Eger - hetilap, 1884
1884-06-05 / 23. szám
XXIII év-folyam. 23. szám. 1884. junius 5-én. Előfizetési dij: Egész évre . 5 írt — kr, Félévre . . 2 „ 50 „ Negyed évre. 1 n 30 „ Egy hónapra — 45 „ Egyes szám — 12 EGER, Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden csütörtökön. Hirdetésekért mindeu 3 hasábozott petit sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit- sorhelyért 15 kr. fizetendő. Előfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (lyceumi nyomda), a szerkesztőség (vásártér, 783. szám alatt) és Szolcsányi Gyula könyvkereskedése (alanitvánvi ház a lyceum átellenében) s minden kir. postahivatal. — A hirdetési dij előre fizetendő. Az Egerben tervezett nyári színház ügye. A nyári színkör létesítésére városunkban alakult társulat, május 31-én a törzskaszinóban nagygyűlést tartott. Elő lett terjesztve a múltkor kiküldött bizottság részéről olyfonna indítvány, hogy a benyújtott több ajánlat sorából a társulat fogadja el Szilágyi Bálint tervét és ajánlatát. Ezen terv szerint a színkör kerülne 5700 ftba. A vállalkozó a színkört 42 nap alatt elkészíteni ígéri. E mellett 300 forint előleget kér, s azt kívánja, hogy minden hét végén a beépített anyagok értéke neki kifizettessék; továbbá, beleegyezik abba, hogy ezen heti < miitett illetményéből 10% visszatarttassék s hogy ő, ha a színkörrel 42 nap alatt el nem készülne, minden egyes napi késedelemért 8 frt fájdalomdijt fizet. Kitűnt azonban, hogy a vállalkozó vagyontalan és igy biztosítékot nyújtani nem képes. Ennélfogva egyrészről az előleg kiadása ellenezhetett, másrészről a 10%-nyi összeg helyett 20°/0 visszatartása inditványoztatott; továbbá az hangsúlyoztatok, hogy miután a vállalkozó nem képes anyagi biztosítékot, nyújtani, ennélfogva a Krecsányi szintársulati igazgató által ajánlott hozzájárulás, — 500 frt a színkör építéséhez s 400 frt a nyári évad alatti használásért - számításba nem vehető; mert ha a színkör a kellő időre el nem készül, akkor a társulat a károsodó Krecsá- nyit kártalanítani tartoznék, holott a társulat a vállalkozó ellen ennek vagyontalansága miatt e kártalanítási összeg erejéig vissz- kereseiét nem érvényesíthetné. Végül kitűnt az is, hogy most nem tudná a társulat az 5700 ftot előteremteni, — a mennyibe tudniillik a színkör kerülne; mert eddig csak mintegy 2500 frt van aláírva, s az aláírások folytatásától egyelőre legföljebb 500 ftot várhatni; továbbá, ha az állandó színházra adakozottak egy része az ott aláirt összeget a nyári színkörre ideadná is, ez alig hozna be többet 1000 ftnál; ekkép tehát a 4000 fthoz még körülbelül 1700 frt kellene, mely összeg előteremtéséhez kevés remény lehet. Ily körülmények közt a gyűlés, sok felszólalás után, eredménytelenül oszlott szét. Véleményünk szerint: a nagyobb arányú színkör létesítése vagy későbbre, — akkorra — lenne halasztandó, a midőn ahhoz a kellő összeg együtt lesz ; vagy egyelőre meg lehetne elégedni szerényebb arányú s a rendelkezésre álló összegből felépíthető színkörrel. Ha ez utóbbi fogadtatnék el, lehetne ezt akkép eszközölni, hogy oly tervre irassék ki pályázat, a mely tervrajz egyelőre kisebb méretekre s igy olcsóbbra volna számítva, de egyúttal idővel — a pénzerő növekedésével — aránylag csekély költségen bővíthető, illetőleg kiegészíthető lenne. Mindenesetre pedig kívánatos, hogy mielőtt a társulat valamely tervet véglegesen elfogadna, vizsgáltassa meg a tervet egy practicus színigazgató által — milyen pl. Krecsányi, — nehogy ellenkező esetben oly színkörünk épüljön, melyet jóravaló színtársulat csak jelentékeny és költséges átalakítások mellett használhatna. A rendezett tanácsú városok tisztujitásának kérdéséhez. I. A rendezett tanácsú városokra nézve, az 1871. évi 18-ik t.