Eger - hetilap, 1883

1883-12-27 / 52. szám

i

— 494 —

— A csavargó kutyák száma városunkban nagy. E sorok írója tapasztalta, hogy azok között valóságos bestiák vannak, a mennyiben egész dülivel meg-megtámadják a járókelőket. Igen helyesnek tartjuk tehát, hogy a kutyapeczér az oly kutyák közt egy idő óta jelentékeny pusztítást tesz. Azt azonban méltán kifogásolják sokan, hogy a peczér nem visz magával zárt kocsit, milyen más városokban használtatik, hogy az elfogott kutyák abba vettessenek s aztán félreeső helyen a végső elbánás alá essenek. Nálunk a peczér — mint értesülünk, — az elfogott kutyákat ott az utczán üti-veri agyonra, mely művelet, s az ilyenkor hallható kínos vonitás nem csekély megbotránkozást okoz. A tisztelt hatóság intézkedhetnék, hogy ily éktelen kutyazene előidézése helyett a peczér az elfogott kutyákat, minden kínzás nélkül, vesse zárt kocsiba s aztán félreeső helyen bánjék el velők.

— Tűz. Folyó hó 22-éu esti 7 óra után a hóhérparton tűz ütött ki. mely a gyors segély daczára egy parasztházat elhamvasztott.

— A budapesti kir. ítélő tábla szombaton hirdette ki a tisza- eszlári perben hozott Ítéletét. Vajkay Károly, a kir. tábla elnöke, a tanács tagjaival a terembe lépve és elfoglalva helyöket, a következő szavakkal hirdette ki az Ítéletet, melyet a bírói tanács és a közönség állva hallgattak meg: „0 Felsége a király nevében ! „A budapesti kir. ítélőtábla gyilkosságról, abban való részességről és bűnpártolás miatt vádolt Schwarcz Salamon és társai elleni bűnügyben, melyben a nyíregyházai kir. törvényszék 1883. aug. 2-án 2844. sz. a. valamennyi vádlottra nézve felmentő ítéletet hozott, most következőleg Ítélt: A budapesti kir. Ítélőtábla a kir. törvényszék Ítéletét helybenhagyja.“

— Uj könyvek. A Franklin társulat kiadásában Budapesten, újabban megjelentek: 1) Galgóczy Károly, Mezei gazda népszerű vezérkönyve a mostani viszonyokhoz alkalmazva. Földbirtokosok, gazdatisztek és földmivesek használatára; de kiváltképen a magyar földmivelónép számára. Különös figyelembevételével annak, miképen lehet és kell a gazdászatot czélszerűen rendezni, lehető legjövedelmezőbb fokra emelni és csinosítani. Ötödik kiadásban átnézte és bővítette dr. Farkas Mihály. Első kötet: — Földmive- lés. Ára fűzve 1 írt 20 kr Második kötet: Állattenyésztés (sajtó alatt van). 2) Olcsó könyvtár. (Szerkeszti Gyulai Pál.) 105—174. füzete. 165. füzet. Balzac Honoré, Grandet Eugénia. Ford. Toldy László. Ára 60 kr. 166. füzet. Kölcsey Ferencz országgyűlési naplója. Negyedik kiadás. 1832—1833. Ára 60 kr. 167. füzet. Osiky Gergely. Anna Dráma egy felvonásban. Ára 20 kr. 168. füzet. Klapp Mihály. Rosenkranz és Güldenstern. Vigj. négy felvonásban. Németből törd. Csiky Gergely. Ára 30 krv 169. füzet. Goldsmith Olivér. A wakefleldi pap. Angolból ford. Ács Zsigmond. Ára 50 kr. 170. füzet. Petőfi Sándor. A helység kalapácsa. Hőskölte- mény négy énekben (1844). Hetedik kiadás. Ára 20 kr. 171. füzet. A magyar emigratió mozgalmai 1859—1862. Kossuth emlékiratai nyomán. Ára 30 kr. 172. füzet. Turgenjev. Költemények prózában. Oroszból ford. Osopey László. Ára 30 kr. 173. füzet. Coppée Ferencz. Kisebb színmüvek. Francziából for. Csiky Gergely. I. A kincs. II. Tedd kötelességedet. III. Az ékszerek. Ára

