Eger - hetilap, 1883

1883-03-15 / 11. szám

9«

Itt csak külföldi vevőkről szólottám, de kétséget sem szenved, hogy számos belföldi kereskedő is előbb a központi szövetkezet, később a vidéki egyletek pínczéiből fog vásárolni, mindegyik mindannyi különböző vidéki egylettől, amennyit fogyasztói számára ama vidékek sajátlagos terményeiből kivannak.

A szövetkezeti és egyleti pinczékben tehát mind a külföldi, mind a belföldi kereskedők fognak vásárolni, rendszerint agens-ek közvetítése mellett, a termést követő évben és a detail-eladást, eszközölni; nem is lenne czélszerü, sem a központi szövetkezetnek, sem a vidéki egyleteknek, ha boraikat több évig kezelve, a palaczkozást és detail-eladást maguk akarnák eszközölni; ez a kereskedő hivatása, nem a termelőé. A termelők szövetkezetének feladata szerintem csak a termelés fokozása, a termény lehető legjobb minőségbeni előállítása, s annak állandó és gyors értékesítése, nem a detail-eladás által elérhető nagyobb haszon, az az a magas egységár, hanem a nagy mennyiségbeni és állandó eladás legyen annak törekvése, mellőzésével azon veszélyeknek, melyekkel forgótőke, kamatköltségek, meg a detail-eladás jár.

Van sok bortermelő, aki ma 4 éves borát palaczkozva 50 írttal értékesíti, habár nem is állandóan és nem nagy mennyiségben ; ha ennek már most a kereskedő kínálna 35 frtot boráért hordóban a termés évében, valószínűleg nem fogadná el; pedig ha jól számolna, odaadhatná 25 írtért is, mert többet vészit rajta, a 4 évi fogyás, töltögetés, palaczkozási kezelés és kamatveszteség által. Ugyanez áll az egyleti vagy szövetkezeti kezelésre is, melyek tagjainak érdekében első sorban az állandó és gyors értékesítésre kell hogy fektessék a fósulyt, tehát minden komplikált és költséges kezelés mellőzésével az első évbeni, hordóbani eladásra keilend törekedniük; a kereskedők és fogyasztók dolga lesz a pinczéinkben vásárolt anyagot kezelni és detailban eladni vagy fogyasztani.

III.

Ezen „keresleti verseny következtében való zinü, hogy a kiválóbb borokban áremelkedés fog beállani. Ez csakis előnyös lehet. mert csakis a termelőnek hasznára fog válni, a fogyasztó pedig megfizeti azt; a szövetkezetét és a közvetítőt ezen áremelkedés érintetlenül hagyja; a külföldi piacz határozandja az árt és minden fogyasztó, akár kül-, akár belföldi, azt meg fogja fizetni. Vegyük például, hogy szövetkezetünk működése következtében a termény értékesítésében néhány év múlva egy bizonyos stabilitás áll be és tudni fogja a külföldi fogyasztó, hogy mindig kaphat megbízható borokat, mindenféle vidéki sajátlagosságot. bárminő mennyiségben; mi és ki fogja határozni ezek árát? a termelő? vagy az évi termés eredménye, vájjon jó szüret volt-e, vagy nem ?

Korántsem; hanem a külföldi vevő annyit fog fizetni az egyes borokért, a mennyit az ér, az ösmert és rég meghatározott becsértékkel biró külföldi borhozi arányban; igy például a med- ve-i borok fogyasztó közönsége az erdélyi Cabernet borokból éven- kint 20,000 hektolitert fog kívánni és hajlandó lesz helyben 40 frtot fizetni hektoliteréért, mely ár megfelel a Medve-i Vlll-ad osztályú borok árának, mely osztályú Medve-i borral amaz erdélyi csakugyan egyértékü, — mig ellenben az én boromért csak 30 frtot, azaz csak a Medve-i IX-ik osztály árát fogják kínálni, mert az valamivel nehezebb és nem oly finom zamatu. Ha most ipár én találok más fogyasztó publikumot, mely boromat megkedveli, éppen úgy, a mint van és egy ösmeretes, már rég taksált borral egyenlő értékűnek találja, akkor meg kell avval elégednem és azt, mint borom valódi értékét el kell fogadnom.

Ha most már bekövetkeznék azon eset, hogy Erdélyben csak 15,000 hektoliter bor terem, akkor a nagyobb kereslet következtében kétségkívül emelkedni fognak az árak, a kereskedő magasaid) áron fogja az erdélyi egylettől vásárolni és a fogyasztónak drágábban eladni.

Ily módon hazai boraink értékskálájában változás fog beállani a nagy fogyasztó külföld Ítélete szerint; az előállítási költség semmi befiftyással többé nem lesz a borok értékére, épp oly kevéssé lesz hazai fogyasztóink Ízlése. így lehetséges, hogy például a magyarádi borokat Poroszországban megszeretik, vesznek belőlük annyit, a mennyi kapható és fizetik 40 írttal, ellenben az érmelléki borokat csak Oroszországban fogják fogyasztani és any- nyira sem lévén szükségük, mint a mennyit termel ama vidék, csak \2 frtot hajlandók megadni hektoliteréért, mert ezen áron kaphatnak máshonnan is oly értékű bort. A következmény az lesz, hogy a magyarádi 40 frtot, az érmelléki 12 frtot ér. Ne méltóztassanak reáin neheztelni az érmelléki termelők; ez csak példa! és hogy hazai fogyasztóink a jövőben amazt drágábban

lesznek kénytelenek fizetni mint eddig, ellenben emezt olcsóbban kapják mint eddig.

