Eger - hetilap, 1884

1884-03-20 / 12. szám

99 védelmi intézkedéseket kell tenni. Különös elégtétellel utalnak Argyll lierczeg megtérésére, ki még 1881-ben nevetségesnek mon­dotta, hogy Angliát a Kaspitenger felől veszély fenyegetné. Egyip­tomról is sokkal határozottabban nyilatkozott Hartington, mint eddig ; Angliának fenn kell tartania ellenőrzését, mig Egyiptom­ban szilárd kormány nem alakul. A Vöröstenger mellékét állan­dóan meg kell tartania Angliának, melyet a pénzügyi dolgokban is felelősség terhel. London, márcz. 14. A britt csapatok tegnap hevesebb üt­közetet vívtak, mint El-Tebnél; mindazáltal az ellenséget teljesen leverték. Az arabok iszonyú ordítással rohanták meg a britt had- oszlopokat. megbontották a második dandár sorfalát és rettentő zavart idéztek elő. Az ötvenedik ezred összezavarodva hátrált, miáltal a flottadandár, mely a tüzéreknek segédkezett, elszakitta- tott a lőszer-tartaléktól. A tengerész gyalogság hősileg védel­mezte az ágyukat, mig a lőkészletet el nem lőtték. Három tiszt és tizenegy legény védelem közben elesett. A visszavonulásnál a gyalogság erős veszteségeket szenvedett. Mindazáltal a lovasság segítségével összegyűlt a dandár, újra előnyomult. Időközben az első dandár az ellenség több oldaltámadását visszaverte s előnyo- mult Tamesi faluig, hol Ozmán Digna táborozott. Ott fejtették ki az arabok az utolsó, leghevesebb ellentállást. A skót és az ir lövészek megrohanták a falut s azt leégették. A szudániak ma­radványa a hegyek közé menekült. Kairó, márcz. 14. Az angolok tegnapi vesztesége, mint eddig megállapittatott, száz halott és 150 sebesült. Az ellenség közül 4300 esett el és több ezer sebesült meg. Ozmán Digna a hegyekbe vonult vissza. Országgyűlés. I. A képviselőház márcz. 12-iki üléséről a következőket em­lítjük ki: Lukács László előadó bemutatja a számadási bizottság je­lentését. mely szerint Magyarország a folyó 1884. évre, a közös­ügyi kiadásokhoz Horvátország helyett 4.371.980 frtot tizet. Ma­darász József sajnálja, hogy a liorvát testvérek oly sokba kerülnek. E leszámolás azonban lényeges észrevétel nélkül elfogadtatott. Rohonczy Gedeon hosszasan kifejté a Tiszaszabályozás kö­rül általa tapasztalt visszaéléseket, megtorló rendszabályait, a feljelentés sorsát s a következő interp^llácziót intézi az igazság­ügyminiszterhez : Van-e tudomása a t. igazságügyminiszter urnák arról, hogy a n.-becskereki kir. törvényszék a Tiszaszabályozásnál, nevezete­sen a vranyovai-bornyasi és tarvasi átvágások szélesbitési és mé- lyitési munkálatainál elkövetett visszaélések iránt folyamatba tett bünfenyitö eljárást, kizárólag a királyi ügyész beszüntető indít­ványa folytán és kifejezetten, az előnyomozás által nyújtott ada­tok elbírálásába való bocsátkozás nélkül, 1884. évi februárhó 27-én hozott 335 bft. határozatával megszüntette. Tekintve pedig, hogy az e visszaélések és azok elpalásto- lásának kiderítése végett már egy Ízben megejtett közigazgatási vizsgálat alkalmával működött mindhárom műszaki szakértő A) alatt mellékelt jegyzőkönyvi másolat szerint azt konstatálta, hogy a vizsgálat tárgyát képező bornyasi átvágásban nagyobbmérvü visszaélések történtek és hogy ezek által, miután a nem teljesí­tett munkálatok teljes árban kifizettettek, az állam tetemes kárt szenvedett; tekintve továbbá, hogy e közigazgatási vizsgálat nyomán a vállalkozó és annak közegei ellen a nagybecskereki kir. törvény­szék által elrendelt és úgy a kir. tábla, valamint a kir. kúria által föntartott bűnvádi előnyomozás folyamán másodízben eszkö­zölt szakértői szemle alkalmával három más bírói szakértő B) alatt mellékelt véleményes közigazgatási vizsgálati szakértői leletet megszüntette, sőt a fölmérést még részletesebben eszközölvén, az elkövetett visszaéléseket számokban és rajzban egész világosan és határozottan kitüntette és megállapította a többek közt, hogy a kötővonal a bornyasi átvágás magas partjai közt 13—14 méter szélességben is meghamisittatott, hogy tehát e helyeken 13—14 méter szélességbein földkiemelési kevesbleteknek kell létezniök, amit azonban végleg csak azért nem állapíthattak meg, mert a jobbparti térképek a vizsgálóbírónak felszólítása daczára sem kül­dettek meg addig az ideig. Véleményem szerint csak az e helyen elkövetett kár pedig több százezerre rúg; tekintve nemkülönben, hogy a most említett 3 bírói szak­értő közül kettő c) d) alatt mellékelt pótnyilatkozatában szóról- szóra azt mondja, hogy „a felméréseknél mutatkozó