Eger - hetilap, 1884
1884-04-24 / 17. szám
148 AI ni ássy Géza szolgabiró kiemelte, hogy miután a kisebb- értékű hagyatékok letárgyalása a közjegyzők helyett a szolgabi- róságokra van bizva, s mivel a szolgabirák a segédszolgabirák számára kiküldéskor fuvart adni tartoznak, ebből a szolgabirákra évenkint több száz forint kiadás van róva; méltányosnak tartja tehát, hogy ily kiküldéseknél a szolgabiróság valami dijak szed- hetése által kárpótoltassék, a mint az már nehány megyében meg is van állapitva. Gáspárdy Géza igazságosnak látná, hogy a 200 frtot meghaladó hagyatékok tárgyalásához a szolgabiróság legalább fuvar- költséget kapjon. E kérdést ily szempontból teendő részletes javaslat előterjesztése végett bizottsághoz kívánja utasíthatni. Az árvaszék s a főügyész azon véleményt nyilvánítják, hogy az árvák érdekében a törvény szerint a szolgabiróságok ingyen tartoznak eljárni. Szederkényi Nándor és mások ezen kérdést most a napirendről levétetni óhajtják ; mert az árvákat nem kívánják terhelni s a szolgabirák fuvarilletményének a megye általi emelését ez évre, midőn már a megyei költségvetés végkép meg van állapítva, kivihetlennek tartják. A jövő évi költségvetés tárgyalásánál azonban ez ügy fontolóra vehető. A többség ily értelemben határozott. 13. Eger városának a tisztviselők létszámára, hatáskörére és lizetéseire vonatkozó szabályrendelete, észrevétel nélkül jóváhagyatott. 14. A Tisza-Nánán tervezett gyógyszertár felállítása, a megyei közgyűlés részéről — az egészségügyi bizottság véleménye ellenére — ismételve pártoltatik. 15. Hosszasb tárgyalás folyt a poroszló-tiszafüredi ut kérdésében, kapcsolatban Hevesmegye tiszántúli 7 községének némely lakosai által aziránt tett lépésekkel, hogy e községek Jász-Nagy- Kun-Szolnokmegyéhez csatoltassanak. Németh Albert és mások e kérdéseket azért kívánták együtt tárgyaltatui, mivel tudják, hogy az említett elszakadási mozgalom azonnal megszűnik, mihelyt a poroszló-tiszafüredi út kiépítését Hevesmegye sietteti; mert ezen út kiépítése esetében ama községeknek életérdekük Hevesmegyénél maradni. A tárgyalás folyamában Szamecz kir. jeles mérnök. — osztatlan rokonszenvvel s helyesléssel kísért- előterjesztést tett az ügy állásáról. Kimutatta, hogy ezen vonalrészen az ő vezetése alatt már eddig is jelentékeny hosszúságú darab készült el, még pedig nem egészen félannyi költséggel, mint a mennyibe került volna az, ha az előbb tervezett módon vállalkozónak adatott volna át az útépítés. (Egy köbméter föld kiemelése 131/, krba került, 30 kr. helyett.) Kimutatta azt is, hogyha Hevesmegye úgy, mint a folyó évre, — az ezen vonalra megszavazott készpénz-összeghez s megszavazott közmunka-mennyiséghez, melyek együttvéve 16.000 ftot képviselnek, hasonlót szavaz meg a következő évekre: akkor ezen útvonal 1887. év végéig teljesen elkészülhet, — s igy a megye tiszántúli községei a megye székhelyével biztos és könnyű összeköttetésben fognak állani, az elszakadási törekvések pedig ekkép végkép megszűnnek. A közgyűlés elhatározta, hogy az itt jelzett eljárást készséggel fogja követni s ily értelemben a minisztériumhoz fölterjesztést intéz. (Hevesmegye 1883. évi állapotáról szóló alispánt jelentésből. I. Az 1883. évben életbeléptetett, a törvényhatóság belső életére fontosabb törvények. a) az 1883: I. a köztisztviselők minősítéséről szóló törvényczikk-, mely törvény a folyó 1883. év deczember havában megtartott általános tisztválasztásnál foganatba vétetett, valamint az 1883. év folyamán a megyénél alkalmazást nyert hét fogalmazó-gyakornok alkalmazása alkalmával is már zsinórmértékül szolgált. b) az 1883: XV. a megyék háztartásáról szóló törvény- czikk; melyhez képest a megyei 1884. évi háztartás már beren- deztetett, s az ennek következtében szükségessé vált szabályrendeletek már elkészültek, részben pedig: mint a megyei tisztviselők működési köréről és a kivetendő pótadóról szólók tárgyalás alatt