Eger - hetilap, 1883
1883-12-13 / 50. szám
XXII. év-folyam. 50. szám. 1883. deczember 13-án. Hirdetésekért minden o hasábo/.ott petit .sorhely után 6. bólyegadö fejében minden hirdetéstől :J0. nyilttérben egy petit- sorbelyért lő kr fizetendő. Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden csütörtökön. Előfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (lyceumi nyomda), a szerkesztőség (vásártér, 783. szám alatt) és Szolcsányi Gyula könyvkereskedése (alapítványi ház a lyceum átellenében) s minden kir. postahivatal. — A hirdetési dij előre fizetendő. Előfizetési dij: Egész évre . 5 frt — kr Félévre. . . 2 „ 50 , Negyed évre .1 „ 30 „ Egy hónapra. — 45 r Egyes szám . — 12 „ EGER. Felhívás előfizetésre. A jövő hóban lapunk 23-ik évfolyamába lép. Tisztelettel kérjük azon t. ügybarátainkat, kiknek előfizetésök ez év végén lejár, hogy a megújítani szíveskedjenek. megrendelést mielőbb Előfizetési dij: Egész évre ..... 5 frt. Félévre ..... 2 „ 50 kr. Évnegyedre ..... 1 n 30 „ Egy hóra . . • n 45 „ T. gyűjtőinknek minden öt előfizető után egy tisztelet- példánynyal szolgálunk. A KIADÓHIVATAL. Az országos kiállítás s az egriek. « E lapok tisztelt olvasó közönsége előtt tudva levő dolog, miként 1885-ik évben hazánk fővárosában Budapesten országos átalános kiállítás fog tartatni; és hogy ezen kiállítást a törvényhozó testület elrendelvén, végrehajtását a kormányra bizta; — és igy e szerint oly vállalatba bocsájtkozott — melynek sikeréhez nemzeti becsületünk van kötve. — Valamint szintén tudva van, hogy annak valósítása végett országszerte és igy városunkban is megindult a mozgalom. Egerváros képviselőtestülete még e nyár elején megválasztá a kiállítási bizottságot, nem különben a megye részéről is utóbbi napokban szintén bizottság alakíttatott. Ez utasításához híven, karöltve müködend a helyi bizottsággal; — e szerint megyénkben is az előkészületek megtétettek arra, hogy azon országos versenyben, mely hivatva van nyers terményeinket ép úgy, mint iparunk fejlettségi fokát nemcsak magunknak mint tükröt, hanem a nagy világ előtt is bemutatni, vidékünk is mint versenyző fél, megjelenhessen. Ha figyelemmel tekintünk szét napjainkban az előre haladni törekvő államokban, gyakran találkozunk hasonló kiállításokkal ; és mind meg annyiszor bámulni van alkalmunk a tudomány vívmányainak az emberi munkaerő fejlettségére kiható új meg új felfedezését. A kéz ügyessége által előállított különböző árűczikke- ket látva, mindannyiszor a hazája jólétét óhajtó magyar ember áhítattal gondol arra, vajba az önhibáján kívül hátramaradt nemzetünk is, mielőbb felküzdhetné magát az ipari műveltség itt látott magaslatára. Pedig hazánkban is vannak, habár gyérebben is, előre törekvő képzett iparosok, akiket csak bátorítani és müveik bemutatására alkalmat adni kell. Ez s nem más lehetett az ok. mely a törvényhozást azon elhatározásra bírta, hogy itt a magunk körében saját magunk által előállított termelésünkből országos kiállítás létesittéssék, részint, hogy nemzetünk jelentékeny részében még ma is létező azon szokás, mely hazai készítmény helyett mindig a külföldinek ad előnyt, az itt látottak által megtöressék, — részint roszakaróink által a világban kürtőit magyarfaj élet- reképtelenségének megczáfolásául, a világ előtt bemutatandó, miként fajunk életképes, élni akar és tud is. Ha tehát itt nemzeti becsület kérdése forog fenn: köteles minden hazáját szerető polgár, legyen az úr, vagy szegény, tehetsége szerint annak megvédéséhez hozzájárulni. Tegyük meg egyesült erővel kötelességünket, ne utaljuk másra • az által, hogy tegye meg ő! A vagyonos osztály adjon módot a szegényebb iparosnak az által, hogy rendeljen nála bizonyos tárgyat, melynek helyes elkészítése után vevője marad. Nincs, nem lehet gazdaság, háztartás, melyben bizonyos szükséglet egy év alatt elő ne álljon, a melynek beszerzése végett úgy is iparoshoz kellene fordulni. De a mi a hazában és közvetlen közelében fellelhető, oly tárgyak beszerzését itthon és ne a külföldön eszközöljük ; valamint az iparosok is vetkőzzék le tétlenségüket, s mutassák meg életrevalóságukat az által, hogy minél nagyobb számmal részt vegyenek a kiállításban. Itt az idő; jelszavunk egyesült erővel! Atkári. Az egri kiállítási alkerület 1883. novemberhó 30-án Majzik Viktor alispán elnöklete alatt tartott alakuló gyűlésének jegyzőkönyve. Elnök a gyűlést megnyitván, üdvözli a szép számmal összegyűlt érdeklődő közönséget s a jegyzőkönyv vezetésére Zalár József főjegyzőt hívja fel. Majd hivatkozva a f. évi novemberhó 18-án kelt meghívására; melyben e gyűlés czélja s teendői jelezvék, azt felolvastatja. Eszerint, az 1885 évi országos átalános kiállításra való előkészülés czéljából Budapesten megalakult kerületi bizottság megyénket két, t. i. egri és gyöngyösi alkerületre osztván s az egri alkerülethez Eger városán kívül még a három Tarnajárást sorozván, e gyűlés feladata az egri alkerület bizottságát megválasztani, mi annál könnyebben eszközölhető, mert Eger városa, a maga részéről, még mielőtt a megyének két alkerületre való felosztásáról értesült volna, a kiállítási bizottságot megalakítván, ennek tagjai most már a megalakulandó alkerület bizottságába fognak belépni, kik tehát megválasztottakul lennének kijelentendők. Ezen elnöki előterjesztés és több oldalról való felszólalás után, szemben a megyének két alkerületre történt felosztásával, a gyűlés mindenek előtt azon megjegyzést kivánja jegyzőkönyvbe foglaltatni, hogy a két alkerületre való /elosztást részéről is helyesli ugyan, de az Egerhez gravitáló mátrai és tiszai járásoknak a gyöngyösi alkerülethez történt csatolását nem találja eléggé indokoltnak, mely körülmény különösen a tiszai járásra nézve, mely Gyöngyöshöz csak az egri, vagy hevesi járás területén keresztül juthat el, nem kevés alkalmatlansággal és nehézséggel fog járni. Megnyugszik ugyan ez intézkedésen, minthogy rajta változtatni már talán késő is volna s az alakuló gyűlések is ez alapon hivattak össze, de kötelességének tartotta erre észrevételét megtenni már csak azért is, hogy a kerület t. bizottsága, hová e jegyzőkönyv fölterjesztendő, erről tudomást vevén az innen fölmerülhető nehézségeket e körülményre való tekintettel mérlegelhesse. A másik megjegyzés az, hogy a megye a jövő év kezdetével uj járási felosztás alá esvén, a három Tarnajárás megszűnik s e járások községeiből (egy-kettőt
