Eger - hetilap, 1883

1883-03-01 / 9. szám

— Hymen. — Alsó-mátyásfalvi Matyasovszky Mátyás cs. kir. 25. gyalogezredben hadnagy február 24-én jegyezte el nyárádi Hartl Ede földbirtokos kedves bájos-szép leányát Vil­in á t. — Hervadhatlan boldogság legyen a nemes frigyen! — Esküvő. — Bukovics Lajos végzett jogász egri kir. ügyészségi Írnok, a múlt napokban fogadott örökhüséget Csanyiga Mária kisasszonynak Gyöngyösön. Szerencse s boldogság moso­lyogjon a kötött frigyre! — A köztisztviselők minősítéséről szőlő törvény életbeléptetése alkalmából a belügyminiszter 9955. sz. a. körrendeletét bocsátott ki az összes törvényhatóságokhoz,' melyben többi között ezeket mondja: „Én részemről határozottan kijelentem, hogy minden oly választást vagy kinevezést, mely a köztisztviselők minősítéséről szóló törvény kívánalmainak és megszabásainak meg nem felel, — bármikor jöjjek annak tudomására — hatályon kívül helyezni, s érvénytelennek nyilvánítani kötelességemnek tartandom.“ — Folyó hó 2-ikán, azaz pénteken esti hét és fél órakor az egri ifj. olvasókörben (Németútcza, Panakoszta-ház) Ceisler Ede joghallgató úr felolvasást tart, melynek czime „Uraim hogy tet­szik ?“ A felolvasást hét órakor bizottmányi ülés előzi meg. A felolvasásra a müveit közönséget tisztelettel meghívja: az el­nökség. — A felsőhöz reformjára vonatkozó törvényjavaslatot a kor­mány, a mint a Polit. Corr. értesül, a legközelebbi ülésszakban (öszszel?) be fogja nyújtani a képviselőháznak. — A „szentimrei Eszter“ Több lap, köztük a „Függetl.“ s a „Pesti Hirl.“ oly hirt közölnek, mely szerint bizonyos Molnár Eszter, ki egy szentimrei zsidóboltosnál szolgált, hetekkel ez­előtt eltűnt. — A tisza-eszlári bűnügy. A nyíregyházi tvszék az orsz. közegészségügyi tanács által kért első-agrtoskálási jegyzőkönyvet már felküldette. A szakértők véleményéből bírói tollal kitörölt ré­szek kiadását, mit a királyi tábla szintén kért, a törvényszék megtagadta. — Laczháza pusztulása. Febr. hó 28-án, déli fél 12-kor tűz ütött ki Lacháza pestmegyei mezővárosban. Iszonyú szélvész dü­höngött. A város déli részén csaknem a legutolsó nádfedeles ház­ban támadt a tűz. Állítólag egy asszony kukoriczát pattantott s a felszökő szikra úgy kapott a fedélbe. Egy negyed óra múlva már egymásután égtek el a házak s pár óra múlva körülbelül háromszáz ház lett az emésztő lángok martaléka. Emberélet is esett áldozatul. Egy kis gyermek égett be. Százakra megy a kol­dusbotra szorult hajléktalanok száma, kik pár órával ezelőtt ipar­kodó, vagyonos polgárok voltak. Gabonájuk is oda égett a padláson. — A magyarországi vöros-keresztegylet t.-füredi fiókja a győr- vidéki árvízkárosultak javára f. évi márczius 17-én T.-Füreden a casinó termében tombolával összekötött tánczmulatságot tart. Be­lépti dij személyenkint 1 ft. Kezdete 9 órakor. — Budapest főváros tervrajza, az összes utczák, terek sat. lajstromával czimű diszes, a hazai kőnyomó-iparnak becsületére való térkép jelent meg Dobrowskv és Franke könyvkiadó czég kiadásában. A térképet a legutolsó újítások és a legjobb források után Frivisz Ferencz rajzolta, ára 60 kr. A nagyterjedelmü tér­kép a kartográfia legújabb követelményei szerint készült, egy la­pon felöleli a főváros mind a tiz kerületét és ezek utczáit, vasu- tait, nyilvános és középületeket, melyek ki vannak emelve; az utczák csak az egyedül helyes és hivatalos magyar elnevezéssel vannak megjelölve. Az egyes kerületek külön színekben vannak feltüntetve és végre az utczák és terek, valamint a nevezetessé­gek pontos lajstroma a térkép hátsó lapján található. Ehhez ha­sonlóan csinos, praktikus és aránylag igen olcsó térkép a fővá­rosról eddig nem jelent meg s igy a kiadó czég egy érezhető hiá­nyon segített vállalkozása által, melyet a főváros és vidéke kö­zönsége bizonyára egyaránt méltányolni fog. — Meghívás. „Áz egri ált. betegsegélyző-egyesület“ évi ren­des közgyűlése, 1883. márczius 18-án délután 3 órakor, a város­ház nagytermében fog megtartatni; melyre az egyesület alapitó-, pártoló- és rendes tagjai, ezennel tisztelettel meghivatnak. Eger­ben, az 1883. évi jan. 20-án tartott vál. ülés határozatából. Po- lereczky Gyula, egyes, elnök. Tárgyak: 1. Egy elnök, egy alel- nök és 20 választm. tag választása. 2. A számadások megvizs­gálására kiküldött bizottság jelentése. 