2,0 kr. 174. füzet. Fáy András. A külföldiek. Vígjáték két felv. Ára 20 kr. 3) Történelmi könyvtár. A magyar népnek és ifjúságnak ajánlva. 77. füzet. Eugen, savpyai herczeg. Élet- és jellemrajz. Irta dr. Lázár Gyula tanár. Ára fűzve 40 kr.

— A pénzügyi közigazg. bíróság január 1-én kezdi tevékenységét, de egyelőre csak a szervezéssel lesz elfoglalva, mivel a törvény értelmében csupán azon pénzügyi természetű ügyek jutnak ezen batósag elé, melyek január 1-eje után felebbeztetnek ahoz.

— Közlekedési politikánk mozgató férfiáról a Búd. Hirl. ezeket írja: „Lángeszű ember a közlekedési politikában, Magyarországra nézve szerencse. Jelenleg, mikor a technikai vívmányokat kell meghonosítani, a modern közgazdasági élet feltételeinek eleget tenni, a világforgalomban részt venni s a nehéz versenyt kiállni — Tolnay Lajos az, ki szakismeretével, nagyszabású felfogásával. gyakorlati tapasztalással és órási munkaerejével, a magyar államvasutak élén, a legnagyobb szolgálatokat teszi hazájának. Ö teremtője lett — különböző minisztériumok alatt szolgálván— a magyar államvasutak ama nagyszerű hálózatának, melyen csak Bismarck porosz államvasutrendszere tesz túl, s mely Magyarország legnagyobb értéke s haladásának legfőbb eszköze. Találta pedig a magyar vasutakat a legrosszabb állapotban; a fővonalak idegen és ellenséges osztrák kezekben, az uj vasutak gyönge társulatok magántulajdonában, rossz szerződések, financiális zavarok, hiányos felszerelés, drága és káros tarifák, hanyag és értelmetlen kezelés, német ügykezelés, magyar hivatalnokok teljes hiánya. Becs érdekei tökéletesen domináltak Magyarországon s vasúti politikánkat ellenségeink diktálták, az államkincstárt pedig a tőzsde vasúti konzorciumai és ezek grófi és képviselő ügynökei Budapesten kirabolták. Egész Magyarország kétségbe volt esve a vasutak felett; egy nehéz vasúti válság fenyegette. Tolnay Lajos igy vette át a vasutak vezetését. Megszerezte a magyar államnak egymásután: a tiszai vasutat, a keletit, a fiumeit. a déli vasút horvát vonalait, a szőnyit, megépité a zimonyit, a szolnokit, s most csinálja a győrit; ilymódon Ruttkán át Berlinbe, Győrnek Becsbe, Brassónak Galaczba, Zimonynak Belgrádba, és végre Fiúméba nyugat, délnyugat és északnyugat, kelet és déí felé a szállítás és csatlakozásokat megszerezte a magyar államnak s az egész forgalmat központositá. Ez által dominálja a kivitelt s tariffáival koncessziókra szorította az osztrák államvasu- tat és a déli vasutat is, mely hatalmas társulatok előtte kapituláltak. Ezzel be nem érve átvette a diósgyőri vasgyárat, mely örökös deficitben és potom áron eladó volt s fényesen berendezett s szépen jövedelmező gyárrá alakította át. hogy ne kellessék a síneket külföldről venni; vasúti gépgyárat állított Budapesten, hogy ne kellessék Bécsből rendelni a kocsikat és mozdonyakat. Minden szállítmányt magyar gyárakból vásárol, hogy a honi ipart támogassa. Budapesten nagyszerű pályaudvarokat építtet, személyforgalomra és teherszállításra külön s a nyugdíjalap pénzein a legszebb palotákat emeli a sugárúton, most a negyediket. Emellett folytonosan javítja a vasúti szolgálatot, szaporítja a kocsikat, és ahol a forgalmat növelheti, áldozatoktól sem riad vissza. Vicinális vasutak építését minden tőle kitelhető módon előmozdítja, s a nagyban szállító kereskedőknek kedvezményeket nyújt, hogy a magyar nyers termények tömeges kivitelét külföldre lehetővé tegye. Mondanunk sem kell — pedig az egyik legfőbb érdeme — hogy a vasúti szolgálatot egészen megmagyarositá, a vasúti nyelvet megteremte, magyarokból minden szolgálati ágban derék hivatalnoki kart nevelt az országnak s gondja van rá, hogy a pánszláv és román vidékek állomásain a legmagyarabb fiuk lakjanak, mi által az állam politikai érdekeit is elősegíti. Most újból nagy fába vágta a fejszét: államosítja az első erdélyi és a dúna- právai vonalakat — pénz nélkül.“

