Eger - hetilap, 1884

1884-01-10 / 2. szám

JO

Meg vagyunk győződve, hogy habár városunk nem is dicsekedhetik liasonló eredinéuyuyel, oka nem az áldozatkészség hiánya, hanem az idő rövidsége, s hogy ami eddig elmaradt, az ezután pótoltatni fog. Atkári.

Az országos kiállítás ügyei.

T. Térdij iránti kételyek.

Az 1885-iki kiállítás országos központi bizottsága tudomás- vétel végett értesité a budapesti kerületi bizottságot, hogy a soproni kerületi bizottság felszólalása folytán az általános szabályzat 10. §-ának magyarázatakép az orsz. bizottság kimondja, hogy e szakasznak az az intézkedése, mely szerint az arany- és eziist- müves czikkek. stb. tárgyak után a térdijnak kétszerese fizetendő, csakis azokra a tárgyakra vonatkozik, melyek a XVIII. csoport részletes programmjában A.—C. pontok alatt vannak felemlítve, s hogy az e csoport többi pontjai alatt elsorolt tárgyak után csak egyszerit térdij számittarik. Ugyancsak az orsz. közp. bizottság a budapesti kerületi bizottsághoz a következő átiratot intézte: „Az általános szabályzat (i. §-ának 2-dik bekezdése szerint ama kiállitók, a kik több mint egy csoportban akarnak kiállítani, rendszerint minden csoport számára külön bejelentő ivet kötelesek kitölteni. Ez esetben a bejelentő iv „Statisztikai adatok-1 czimü rovatában megemlítendő, hogy az illető több és mily. csoportban jelentett, be tárgyakat. — Minthogy pedig több oly eset merült már fel, hogy az egyes bejelentők, a nélkül, hogy kollektiv kiállítást akarnának rendezni, több csoportba tartozó különböző tárgyakat egy bejelentő ivén jelentettek be, mely körülmény a bejelentő ivek kezelését felette megneheziti, különös figyelmébe ajánl- tatik ennélfogva a bizottságnak, hogy a bejelentések alkalmával a különböző csoportokba tartozó tárgyaknak külön-külön leendő bejelentésére kiváló figyelemmel legyen: abban az esetben pedig, ha kollektiv kiállítás szándékoltatik, e körülmény a bejelentési ivre jegyeztessék fel. Figyelmeztetik egyszersmind a bizottság, hogy azokkal a bejelentőkkel, a kik élő állatokat akarnak kiállítani, közölni szíveskedjék, hogy a kiállítás e részének térdija és szabályzata csak később lesz megállapítva s igy az élő állatok bejelentése e külön szabályzatok kihirdetéséig elhalasztandó.

II. A bejelentési határi d ö.

Számos oldalról érkeznek sürgős felhívások az első bejelentési határidőnek márczius hó végéig leendő meghosszabbítása iránt; de úgy, hogy az első bejelentési határidő azaz újév után egész márczius hó végéig jelentkezők a most előirt 10 százaléknyi többletet ne legyenek kénytelenek fizetni. A bejelentési határidő meghosszabbítására vonatkozó felszólalások nagyobbrészt azzal indokoltadnak, hogy a szolgabirói kerületekből csak a megyei tiszt- ujitás után lehet nagyobb érdeklődésre számítani, a mikor úgy egyes mézei gazdák, mint iparosok is hajlandóbbak lesznek még pótlólag jelentkezni, különösen abban az esetben, ha a 10 százaléknyi többlet márczius hó végéig nem lesz fizetendő.

III. A házi ipar az országos kiállításon.

Az orsz. iparegyesület a következő átiratot intézte a kiállítás közp. bizottságához: „Az orsz. iparegyesület kebelében fen- álló házi ipari szakosztály behatóan foglalkozván a házi iparnak az 1885. évi orsz. kiállításon minél teljesebb képviselésének kérdésével ez irányban többféle intézkedés szükségét látván be. erre vonatkozó javaslatát következőkben bátorkodik előterjeszteni. A házi ipar egységes képviseltetése érdekében mindenek előtt szükséges volna az összes kerületi és hely i bizottságokhoz felhívást intézni. E felhívásnak általunk már kidolgozott tervezetét oly ké: réssel van szerencsém a tek. közp. bizottsághoz áttenni, hogy a mennyiben a tervezetet helyeselni és az említett intézkedés szükségét elismerni kegyeskednék, méltóztassék e tervezetet sokszorosítva a XXIX. (háziipari) csoport részletes programmjával együtt a> összes működő helyi és kér. bizottságoknak pártoló körlevél kíséretében annyi példányban beküldeni, hogy a kerületi bizottságok azokból az alkerületi bizottságoknak is juttathassanak egy-egv példányt. A mennyiben továbbá a házi iparosztályhoz tartozó czikkek külön csarnokban lesznek kiállítva, jogosultnak mutatkozik azon kívánság, hogy ez osztály rendezésére ép oly külön szakbizottság szerveztessék, mint pl. a bányászati, oktatási, egészségügyi stb. csoportokra nézve már eddig is szerveztetek. Kegyeskedjék szakosztályunk e kívánsága fölött határozni, ehhez