3. Indítványok. Az alap­szabályok 8. és 14. §§. értelmében: először az elnökre, azután az alelnökre külön-külön történik a szavazás, végül a 20 vál. tagra egyszerre; a választás szavazatlapok áltaí, titkosan történik. — Megjelent: „A vén latos“: népies versezetek. Irta Beregi Sándor. Szerző a Népújság derék munkatársa s mint ilyen már évek óta tanulságos versezeteivel oktatva mulattatja a lap olva­sóit. Az említett lapban már többnyire megjelent versezeteket a Népújság szerkesztősége Egerben adta ki. Kapható ugyanott, vagy Szolcsányi Gy. könyvkereskedésében. Ára 40 kr. A ki 3 példányt rendel: 1 frtot fizet A népies modorban irt tanulságos versgyűj­temény igen alkalmas ajándék-tárgy. Ajánljuk a nép között való terjesztésre. — Portó-Ré kikötő város lakosai, — mint Fiúméból jelentik — egy küldöttség utján újították meg Szapáry Géza gróf fiumei kormányzó előtt ama kérésüket, hogy a magyar kormánynál ki­kötőjük részére egy áruraktár fölállítását eszközölje ki. A kor­mányzó megígérte, hogy kívánságukat támogatja. — A régi ma­gyar kikötő állapotáról általában tudva van, hogy az a horvát autonómiát nagyon megsínylette; hajóforgalma az utolsó évek alatt annyira alászállott, hogy szinte helyet sem foglal már a magyar birodalom számbavehetö kikötői közt. Ez a sorsa Buccarinak is. E két kikötő város lakossága az utolsó időben szembetíínőleg haj­lik Fiuméhez és vele a magyar kormányzathoz. Úgy látszik, mintha mind a kettő megelégelte volna a horvát gazdálkodást és vissza akarna térni Fiume védszárnyai alá, melylyel egykor egy és ugyan­azon „magyar tengerpartnak“ volt alkatrésze. — A fillokszera elleni védekezés iránt az országos fillokszera bizottság, a fillokszera-ánket tanácskozmányai alapján, a követ­kező elveket állapította meg : 1. Az irtás csak oly esetekben al­kalmazandó, ha valamely kertben, vagy más nagyobb szőlőterü­letekkel összefüggésben nem álló néhány szőlőtőkén találtatik fil­lokszera, különben pedig mint czélra nem vezető eljárás elejtendő. 2. Kormány költségén a gyérítés sehol sem foganatosítandó, ha azonban egyik-másik szőlőbirtokos vagy egy egész vidék gyéri- teni óhajt, a földmivelési minisztérium adja az előállítási áron a szénkéneget és ingyen bocsátja rendelkezésre a munkavezetőt. 3. A homokterületek beültetése minden lehető módon elősegítendő. 4. Minden nagyobb fillokszera-területen, lehetőleg a terület kö­zepe táján, de mindenesetre oly talajon, mely leginkább megegyez az illető vidék talajával, legalább is 3 holdnyi ültetvény létesí­tendő amerikai szőlőfajtákból, melyeknek egyharmadán oltassanak az amerikai tőkékbe az európai fajok, két harmada pedig ameri­kai vessző nyerésére szolgáljon. 5. Kéressék fel a földművelési mi­niszter az amerikai szőlővesszőnek nagyobb mennyiségben való behozására. — .4 katonai hatóságok beosztására nézve, a honvédelmi mi­niszter közölte a törvényhatóságokkal ő felségének eziránti elha­tározását. E szerint Magyarország hat katonai területi hatóságra osztatik, melyek egy hadtest-parancsnokság alatt fognak állani s e hatóságok: Budapesten. Pozsonyban, Kassán, Temesvárt, Nagy­szebenben és Zágrábban fognak székelni. A hadtestparancsnok­ságok hatáskörüket illetőleg az eddig fennállott katonai főhad- és hadparancsnokságoktól eltérőleg, — egymástól egészen függetle­nül és egyenjogulag gyakorolják jogaikat, önálló területi hatósá­got képeznek, s a hozzájuk utalt ügyeket saját területükön önál­lóan végzik. Továbbá 47 had- és egy hadtengerészeti kiegészítő kerület állittatik fel, melyek mindenikében egy hadkiegészítő pa­rancsnokság szerveztetik, ezek székhelyük után neveztetnek el, — ezenfelül azon ezred számát fogják viselni, a mely ezred ki- egészitése hozzájok van utalva. Végül, körülírja a rendelet a had­kiegészítő parancsnokságok teendőit és az azoknál tartandó nyil­vántartást. — A magyar korona országainak ujoncz-jutaléka a legutóbbi népszámlálás alapján 1883-ra a honvédelmi miniszter értesítése szerint a következő: 39552, és 3955 póttartalékos. Ebből esik a tulajdonképeni Magyarországra (Erdélylyel) 34753 és 3475 póttar­talékos ; Horvátországra s Szlavóniára 4762 s 476 póttartalékos, Fiúméra 37 és 4 póttartalékos. A budapesti első sorozó járásra esik 320 és 32 póttartalékos, a másodikra 130 és 13 póttartalékos. — Kossuth a megyei szerkezetről. A Kossuth iratainak ki­adandó IV. kötetéből közöl a „Pesti Napló“ egy részletet. A me­gyei szerkezetről szóló közleményből kiemeljük a következőket: „Mi magyarok a megyei szerkezetben egy oly megbecsülhet- len önkormányzati intézvénynek voltunk birtokában, melyről szá­zadok történelme tesz bizonyságot, miként bámulatosan alkalmas azon probléma megoldására, hogy monarchikus államban a nem­zeti suverainitás funkczíóinak minden ágában a nemzet számára cselekvő rész tartassák fenn, tehát az intézvényes önkormányzat, az államegység sérelme nélkül, a szó szoros értelmében megvaló- sittassék. Nemcsak helyhatóság volt az, mely a partikuláris helyi érdekek ellátásával foglalkozik; hanem törvényhatóság is, ható­sága a törvénynek s mert az, tehát gátja a minden néven neve­zett hatalom tulterjeszkedési viszketegének; védvár volt. melynek

Next

/
Thumbnails
Contents