Steigmüller Cornelia és férje Mérey József, ezek gyermekei: Józsa és Gyula, úgy testvérei: Frank Károly nyug. m. kir. adótárnok, és özv. Sir Antalné sz. Frank Anna, valamint számos rokon nevében is, fájdalommal jelentik a fe- ledhetlen s szeretett anya, nagyanya, testvér s rokonnak özv. Steigmüller sz. Frank Carolin ának május hó 30-án élte 63-ik évében történt elhunytát. Béke poraira! — A budapesti központi papnövendékek magyar egyházirodalmi iskolája május 25-én tartotta alapításának évfordulati ünnepét a papnevelő intézet újonnan készült első emeleti dísztermében Buda­pesten. A pápai hymnus szabatos eléneklése után Sinkó József olvasta fel elnöki megnyitó beszédét, melyben előadta az okokat, melyek az iskolát arra indították, hogy a legújabban szokásba vett iránytól eltérve, eredeti dolgozatok hel yett az idén Moulart franczia iró „Az egyház és az állam“ czimü korszerű munkáját bocsássa pártoló tagjai s a nagy közönség elé. Ezután4 Modrics József és Kriszt Jenő, Mozart egyik szép nyitányát adták elő he­gedűn és zongoi’án, melyek gyönyörködtetve elhangzó akkordjai után Doleschal Kornél lelkesültséggel olvasta fel „Hazánk valláser­kölcsi hanyatlása“ czimü értekezését. Aztán Babik József szavalta el „A küzdő egyház rekrutáihoz“ czimü szép alkalmi költeményét. Ezután Koller János olvasta fel jegyzői jelentését. Boildieu Kiadó­jának eléneklése s az elnöki befejező végeztével az intézet igaz­gatója, Markus Gyula apátkanonok ur ő nagysága az iskola tag­jaihoz intézett buzdító szavak kíséretében kijelenté, hogy a Frak- nói Vilmos akadémiai főtitkár ur által kitűzött dijra beérkezett három pályamű közül „A magyarországi főpapnevezések 1000-től 1526-ig“ czimü munka lett a 100 frtnyi jutalommal kitüntetve, melynek szerzője, Deák Lajos III. éves hittanhallgató. — Krecsányi megy Pozsonyból. A pozsonyi szinügyi bizott­ság elhatározta a legközelebb tartandó közgyűlés elé azon indit- ványnyal járulni, hogy Krecsányi — a városi tanácshoz benyúj­tott átiratában kifejezett óhajához képest — a szinelőadási köte­lezettség alól junius végével mentessék fel. A német múzsa jú­lius első napjaiban tartja bevonulását a pozsonyi színkörbe. („Pozsonyv. Lapok.“) — A budai császárfiirdö. Egyetlen fürdője sincs Magyaror­szágnak, mely családfáját oly régi időkbe vissza tudja vinni, mint a budai császárfürdő. Buda általában gazdag természetes hévvizekben, s hat fürdője közt legnevezetesebb a császárfürdő, mely már bizonyára a rómaiak előtt is ismeretes volt hatalmas gyógyforrásáról, hazánk történetével pedig már a honfoglalás óta össze van forrva. Itt pihent meg Árpád a honfoglalás után s legrégibb történetíróink emlékeznek kitűnő hévvizéről, igy Oláh a XVI-ik, Istvánffy a XVII. században. A török uralom korszakában pedig szemefénye volt a császárfürdő a budai basáknak, kik még Damaskusba is elhordták a hírét a kitűnő fürdőnek, mit ékes­szólóan bizonyít az, hogy egy török iró, Mohamed Ben Omer Ben Bajefid már 1597-ben igen elismerően ir a császárfürdőről, mely jelenleg egy kegyes alapítvány tárgyát képezi, s úgy díszes épü­letei, mint természeti fekvése, kitűnő berendezése, mint sokoldalú s kipróbált gyógyhatásánál fogva hazánk legkitűnőbb fürdői közt foglal helyet. Budán, a Józsefhegy tövében terül el e kitűnő fürdő, közvetlenül a Duna partján, szemben épen a regényes Margitszigettel, s társalgó terme erkélyéről a legbájosabb pa­norámát nyújtja a szemnek. Másik oldalán a budai hegyek hú­zódnak el, az a gyönyörű hegyvidék, mely minden idegen utas előtt elfeledhetetlenné teszi ifjú, de bájos fővárosunkat. A fürdő berendezése egészen európaias, s mi kívánni valót sem hagy fenn. A vizet 11 hatalmas forrás szolgáltatja, s 10 különböző fürdő áll a közönség rendelkezésére, u. m. langyos fürdő, meleg fürdő, hév­fürdő, gőzfürdő, kádfürdő, teljfiirdő, uszoda, zuhany, iszapfürdő, malátafürdő. Iszapfürdője s uszodája férfi és női osztályra van elkülönítve, s különösen fedett női uszodája a legkedvesebb helye a fürdő női vendégeinek. A helyiség terjedelmét illustrálja az, hogy egyszerre 1000 ember találhat a császárfürdő gyógyvizeinek balzsamos hullámai közt üdülést. A fürdő gyógyhatásáról már a legrégibb orvosok a legelismerőbb nyilatkozatokat teszik, igy Va- dianus bécsi tanár 1503-ban, Browon, korának hires orvosa 1697- ben. Hazai orvosaink s természettudósaink pedig temérdek kiad­mányban s folyó iratokban megjelent értekezésekben magasztal­ják a császárfürdő gyógyerejét, kik közül elég legyen felemlí­teni dr. Török József akadémiai tagot, ki a magyar tud. akadé­mia által 40 aranynyal jutalmazott jeles munkájában igen szak­szerűen értekezik a császárfürdőről, s dr. Patrubány Gergelyt, a főváros tiszti főorvosát. Dr. Patrubány egy időben rendelő orvosa volt a császárfürdőnek s saját tapasztalatait összegyűjtve, külön füzetekben kiadta. Ezen füzetei bizonyítják, hogy a császárfürdő gyomor, máj-, lépbajokban, csuzokban, bőrbetegségekben, a légző­szervek bántalmaiban, ideg- és vérvegyületi bajokban a legsike­resebb gyógyulást eredményezte. Tekintve a császárfürdő ezen százfelé elágazó gyógyhatását, a fürdő terjedelmét, mely maga 200 szobát képes vendégek rendelkezésére bocsátani, a regényes fekvést, a fürdőben uralkodó tisztaságot s meglevő komfortot, nem lehet csodálkozni, hogy e kedves helyet évenkint, 800 család lá­togatja, mely szám azonban még mindig kevés a külföldi fürdők látogatottsága mellett, hova hazánkfiai is ezrivel hordjáK a ban­kót azért, a mit itthon is, s sokkal jutányosabban megkapnának. Na­gyon eljött az ideje, hogy a nagy közönség hazai fürdőinkre for­dítsa figyelmét s ne hordja ki a pénzt az országból, hol oly ki­tűnő gyógyfürdők állanak rendelkezésére, mint a budai császár­

Next

/
Thumbnails
Contents