- cz. azt állapítja meg, hogy ott tisztujitás alkalmával kijelölésnek nincs helye; hanem csak az választható tisztviselővé, a kit a tiszt- ujitást megelőzőleg legalább 10 községi képviselő ajánlott. Többfelől azonban oly vélemény merült fel, hogy mióta a köztisztviselők minősítéséről szóló 1883. évi 1-ső t.-cz. hatályban van: e törvény szelleme szerint a rendezett tanácsú városok tisztujitásánál is — úgy, mint addig is a többi községekben, — kijelölésnek van helye; vagy, hogy legalább a tisztujitás vezetésére hivatott elnök kötelezve volna minden egyes állomás betöltése előtt, a 10-10 városi képviselő által ajánlott jelöltektől megkövetelni, hogy mutassák ki azt, vájjon az 1883. évi 1-ső t.-czikk értelmében megválaszthatók-e ? És csak azok volnának szavazás alá bocsátandók, illetőleg megválaszthatok, kik e tekintetben meg- választathatási képességüket előlegesen igazolják. Ezen igazolás pedig legalább is egy legújabb keletű erkölcsi bizonyítványnak s az illető állásra aspirálótól a törvény szerint megkívánt képzettséget tanúsító okmánynak előmutatásából állana, mely utóbbi helyett a már hasonló hivatalban volt egyén ezen hivatalban léteit tartoznék igazolni. (A törvény ugyanis a minősítés tekintetében ily vagylagosságot látszik kívánni; e mellett pedig azt mondja, hogy csak az választható, a ki erkölcsi tekintetben alapos kifogás alá nem esik.) II. Tény az, hogy némely rendezett tanácsú városban, a folyó évben megejtett tisztujitás alkalmával, — igy pl. Czegléden, — a választást vezető megyei közeg a 10—10 egyén által ajánlott jelöltek közül csak azokat bocsátotta szavazás alá, kik a választás elején okmányokkal igazolták, hogy az 1883. évi 1-ső t,-czikk- ben előszabott feltételeknek megfelelnek. Azonban a legtöbb rendezett tanácsú városban a tisztujitás vezetője úgy fogta fel a dolgot, hogy a minősítés kérdése ily városokban előlegesen szóba sem hozható, hogy tehát mindaz választás alá bocsátandó, a kit legalább 10 városi képviselő ajánl, s hogy ha a választott tisztviselő nem birna a törvényben kívánt kellékekkel, utólagosan a választás megsemmisítése kérelmezhető. Gyöngyösön is ilyfélekép értelmezte a törvényeket a tiszt- ujitáskor a megyei vezető közeg. De itt aztán ezen felfogás ellen s az egész tisztujitásnak megsemmisítése iránt — kérvény adatott be, — melyben egyébiránt még más tekintetből is panaszok emeltetnek a tisztujitás érvénye ellen. Az utóbbiak közt szerepel az is, hogy a volt városi tisztviselők is szavaztak a tisztujitás alkalmával s igy talán önmagukra is szavaztak némelyek. Ez utóbbi kérdésről, egy belügyminiszteri rendelet ismertetésével kapcsolatban, más alkalommal tüzetesebben óhajtunk foglalkozni. Ezúttal csak a többi felhozottakra irányozzuk az illetők figyelmét. Különösen pedig arra vagyunk méltán kiváncsiak, hogy ha ezen ügy a megyei közgyűléshez történt följebbezésen túl még a minisztériumhoz is följebbvitetik: akkor vájjon az említett czeglédi, avagy pedig a gyöngyösi eljárást fogják-e fölülről a jövőre nézve általánosan irányadóul előszabni ? A vallás. Nemde merész vállalkozás, — az erkölcsi romlottság mai korszakában, ily czim alatt czikket Írni, midőn a modern tanok hirdetői. a vallást, mint a szellemi sötétség korának, — müveit századunkban már nem használható, — elavult portékáját, — lomtárba valónak szeretik nevezni. A vallástalanság mai nap, mondhatni divattá vált s mint ilyen szerfelett kapós. — Eredményében hasonló, a sokak által szintén csupán divat-czikkül használt szemüveghez, melyet már az oskolás gyermek is orrára biggyeszt, hogy bölcsnek látszassák ; ámde csakhamar tapasztalnia kell, hogy a bölcseség kövét okul- láréjával sem találhatta fel s emellett, még látszervei is elgyengültek úgy, hogy a szemüveget, melyet előbb csak nyegleségből
