Eger - hetilap, 1884

1884-05-22 / 21. szám

] 86

E szerint e regnikoláris bizottságok tárgyalásának kilátás- talausága konstatálva lévén, a magyar és fiumei küldöttség azt javasolják, bogy a kormány részint rendeleti, részint törvényhozási utón mindazt rendezze, ami a horvát tartománygyülés hozzájárulása nélkül rendezhető. Nevezetesen I. Léptettessenek életbe Fiúméban és kerületében a magyar törvények, természetesen a szükséges módosításokkal. II. Fogadtassák el a fiumei küldöttség amaz óhaja, hogy Fiume és kerülete a maga autonom közigazgatását a fennálló törvények alapján külön statútum által szervezze.

III. A fiumei kormányzóság és igazságszolgáltatás költségei ne szerepeljenek a budget-törvényben, mint külön fejezetek, hanem k'ebeleztessenek be az illető magyar minisztériumok költségvetésébe. Természetes, hogy e hatóságok személyi ügyei is az illető minisztériumokban fognának elintézést nyerni. IV. Vallás- és köz- oktatásügyi tekintetben Fiume közvetlenül a magyar kultuszminisztérium alá helyeztessék. V. A fiumei népoktatás a municzipium által statútum utján rendeztessék a kormány jóváhagyása mellett; a Fiúméban levő horvát gymnázium, mely a horvát kormány fönnhatósága alatt áll s inkább a nemzetiségi propagandával mint az oktatás érdekeivel törődik. Fiúméból távolittassék el; a fiumei káptalan ügye pedig rendeztessék. (E káptalan 1787-ben a pólai egyházmegyéből kihasittatván, adminisztratív felügyelet végett a zengg-modrusi püspöknek ad personam alája rendeltetett anélkül, hogy egyházmegyéjébe is bekebeleztetek volna. Már most e püspöki kezelés ellen temérdek a panasz, ezek orvoslása a sürgetés tárgya.)

Az a viszásság, hogy Fiume meghivat ik a horvát országgyűlésre is, gyakorlatilag anynyiban van megoldva, hogy a fiumeiek e meghívást visszautasítják, a választást megtagadják.

A közoktatásügyi bizottság jelentése a harmadik egyetem

ügyében.

A t. képviselőház 1882. évi november hó 27-én 1863. sz. a. kelt határozatával Kassa sz. kir. város és Abauj-Tornamegye közönségének kérvényeit, melyekben a harmadik egyetem székhelyéül Kassa városát kérik kijelöltetni, oly felhívással adta ki a vallás- és közokt. miniszter urnák, „hogy a harmadik tudomány- egyetem felállításának kérdését a ház közoktatásügyi bizottságában is tanácskozás tárgyává tevén, annak idejében az eredményről a háznak jelentést tegyen.“

Ezáltal feladatunkká tétetvén .ez ügy tárgyalása, előadónk által mindenekelőtt összeállítottuk s jelentésbe foglaltuk mindazt, a mi e kérdés előkészítésére eddig a törvényhozás és a kormányzat körében történt s eljárásunk alapját képezi. Ezek közül ki kell emelnünk: a vallás- és közoktatásügyi miniszter kezdeményezésére s később Pozsony felségfolyamodványa következtében egy Pozsonyban felállítandó egyetem létesítésére nézve készített konkrét tervezetet, a mely ez ügyben legfelsőbb helyre tett miniszteri előterjesztésben nyert kifejezést, továbbá Szeged városának egy ott létesítendő egyetem ügyében benyújtott emlékiratát s abban tett ajánlatait, a miniszterileg megbízott szakértőnek erre vonatkozó véleményeit és az ez iránt beérkezett törvényhatósági feliratokat: végül a legújabban Kassa szab. kir. város által az egyetemnek odahelyezése iránt beadott emlékiratot s a megvalósításnak abban kürvonalozott tervét.

Ugyanekkor megállapítottuk eljárásunk módját is, olyképp, hogy mindenekelőtt a harmadik egyetem szükségessége és az azzal alternative összefüggő egyébb előzetes kérdésekre nézve fogunk szakértői enquétet egybehívni és meghallgatni. A mennyiben pedig ennek meghallgatása után egy uj egyetem felállításának szükségességéről győződnénk meg, annak hovahelyezése és mikénti létesítésére nézve fogunk részint szakértőkből, részint az érdekelt vagyis már ajánlatot tett városok kiküldődéiből Álló enquéte-tel tárgyalásokat kezdeni; alkalmat nyújtván ezáltal úgy az egyes városok mellett szóló szempontoknak s azok által fölajánlott megvalósítási eszközöknek feltüntetésére, mint azoknak szakértői szempontból való bírálatára és összemérésére. Ezen programm szerinti eljárás befejezése után véltünk csak azon helyzetbe jöhetni, hogy a t. képviselőháznak a harmadik egyetem létesítése kérdésében kiválólag közművelődési érdekeink szempontjából szakszerű konkrét véleményt adjunk.