— Müipari mintalapok. A fóldm. ipar- és keresk. minisztérium által az országos iparegyesület kezdeményezésére megindított „Müipari mintalapok“ első füzete megjelent a parasztbutorzat rajzaival. Az első lap a parasztbutor közül a polczot, széket, asztalt. — a második a tükröt, éjjeli szekrényt, fiókos szekrényt, bölcsőt, — a harmadik a mosdóasztalt, közönséges asztalokat, ló- czát, a negyedik szekrényeket tartalmaz; a további két kettős lapon a vasalások, végre három mellékleten a részletrajzok vannak bemutatva. Az összes rajzokat Mátrai Lajos, a magy. kir. iparművészeti tadoda tanára készité. E vállalat tudvalevőleg a kiállításra indult meg. E terveket a minisztérium a kiállítás számára természetben is el fogja készíttetni, de kívánatos volna, ha annak motívumait és mintáit iparosaink minél szélesebb körben igyekeznének érvényesíteni. A tüzet Posner K. L. műintézetében készült.

— A parasztbirtok pusztulása Németországban. Sombart- Ermsleben érdekes közleményt tett közre, melyben bebizonyítani igyekszik, hogy Németországban a latifundialis gazdaság már nagyon fenyegető. A czikk kimutatja, milyen óriási módon pusztul a parasztbirtok nem az eldarabolás, hanem az összevásárlás következtében, az elpusztult parasztok helyébe lépnek a birtokokat összevásárló nagy urak. A nagybirtok Poroszország 7 keleti tartományában nem tartozik sem a városi, sem a vidéki községek kötelékéhez, hanem külön köteléket képez, ezen viszony alapján Meitzen tanár 1865-ben a következőleg számitá ki a birtokok területét a keleti és nyugoti porosz tartományra, Pommerániára., Posenra. Brandenburgra, Sziléziára és a szász tartományra: volt a) 770 városi községkerület 4.832,788 morgen területtel 5.63 százalék, b) 25,612 vidéki községkerület 41.336,145 morgen területtel 48.29 százalék, c) 15,632 külön jószágkerület 30.444,406 morgen területtel 46.08 százalék. A nagybirtok tehát az ösz- szes terület 46.08 százalékát képezi és azóta ez az arány növekedett. Különösen rosszak a viszonyok Pommerániában, ott már 1864-ben 59.70 százalékát képezte a nagybirtok az összes birtokoknak. Még kedvezőtlenebb a helyzet Előpommerániában, Rügen szigetén és Meklenburgban. amelynek a múlt században 12,100 parasztbirtoka volt. holott jelenleg csak 1100 ilyen birtokot számlál. Egyes kerületekben a nagybirtokok tultengése következtében a parasztság egészen kipusztult, igy a grimmeni kerület 18.253,000 morgenre rugó területe hat birtokos tulajdonát képezi.

— Dolinay Gyula kipróbált ifjúsági lapjaira felhívjuk az érdeklett körök figyelmét. „Hasznos mulattató“ czimi'i képes