Eger - hetilap, 1884

1884-05-15 / 20. szám

177 (politikai heti szemle. Berlin, május 10. Mielőtt a bírod, gyűlésben a sociálista törvény meghosszabbításáról szóló törvényjavaslat, valamint Windhorstnak a részletes vitában egyes pontokra nézve elfoga­dott indítványai fölött a szavazás megejtetett volna, Windhorst a ház nagy mozgása közt kijelentette, hogy indítványait vissza­vonja, mire a birodalmi gyűlés a kormány által előterjesztett törvényjavaslatot 189 szavazattal 157 ellenében elfogadta. A tör­vényjavaslat harmadszori tárgyalása hétfőre tűzetett ki. Berlin , május 10. A sociális törvényre történt szavazás­nál a nemzeti szabadelvűek és konzervativpártiak mindnyájan a törvény mellett szavaztak, a német szabadelvűek közül 25 a tör­vény mellett, a többi ellene, végül a középpártból 39 tag a tör­vény elfogadására, 53 pedig annak elvetésére szavazott. La szén (dán nemzetiségű) nem szavazott. London, máj. 10. Dongola kormányzója tudatja, hogy az általa Khartumba Gordonhoz levelekkel küldött emiszszáriusok visszatértek s jelentik, hogy Khartumot egy óriási felkelő sereg zárta körül. Gordon ápril 13—15 közt néhány sikerült kirohanást vezényelt. London, máj. 9. Az egészségügyi kiállítás megnyitásakor Gladstonet a közönség pisszegéssel s az ellenszenv egyéb jelei­vel fogadta. Konstantinápoly, máj. 9. (Hivatalos.) Kresztovich, Aleko basa helyébe Kelet-Rumélia főkormányzójává neveztetett ki. Pár is, máj. 9. Pár lap Napoleon Jeromos herczegnek levélalakban irt manifesztumát közli, válaszul néhány hívének levelére, melyben az atya és fiú pártja közti súrlódásokat kívánja engesztelő nyilatkozatokkal fölöslegesekké tenni. A herczeg ez­után kijelenti, hogy ő a család feje s fiainak nincs ő irányában se rosszaló, se dicsérő szavuk, különben is két fia mindig tiszte­letteljes viseletűt tanúsított az atyával szemben. A Napoleon-név nincs kormány-formához kötve. Császárság avagy köztársaság legyen-e, az mellékes kérdés, fődolog, hogy a nép akarata döntse el. A köztársaság sem lesz az első konzul utódai előtt visszatet­sző. A Napoleon-név mindenek fölött a haladást, a nép iránt való szeretetek a szociális reformokat s a demokráciát jelenti. Páris, május 12. A „Havas“ ügynökség megerősíti a hirt, hogy Francziaország és Khina közt a béke Tien-Csinben megköttetett. A béke szerződés szerint : 1. Khina elismeri Fran- cziaország védnökségét Tongking és Annám tartományok, Yun- Nan. Ki-Lang-si és Canton városok fölött; 2. egy külön kereske­delmi szerződés alapján, e területek a franczia kereskedelem előtt megnyittatnak; 3. Khina haladéktalanul visszavonja csapatait Tong-Kingból, de hadi kárpótlást Francziaországnak nem fizet. Qrszággyülés. A felsőház lényegtelen módosításokkal fogadta el az ipar­ügyre vonatkozó törvényjavaslatot. Nagyobb vita csak a 122. §.-nál fejlődött ki. melyhez gróf Zichy Nándor a kényszertársu­lás érdekében módositványt terjesztett elő; de ez 55 szavazattal 30 ellenében elvettetett. A képviselőház jóformán minden szó nélkül elfogadta a du- na-drávai és első erdélyi vasút államosításáról szóló javaslatokat. Somssich Pál interpellácziójára Kemény báró azt a biztató ígére­tet tette az esztergomiaknak, hogy kapnak szárnyvasutat, ha a magánvállalkozás kellő tökét szerezhet hozzá. A képviselőház pénteken saját belügyeivel foglalkozott: két képviselő személyes bántalmaztatása ügyét tárgyalta. A két affair (a czeglédi s a Sándor-utczai) eléggé ismeretes. A ház kimondta, hogy ez ügyekben a mentelmi jog megsértését nem látja, csupán rosszalását fejezi ki a bántalmaztatás ténye fölött. Pauler minisz­ter kijelenté a kormány nevében, hogy az állami hatóságok ré­széről a mentelmi jog ha megsértetnék, ez nem fegyelmi, hanem bűnvádi utón fog a tetteseken megtoroltatni. Nagy izgatottságot keltett a képviselőházban egy sensatiós interpellate, melyről a következő kivonatot közöljük Ugrón Gábor: A gyergyó-szent-miklósi kerületben fel­kért képviselőjelölttel april 27-én megjelentem, de a szolgabiró a népgyülés megtartását eltiltotta. A nép egy része pedig zajo­san demonstrált Dobránszky Péter eddigi képviselő mellett. T. ház! Még tartozom a t. háznak igazolással, t. i. azzal, hogy miért tartottam kötelességemnek ez ügyben, és ama kerü­letnek képviselője ellen ilyen határozottsággal, életemet is veszé­lyeztetve, hazafiságból fellépni. Ezt teszem azért, mert a t. kép­viselő ur daczára, hogy itt az ellenkezőt állította, nemcsak hogy rokon Dobrzsánszky Adolffal, aki a lembergi perből ismeretes, hanem a/zal összeköttetésben állott, sőt — sajátkezű leveleivel fogom igazolni, — Oroszországban maga számára hivatalt kért. T. ház ! Ha ebben valaki kételkedik, itt vannak Dobránszky Pé­ter 1863-tól 1879-ig. datált levelei, nincs az egész kör kitöltve, mert időközben jónak látta a levelezés nagy részét visszakérni, de már ez is elégséges, hogy amit állítottam, azt igazoljam és bebizonyítsam. A levél tulajdonosa által föl vagyok hatalmazva, hogy ezeket itt fölolvassam. Nem fogom a t. házat sokáig fárasz- tani, csak egyetlen kis levelet olvasok föl, amely e tényt kellő világosságba helyezi: „Az a tény, hogy Adolf bácsi az én tehet­ségemet és sok helyen szerzett tanulmányaimat nem ismeri, nem lep meg; azonban, hogy oly föltűnő, sőt ignoráns közönynyel ve­szi általad kifejezett szándékomat, ez abban a hiedelemben erő­sít meg, hogy A. bácsinak semmi befolyása az ügyben nem lehet; különben még két kézzel kellene megragadnia ez alkalmat, hogy a nagy, a határtalan nagy, de határtalanul is műveletlen orosz birodalom számára kiváló erőket nyerhessen meg. Majd Csertész- ről adok hétfőn többet; Ölel bátyád: Péter.“ Hogy pedig az orosz birodalomra szólt ez a hivatalkeresés, azt mutatja Dobrzsánszky Adolfnak Dobrzsánszky Olgához czimzett levele. A kiejtés egyéb­iránt csak abban különbözik, hogy magyarul Dobránszkynak, len­gyelül pedig Dobrzsánszkymak mondják. A t. képviselő urnák ez a levele 1879. évi decz. 24-én kelt. Itt van szintén 1879-ből Dobr­zsánszky Adolfnak egy levele, melyet húgához irt, melyben azt mondja, hogy nemsokára Pétéi-, ki engem mindig meg szokott keresni a szünidő alatt, élj > s az ő kérését az Oroszországban elnyerendő hivatal iránt akkor azzal az orosz államtanácsossal, — Antal, másik nevét nem tudom elolvasni, mert oroszul van írva — meg lehet beszélni, s magának felvilágosítást szerezhet, vájjon az oroszországi viszonyok mennyiben felelnek meg az ő kívánaténak. T. ház! Méltóztassék a mappára tekinteni, s ha látja Gyergyó vidéket, tudni fogja, hogy az országnak legexponáltabb része. Ha az orosz kozák éjfélkor lovára ül. a virradat már Gyer- gyóban érheti. Én, mint székely ember, mint hazafi, kötelességem­nek érzem azt követelni, hogy eltávolittassék arról a vidékről az a férfin, aki Oroszországban keres magának hivatalt. Tisza Kálmán miniszterelnök: T. ház! En csak annyit akarok ez alkalommal az interpelláczióra kinyilatkoztatni, mely­nek mentül előbbi megküldését bátorkodom kérni, hogy én az ese­ményekről magamat informálni, és a tapasztaltakhoz képest tör­vényszerű kötelességemet bizonyosan teljesíteni fogom. Egyet már most megjegyzek, mert erre nem kellenek akták. A képviselő ur azt mondta: eltűrném-e, hogy valamely tisztviselő elnöke legyen egy ellenzéki kerületnek? (Ugrón Gábor: Szolgabiró?) Engedel- met kérek, hiszen a szolgabiró vagy más törvényhatósági tiszt­viselő ebből a szempontból egyforma. Erre bátor vagyok megje­gyezni, hogy magában Budapest fővárosában egy, a 48-as párt­hoz tartozó képviselőjelöltnek pártelnöke: egy tisztviselő. Dobránszky Péter: Személyes kérdésben kérek szót. Bocsánatot kérek, hogy azokra az egyenes és határozott, szemé­lyem és hazafiságom ellen intézett támadásokra bátorkodom a t. ház türelmét kikérni; de azt hiszem, hogy az, aki becsületére és hazafiságára, nevezetesen magyar hazafiságára valamit tart, joggal kérhet türelmet és fig3relmet a t. háztól, midőn becsületes hazafisága ellen ilyen — bocsánat a kifejezésért — határozottan mondom, rágalmak és koholmányok emeltetnek. Legelőször is, t. ház, nem jó kedvemből mondom ezeket, mert ezek családi dolgok, de bátor vagyok egyszer s mindenkorra ama szántszándékos és ezélzatos összekeveredések ellen tiltakozni, melyekkel engem, az én családomat minduntalan azzal a pánszláv agitácziójáról isme­retes Dobrzsánszkyval hoznak összeköttetésbe, holott az én csa­ládom, mint okmányokkal és ezer más bizonyítékkal ki tudom mutatni, azzal semmiféle vérrokonságban, érzelmi és politikai ro­konságban nem áll, mert az én családom a beregmegyei miszti- czei Dobra családnak Szabolcsmegyébe átszármazott ága. Ezt én okmányokkal, armalissal, záloglevéllel és ezer más módon képes vagyok bebizonyítani. Cselekedeteimmel pedig még jobban, mert körülbelül 15 esztendeje, hogy a magyar állam, a haza szolgála­tában állok. Es felhívok mindenkit, méltóztassék meghallgatni mind azt a sok ezer fiatal embert, kik az én kezemen és szel­lemi vezetésemen 14 év óta keresztül mentek, méltóztassék mind­azokat megkérdezni, hogy nem a legforróbb hazaszeretet érzelme és szelleme vezetett-e folyton tanári működésem egész folyamán át ? De azokat az embereket, tanítványaimat összegyűjteni bajos. Hát méltóztassanak megnézni irodalmi működésemet, nézzék meg *

Next

/
Thumbnails
Contents