Ezen programmunk első részét haladéktalanul meg is valósítottuk. 1883. évi május hó 7-ikére és az azt követő napokra huszonnégy, a felsőbb oktatás ügyével gyakorlatilag és irodalmi- lag különböző helyeken és körökben foglalkozó hírnevesebb szakférfiút hívtunk meg nyilatkozás végett, kik közül huszonkettő megjelenvén, élő-szóval, egy beküldött levélben fejezte ki véleményét, egy pedig nyilatkozási jogával élni nem kívánt.

Ezen enquétenek — melynek meghallgatására albizottságot küldtünk ki, — rendelkezésére bocsátottuk a budapesti és kolozsvári egyetemnek, úgyszintén az öszszes hazai jogakadémiák utóbbi 5 év alatti népességének és működésének adatait, és a következő kérdőpontokat tüztiik véleményadás végett eléje.

1. Szükséges-e, hogy a budapesti egyetemnek különösen egyes karaiban és szakaiban észlelhető tultömöttség megszüntetésére, valamely intézkedés történjék? és ha igen:

2. mily intézkedés tétessék ? nevezetesen:

a) eszközölhető-e a baj orvoslása a fennálló egyetemek kibővítése által, s megfelelne-e ezen intézkedés az ország átalános közművelődési érdekeinek ?

b) eszközölhető-e az orvoslás legalább részben a jogakadémiáknak valamely, a jog- és államtudományi szakoktatás reformjával kapcsolatos átalakítása által ?

c) avagy szükséges-e egy harmadik egyetem létesítése? és vájjon teljes egyetem állitandó-e fel és mily szervezettel ? vagy esetleg elhagyható-e valamely kar vagy valamely szakok és ugyan mely karok s mely szakok?

3. Egy harmadik egyetem fölállítása esetén történjék-e és mi- nemü intézkedés a jogakadémiák tekintetében ?

Az igy végbe ment szakértői tanácskozmány összes tárgyalásairól gyorsírói jegyzetek alapján teljesen kimerítő naplót készítettünk, melyet a ház t. elnöksége javaslatunk folytán a ház tagjainak megfelelő számú példányokban kinyomatott, s melyet szintén mellékelünk.

Az enquéte által felszínre hozott és e naplóba foglalt anyag alapulvételével kiküldött albizottságunk jelentést és javaslatot terjesztett elénk, melynek elfogadásával mi f. é. február hó 8-án tartott ülésünkben megállapodásképen kimondtuk, hogy:

1. A budapesti egyetem jogi karán és a bölcsészeti kar demonstrativ szakaiban tirltömöttség van, ennek megszüntetése részben a fenálló intézmények keretében is eszközölhető, de egy uj egyetem felállítása is levezető hatással lesz rá.

2. Nemcsak ez okból, hanem az ország átalános kulturális érdekei tekintetéből szükséges egy harmadik egyetem létesítése, mely jog- és államtudományi, bölcsészeti, természettudományi és orvostani karokból szervezendő; a theologiai kar kérdése egyelőre függőben tartandó.

3. A jogakademiák jelenlegi helyzetükben változatlanul meg nem hagyhatók.

Ennek alapján már most, eredeti eljárási tervünkhöz képest feladatunk lett volna a kivitel s első sorban a helyválasztás kérdésére nézve bocsátkozni további tárgyalásokba. "Időközben azonban a t. képviselőház megbízatásának tartama vége felé közeledvén, miután arra, hogy tervezett eljárásunkat végleg befejezhessük s a szerint kronkrét javaslattal léphessünk a t. ház elé, most már kilátás sincs, az ügy jelenlegi stádiumában pedig'érdemleges határozat előidézését sem szükségesnek, sem időszerűnek nem tartjuk: azon meggyőződésben, hogy a most kürvonalozott működésűnk által szolgáltatott anyag a 'Harmadik egyetem fontos kérdésének helyes megoldása szempontjából maradandó becscsel bir, s azon hitben, hogy a kormány és a jövendő képviselőliáz a most elejtett fonalat újra felveendik és az általunk megjelölt utón tovább haladva ez ügyet kielégítő megoldásra is fogják juttatni, összes irományaink bemutatása mellett kérjük a t. képviselőházat, miszerint e jelentésünket és az enquéte naplóját tagjai között szétosztatván, az általunk bejelentetteket egyszerűen tudomásul venni méltóztassék.

Kelt Budapesten, a közoktatásügyi bizottság 1884. évi május hó 8-án tartott üléséből.

Bárczay Ödön s. k,. Berzeviczy Albert s, k.,

h. bizottsági elnök. bizottsági előadó.

A tanműhelyek benépesítése tárgyában.

(Vége.)

E tekintetben a törvényhatóságokra és városi közönségekre nagy és nemes hivatás vár. A törvényhatóságoknak és városi közönségeknek kell módot nyujtaniok, arra hogy ilyen kellő képzettségű egyének beléphessenek ily szakiskolákba, a melyek a kereset űj forrásait nyitják meg számukra. Ezen mód ösztöndíjak kitűzésében áll.