állanak. c) az 1883: XII. az 1885. évben Budapesten tartandó országos általános kiállításról szóló törvényczikk; az ennek alapján tett intézkedések ezen jelentésnek az ipar-, kereskedelem s földművelésre vonatkozó részében tétetik említés. aj az 1883: XVII. a phyloxera vastatrix terjedése ellen teendő intézkedésekről szóló törvényczikk, mely által az 1876: XXIX. és 1880: II. törvényczikkek hatályon kivűl helyeztettek. e) az 1883: XX. a vadászatról, és az 1883: XXIII. a fegyver s vadászati adóról szóló törvényczikkek, a melyekkel az 1872: VI., az 1875: XXI. és az 1876: XLIV. törvényczikkek hatályon kívül helyeztettek. f) az 1883: XXV. az uzsoráról és káros hitelügyletekről szóló törvényczikk, mely törvény valamint az annak negyedik fejezete értelmében a korcsmái hitelről alkotott szabályrendelet is, az 1883. év julius hó 1-ső napján lépett életbe. g) az 1883: XLIII. a pénzügyi közigazgatási bíróságról és az 1883: XLIV. a közadók kezeléséről szóló törvényczikkek, a melyekkel az 1876: XV. t.-cz. hatályon kívül helyeztetett. Ezeken kívül megemlítendő, miszerint a m. kir. földművelés-, ipar- s kereskedelmi ministernek 1883. évi 14777 szám alatt kelt rendeletével Miskolczon egy Borsod, Heves és Gömörmegyék területére kiterjedő erdőfelügyelőség lett felállítva. A m. kir. földművelés-, ipar s kereskedelmi minister 1883. évi márczius 14-én 11833. szám alatt kelt rendeletével Heves és Borsod területére kiható, Egerben székhelyét tartó állami állatorvosi állomást rendszeresített, s arra Brösztl József állatorvost nevezte ki, a ki működését 1883. május 15-én megkezdé. II. A megyei bizottság működése. Az 1883. évben tartatott összesen négy rendes, és egy rendkívüli közgyűlés. A rendes közgyűlések tarttattak januárhó 22. 23. és 24-ik, — aprilhó 23. 24. és 25-ik, — juliushó 23. 24. és 25-ik, és októberhó 22. 23. 24. és 25-ik napjain. A rendkívüli közgyűlés deczemberhó 17. 18 és 19-ik napjain, és pedig csupán csak a megyei bizottság megalakulása, a kijelölő bizottság tagjainak megválasztása, az általános megyei tisztválasztás foganatosítása végett tarttatott meg, és a választmányok, bizottságok és küldöttségek megválasztása. — Ezen közgyűléseken hozatott összesen 466 határozat és tanácskozás alá vétetett 763 beadvány, a melyekből volt: 1) felsőbb rendelet .... 90 2) törvényhatóságok átiratai . . 30 3) tiszti jelentés, küldöttség s szakosztályi vélemények . . . 171 4) szabályrendelet .... 18 5) községi előirányzat . . . . 117 6) számadás .... 93 7) fegyelmi ügy ......................................1 8) felebbezés....................................29 9 ) községi szabályrendelet s ezek módosítása .........................................................17 10) kérvény...........................................127 11) indítvány......................................3 12 ) folyó ügy........................................... i_ 67 Ö sszesen: 763 Szabályrendeletek a következő ügyekre nézve hozattak: a) a megyei úthálózat megállapítása s a megyei közmunka alap által kiépítendő s fentartandó útvonalakról. (1883. január 23. 37. sz. a. és 1883 julius 23. 258. sz.) b) Egerszalók, Kerecsend, Makiár, Nagy-Tálya és Szóláth községeknek egy közgyámi kerületbe csoportosítása iránt. (1883. január 24. 60. sz.) c) a katona beszállásolással terhelt megyebeli községek kártalanítására 30000 frtnyi pótadó kivetéséről. (1883. január 24. 86. szám.) d) a korcsmái hitelről. (1883. april 23. 143. sz.) e) a megyei közmunka összeírása, kezelése, felhasználása s elszámolásáról. (1883. april 23. 145. sz.) f) a községek s a volt úrbéresek s egyéb közbirtokosságok erdőinek kezelése érdekében. (1883. julius 23. 247. sz.) g) a megyei tanszer-muzeum ügyére vonatkozó eljárásról. (1883. julius 2 3. 248. sz.) h) a vendéglői, hávéházi s korcsmái zárórákról (1883. julius 24. 280. sz.) i) a községek belsejében a czéltalan lövöldözés eltiltásáról. (1883. julius 24. 280. sz.)