különbözetek természeti okoknak nem tulajdoníthatók“, miszerint továbbá ,.a vállalkozó azt a munkát, mely a tervben és azokat kisérő mű­szaki leírásokban eléje szabatott, nem teljesítette“, miszerint végre „a szakértők által eszközölt fölméréseknél kitüntetett kü­lönbözet jelentékeny, úgy, hogy az ily nagyobb mérvű szabályo­zási munkálatoknál, különösen tekintetbe véve a magas áregy­séget, számba venni kell; tekintve továbbá, hogy, úgy a közigazgatási, mint a bírói vizsgálatnál kihallgatott tanuk határozottan vallják, miszerint ők a vállalkozók közegei által mérési csalásokra betanittattak és ily mérési csalásokat el is követtek; s tekintve végre, hogy a vállalkozó mérnöke Törökbecse községének jegj'zőjét 500 írttal vesztegette meg, amely összegből az illető jegyző 130 frtot kezeihez is kapott és az bírói letétben van; és pedig azért, hogy a községi jegyző a vallomást tett ta­nukat terrorizálja és azokat egy oly nyilatkozat aláírására vegye rá, amely szerint a kihallgatott tanuk én általam lettek volna hamis tanuzásra felszólítva, és megfizetve; amely ez irányban vezetett közigazgatási jegyzőkönyvet nemcsak a községi jegyző erősítette meg önvallomásával, de a tetten ért mérnök is kihall­gattatván, mindazt beismerte és a jegyzőkönyvet sajátkezüleg aláírta, de sőt a sajátkezüleg irt s engem megfizetett tanuk szerzésével vádló fogalmazványa is a bünperhez csatolva van; és tekintve, hogy mindezek daczára a kir. ügyész, ki e vizs­gálati ügyben, amint ezt a kir. kuíia 4888. számú határozatában is kimondotta, nemcsak közvádlóként szerepelt, de az állami köz­érdekeket is képviselte, fennidézett beszüntető indítványát a csa­lási bűntett tényálladékának hiányára alapította; Kérdem mindezek után a minister urat, szándékozik-e e nagymérvű s az állam tetemes kárával járt visszaélések, bárki által, de kétségtelenül elkövetett büntetendő cselekmények meg­torlása és az ezekből az államnak okozott kár megtérítése czél- jábói a vizsgálat folytatásához szükséges intézkedéseket megtenni ? A mennyiben pedig ez átvágások szélesbitése az állam részéről már két év óta szándékoltatik, a szükséges munkálatok azonban egyedül a folyamatban levő bűnvádi vizsgálat miatt nem vétettek folyamatba, nehogy azok által a visszaélések nyomai eltöröltesse­nek. felkérem a miniszter urat, hogy az eddig megejtett és csak részletekre szorítkozott közigazgatási és bírói szakértői vizsgá­latoknál még teljes kiterjedésükben meg nem állapított különbö­zetek szabatos meghatározása végett a régebben szükséges szak- tői felvételek haladéktalan eszközlésbe vétele iránt intézkedni méltóztassék. II. A képviselőházban e hó 13-án az ülés főtárgya az a két fontos interpelláció volt, melyekre Tisza Kálmán válaszolt. Egyik Oroszországnak az osztrák-magyar-német szövetség­hez csatlakozását hozta szóba. A ministerelnök e kérdéshez nagy óvatossággal szólt. Kijelenté egész általánosságban, hogy semmi olyas nem történt, ami barátságos viszonyunkat Németországhoz befolyásolná. Beismerni ugyan, hogy Oroszország tényleg közele­dett „első sorban Németországhoz,“ — de ami szövetségünk a béke fenntartását tűzte czélul, s ha ehez Oroszország közeledik, az a tartós béke újabb jele s szövetségünk egyik politikai sikere. E békenyilatkozat bizonynyal jó hatással fog lenni európaszerte a — börzékre, s a pénzügyminiszter most, a rente-konverzió ide­jén igen fog örülni neki. A ház Helfy rövid megjegyzése után tudomásul vette a választ. Nagyobb feltűnést keltett a másik ügy, a dynamitosok ügye. A kiutasított szoczialistáknak Eötvös Károly jónak látta pártját fogni s követelte, hogy őket a kormány politikai menekültek, Ma­gyarország vendégei gyanánt tekintse. Tisza Kálmán a védő ur pozícióját tarthatlanná tette. Bebizonyitá a szociálista lapokból, hogy az anarchia ama kiutasított hat embere mily veszedelmes izgató propagandát szolgált. Felolvasott részleteket a „Zukunft“ s a „Radikal“ czikkeiből, melyek harczot, irtó háborút prédikál­nak a társadalom ellen hazánkban is s a pusztítást, emberölést kötelességévé teszik minden „elvtársnak.“ Eötvös Károly élénken érzé, hogy helyzete ebben a pörben szörnyű kellemetlen. Mentegette magát, hogy ő a dynamitosokkal semmi összeköttetésben nincs, — aztán szidni kezdé a toloncz- szabályzatot s például hozta fel, hogy a rendőrség nemrég egy vadházasságban élő úri embert előkelő feleségével ok nélkül ki- utasitott. — Tisza Kálmán sietett a házat közderültség közt fel­*

Next

/
Thumbnails
Contents