A mint tehát a borkereskedelem egészséges alapokra lesz fektetve és a mint a termelés amazt kellően és állandóan alimen- tálni fogja, akkor a kereslet fogja meghatározni boraink értékskáláját és a fogyasztó fogja ezen árakat megfizetni.

A kereskedő és közvetítő ezen árhullámzások és különbözetek által érintve nem lesz, vagy csak annyiban lesz érdekelve általuk, a mennyiben ezek a forgalmat fejleszteni vagy csökkenteni képesek.

Ezen a bel- és külföldi kereskedők és a termelők szövetkezetei közti borkereskedés közvetítésében tág működési tér fog nyílni az ügynököknek is, k e r e s k e d ő k n e k i s, sőt az eddiginél kereskedelmi szempontból sokkal egészségesebb és méltóbb.

IV.

Az ügynök, s a kereskedő is eddig egyrészt mindig ki volt téve a csalódás veszélyének; egészségesnek tetsző bort vásárolt, mely mégis betegen érkezett meg; bort vásárolt s nem tudta azt, hogy a mustoskádak fele vizzel lett megtöltve.

A hasonló folyton ismétlődő esetek által előidézett veszteségek elkerülése végett közel állott a gondolat, hogy a kereskedő vagy maga is csaljon, vagy legalább a veszteség koczkáztatását a termelőre hárítsa, az az eleitől fogva oly csekély árat ajánljon, hogy a következmény csak nagyobb vagy kisebb nyereség közötti ingadozás lehessen. Egészen másként fog állani a dolog akkor, mikor majd a helyi pinczeegyletek és ezekkel kapcsolatban az országos szövetkezet szerepelnek bortermelők és eladók gyanánt ; ekkor a csalás eleitől kezdve ki leend zárva, a rationalis kezelés biztosítékul szolgáiéiul a bor egészséges volta mellett s az eladó az ügynöktől nagyobb árat is kaphat, mert az tudja, hogy mit vásárol.

Az országos szövetkezet működésének első éveiben nagyon is igénybe veendi megbízható ügynököknek közreműködését és ’csak ilyenek érdemelnék, hogy velük foglalkozzunk, továbbá egyesektől a kik a szövetkezetbe bármi oknál fogva be néni lépnek, borokat fog vásárolni. Másfelől az ország minden vidékének borkereskedői a szövetkezet pinczéiböl fognak nagyban fiatal borokat vásárolni a kicsinyíteni eladásra s a megbízható és értelmes ügynökök mindkét esetben nélkülözhetlenek lesznek, mert mindig szükség leend közvetítőkre egyfelől a termelők és a szövetkezet, másfelől a szövetkezet, a termelők és a kicsinyben eladó kereskedők között. Minél jobban ki fog fejlődni, a magyar borkereskedés: annál érezhetőbb lesz a derék borügynökökre való szükség épp úgy mint a franczia courtierekre, kik az ottani borkereskedésnél nélkülözhetlenek. s mint derék szakemberek és jellemes emberek díszes állást foglalnak el.

Remélem, hogy az elmondottakkal eléggé kifejtettem, miszerint a termelők tervezett szövetkezete s a borkereskedők és ügynökök között semmiféle érdek-összeütközés nem forog fenn: amaz a termelők társulása, melynek feladata a termelés fokozása és a terménynek javítása a közös előállítás segélyével; emezeknek megmarad a megvásárolt nyers terményekkel való kereskedés, arinak szakavatott termelése, a piacz kiszemelése és a konjunktúrák fel- használása általi nyerészkedés, a részletes értékesítés utján, mely eredményt ama két tényező fogja előteremteni, a melyekkel a termelő nem rendelkezik: pénz és szakképzettség.

Az értelmes és megbízható ügynökök működése a termelők szövetkezetére nézve nélkülözhetlen lesz, a borkereskedők pedig a szövetkezetnek nem versenytársai, de vevői fognak lenni.

Minél inkább fog fejlődni a termelők szövetkezete, annál nagyobb lendületet fog venni a kereskedők üzlete is, egészséges és állandó alapokon, és annál több kere-, setjük lesz a b o r ügy n ö kö k n e k is.

Gróf Kcgievich István

A Hevesmegyei Takarékpénztár Egerben.

A Hevesmegyei Takarékpénztár, mely nem csak Eger városában, hanem egész Hevesmegyében, sőt ezen túl is távolra terjeszti áldásos, jótékonysággal párosult munkásságát, és mely a közelmúltban elhunyt, megyénk nagy fiának, Almásy Pálnak egyik, maradandó becsű alkotása, kinek kedves arczképe ott diszlik az intézet gyűlés-termében, ezen tekintélyes pénzintézet marczius 11-én tartá ez évi rendes közgyűlését.

Mily nagymérvű a bizalom ezen régi, egynegyed század előtt valódi tüzpróbán átment, és azóta fokozatosan emelkedő pénzintézethez és ennek kezelőihez, mutatja az abban elhelyezett betéI