Eger - hetilap, 1884
1884-05-08 / 19. szám
167 Csemege s kiviteli szőlőül egyátalán ajánlhatók minden vidékre a következő fajok: I. Korai használatra. Madelaine, Angeviue, Madelaine-Royal, Précoce de Maiingre, Chasselas blanc Croquant, Chasselas rouge és Ch. rouge-royal, Pássá Tutti, Augustana és Hargita. Ezen fajok a Précoce kivételével mind hosszúra müvelendők. II. Középidei használatra. Chasselas Napoleon, Golden Champion, Ducof Buccleuch, Muscat d’Alexandrie blanc, genuai zamatos, Muscat Frontignan, mézes fehér. II. Téli eltevésre és késői kivitelre. Semendria fehér, vörös dinka, malaga kék, damaskusi sárga, smyrnai muskatály, halhólyag; fehér, piros és kék kecskecsecsü. (Folytatjuk.) Törvényjavaslat a műbőrökről. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter a képviselőházban a következő törvényjavaslatot terjesztette be a mű- borokból : 1. §. Műbőr alatt értetik mindazon bőrszínű folyadék, mely nem szőlőmustból, annak szeszes erjedése után keletkezett. Müboroknak tekintetnek azon keverékek is, melyek természetes bor és más anyagok vegyítéséből állíttattak elő. 2. §. Ha azonban természetes borhoz vagy musthoz más anyagok csak oly arányokban és oly minőségben vegyittetnek, hogy az eljárás az okszerű pinczekezelés vagy borjavitással megegyezik. az ekként előállított folyadék a természetes bor vagy must jellegét el nem veszíti. 3. §. Műbőrt egyszerűen bor vagy egyáltalában oly elnevezés alatt, mely csakis természetes bor jelzésére használtatík, hirdetni, áruba bocsátani, eladni és kimérni tilos. 4. §. Azok, kik müborok készítésével iparszerüleg foglalkoznak, tartoznak ezt, készítési és eladási helyiségeik megjelölése mellett az iparhatóságnak bejelenteni. A hatósági közegek ezen helyiségekben bármikor megjelenhetnek és vizsgálatot tarthatnak. 5. §. A bor és a mübornak az egészségre ártalmas bármely festékkel való színezése, nemkülönben bármely más az egészségre ártalmas anyagnak a bor, illetőleg müborba való bekeverése tiltatik. 6. §. A bor és műbőr keverésénél, derítésénél és konzerválásánál csak teljesen ártalmatlan anyagok jöhetnek alkalmazásba. Oly fehér bort, mely az egészségre ártalmas mennyiségű szabad kénessavat tartalmaz, forgalomba hozni tilos. 7. §. A bor vagy mübornak az egészségre ártalmas és veszélyes minőségére és hamisítására nézve fennálló törvények és szabályok jelen törvény által érintetlenül maradnak. 8. §. Az állami vegykisérleti állomások, úgy az egyetemi vagy műegyetemi laboratóriumok részéről megejtett vegyvizsgála- tok, úgy szintén, a vidéken teljesített, vegyvizsgálatoknak magánfelek által kért, vagy hivatalok részéről odautasitott felülvizsgálatai. melyek pontosságáért az intézet vezetője felelős, hitelességgel bírnak és hatósági intézkedések alapjául szolgálnak. 9. §. Ha a vegyvizsgálót utján kiderül, hogy a bor vagy műbőr az egészségre nézve ártalmas, a vegyvizsgálati és eljárási költséget a tulajdonos tartozik viselni. 10. §. A ki a 3. §. rendelkezése ellen vét, a bor vagy műbőr elkobzásán felül 1000 írtig terjedhető pénzbüntetéssel bün- tettetik. A vevőnek esetleg kártérítési igényei e mellett teljes épségben maradnak. Ismétlés esetén a pénzbüntetés kétszerese, esetleg a boreladási üzletjog megvonása alkalmazandó. 11. §. A 4. §. 2 bekezdésében foglalt rendelkezés ellen cselekvő a hatóság elleni erőszak bűntettét követvén el, a büntető törvénykönyv V. fejezete 165. §-a szerint büntettetik. 12. §. A pénzbüntetés behajthatlanság esetében elzárásra változtatandó át és pedig akként, hogy minden 10 frt helyett egy napi elzárás alkalmazandó. 