képest a központi háziparegyesületből keletkezett szakosztályunk készséggel vállalkozik arra. hogy e csoport munkatervére nézve részletes javaslatot készítsen és a t. bizottságnak bemutassa; különösen kikérjük azonban a tek. központi bizottság közbenjárását arra nézve, hogy az említett szakosztálynak a háziipari osztály ezen csoportjában szintén befolyást engedni, illetőleg megengedni méltóztassék. hogy e csoportbizottságban háziipari szakosztályunk több tagja által magát képviseltethesse. — E kérelmünk teljesítésére nemcsak azért fektetünk súlyt, mert e szakosztály tevékeny és szakképzett erők fölött rendelkezvén, ezek a háziipari csoport egységes rendezése körül értékesíthetők volnának, hanem azért is, mert e szakosztály az országos kiállítás alkalmából egy a fővárosban létesítendő háziipari mintagyüjtemény eszméjét pendítette meg. mely eszme érvényesülése érdekében legközvetlenebbül és legtöbbet tehet azon szakcsoport, mely az országos kiállítás külön háziipari csarnokának rendezése érdekében az egész országra kiterjedő egységes működést kifejteni, illetőleg e tárgyban a már működő vidéki kiállítási közegekkel érintkezésbe lépni hivatva volna.

IV. A kiállítás t e r j e d e 1 m e.

Az l&85-iki orsz. kiállításra, a mint értesülünk, már eddig is oly nagy számmal jelentkeztek, különösen a nagyobb kiállitók. hogy pl. a gépcsarnokot, melyet eredetileg 5000 n. méternyi ter- delműre terveztek, most már 12,000 n. méternél nagyobb terjedelemben kell kiépíteni, ha a bizottság minden jogos követelménynek eleget akar tenni. Az iparcsarnok is alig lesz képes az összes odaszánt tárgyakat befogadni, daczára annak, hogy már máig is harmincznál több kiállító jelentkezett, a ki önálló pavillont szándékozik építeni és ezen kívül számos külön kiállítás is lesz.

K. É.

Horvát ügyek.

Zágráb, jan. 3. Az országgyűlés ülésén a második alelnök választása vétetett fel. A választás titkos szavazat utján történt és a következő eredménynyel végződött: Si am eddigi alelnök 58 szavazattal 36 ellenében újból megválaszttatott.

Következett a napirend : az indemnityről szóló javaslat fölötti vita. Az előadó indokolása után Khuen-Héderváry gr. bán emelt szót és a beterjesztett javaslatot az idő rövidségével indokolta, mely nem engedte meg. hogy szabályszerű költségvetés terjeszti essék elő. A bán hangsúlyozta, hogy a javaslat el- vagy el nem fogadását nem tekinti bizalmi kérdésnek.

Az általános vitát Barcsics (Starcsevics-párti) kezdte meg. Szónok azon meggyőződésének ad kifejezést, hogy Khuen-Héderváry gr. kormánya nem érdemel bizalmat, mert a bán nem a tar- tománygyülés többségéből lépett állására, továbbá, mert idegen, ki az ország viszonyait nem ismeri, mert csak a magyar állam-eszmét terjeszti, és végre, mert Tisza akarata következtében jött Horvátországba.

Crna dák: Magyarország közlekedési és kereskedelmi politikája Horvátországra nézve, kárhozatos. A dálya-bródi vasút nem érinti Eszéket; parti vasutak, az ország kárára, vagy helytelenül vagy egyátalán nem is építtettek. Szlavónia vasút nélkül maradt, a határvidéki vasút meghiusittatott. A horvát-magyar határt a marhakereskedelemre nézve elzárták, mi marhatenyésztésünket megkárosító. A Száva szabályozására nincsenek tekintettel. A népet a mocsárláz megtizedeli, de azért semmi sem történik szegény népünkért, mert Tisza miniszterelnök és Magyarország nem akarják.

Bedekovich miniszter kijelenté, hogy a kiegyezési törvény alapján a bizottság által kívánt felvilágosításokat meg nem adhatja, miután mint közös miniszter csupán a közös országgyűlésnek tartozik felelőséggel.

Khuen-Héderváry gr. bán kijelentette, hogy a bizottság oly ügygyei foglalkozik, melyre semmi befolyást nem gyakorolt és melyre nézve semmi felelősséget el nem vállal. Megjegyzé továbbá, hogy azon kérésnek sem tehet eleget, hogy a czimerkérdésre vonatkozó hivatalos okmányokat bemutassa, miután azok nem nyilvánosságra szánt iratok; mindamellett ez okmányokból a tarto- mánygvülés ülésén minden szükséges felvilágosítást meg fog adni.

Vojnovics két rendbeli indítványt tesz. Az első indítványa igy szól: a horvát képviselők mindaddig maradjanak távol a budapesti országgyűléstől, inig a horvát alkotmányon és a kiegyezésen elkövetett sérelmek nem orvosoltatnak és mig a magyar országgyűlés vissza nem vonja az 1883. év aug. 10-én hozott ha(I