13. §. A műbőr ugyanazon fogyasztási adó alá esik, mint a természetes bor. 14. §. A műbőr megadóztatására, valamely zárt város vagy nyílt községbe való behozatala alkalmával a természetes borra nézve fennálló törvények és szabályok változatlanul érvényesek. A zárt város vagy nyilt község területén készített műbőr,, úgyszintén a 2. §-ban említett okszerű pinczekezelés folytán netán támadó borszaporulat után eső fogyasztási adó beszedése és ellenőrzése iránti szabályokat a pénzügyminiszter, a szeszadóra nézve érvényes elvek szemmel tartásával oly módon állapítja meg, hogy az illető zárt város vagy nyilt község területéről kiszállított müborok azon város vagy községben, melyben készíttettek, adómentességben, illetőleg adóvisszatéritésben részesüljenek. Az adóleíizetés ténye jelen törvény egyéb határozmányai alól fel nem ment. 15. §. A jelen törvény megelőző szakaszaiban foglalt egészségügyi rendelkezések megtartására irányzott felügyelet és intézkedések az 1876: XIV. t.-czikkben megjelölt közigazgatási hatóságokat illetik. Az áthágások megtorlása az 1880: XXXVII. t.-czikk alapján kiadott rendeletekben megnevezett hatóságok által, az ott körülirt eljárás szerint eszközlendő. Horvát-Szlavonországokban, mint melyekben a jelen szakaszban idézett két törvény nem bir hatálylyal, az ezek helyett érvényben levő törvények, szabályok és eljárás alkalmazandók az ott illetékes hatóságok által. 16. §. Jövedéki kihágások esetében a törvény rendeletéinek a műbőr megadóztatása tekintetében oly módon való megsértése, midőn a fogyasztási adó megrövidittetett. vagy a megrövidítés veszélyének kitétetett, a megrövidített vagy a megrövidités veszélyének kitett adó négyszeresétől annak nyolczszoros összegéig; ha pedig a megrövidített adóösszeg meg nem állapítható, 50 írttól 500 írtig, szabálysértés pedig 5 írttól 200 írtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. 17. §. Jelen törvény hatálya kiterjed Horvát-, Szlavón- és Dalmátországra is, a 15-ik §-ban megállapított módosítással. 18. §. Jelen törvény végrehajtásával a belügyi-, pénzügyi- és a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter, Horvát- Szlavonországra nézve a pénzügyminiszter egyetértőleg Horvát- Szlavon, Dalmátországok bánjával, bízatnak meg. Kelt Budapesten, 1884. ápr. 21. gróf Széchenyi Pál, s. k. földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. miniszter. Felhívás Magyarország állattenyésztőihez az 1885-ik évben Budapesten tartandó országos állatkiállitásokban való résztvételre. (Vége.) Az eb kiállítás — mig egyrészt a külföldről várható részvétel esetén alkalmat fog nyújtani a különböző fényüzési, vadász és házőrző ebek kedvelőinek és tenyésztőinek biztos vér beszerzésére, úgy másrészt megállapíthatja a hazánkban létező különböző anyag megismertetése által az oly szükséges törzskönyvezést és bebizonyított képesség szerinti tenyésztést. Ha az októberi lóversenyek idejére tervezett nemzetközi ló- kiállitást utoljára említjük fel, ezt bizonyára nem azért teszszük, mintha ettől legkevesebb eredményt várnánk ; sőt ellenkezőleg azt reméljük, hogy ezen kiállítás fog az országnak legnagyobb anyagi hasznot hozhatni. Kétségtelen, hogy ezen államilag is legrégebben és legjobban gyámolított állattenyésztési ág legnagyobb virágzásnak örvend Magyarországon. Hadseregünk lószükséglete ma már bőven fedezve van belföldi lótermelésünk által, sőt számos külföldi hadsereg részére is Magyarország képezi a beszerzési források egyik legjelentéke- nyebbikét, s ha a kiállításon újabban és bővebben is bemutatjuk a külföldnek, hol és mily áron szerezhető be nálunk a katonai czélokra alkalmas ló, úgy esetleg jelentékenyen emelhetjük még ez irányú lókivitelünket. Közép és kisebb termetű, jó vérű, sebes, hámos és hátas lovaink kivitele is még nagy mérvben szaporítható volna egy sikerült lókiállitáson szőtt új kereskedelmi összeköttetések által. E tekintetben tanulságos példaként említhetjük fel az 1878- iki párisi nemzetközi lókiállitáson való résztvételünk sikerét, hol bár csak igen korlátolt számú collectiv kiállítás által volt bemutatható országos lótenyésztésünk, mégis oly eredményt értünk el, hogy a következő években több ezer lóval emelkedett kivitelünk. Ha már most a budapesti nemzetközi lókiállitás alkalmával nemcsak népies lótényesztésünk lesz méltóan képviselve, hanem a * T
