Eger - hetilap, 1883

1883-12-06 / 49. szám

464

— Aranka. Tündéries elbeszélés, irta Mátrai (Mihalik) Lajos, Budapesten, 1883. — A városunk közönsége előtt is előnyösen ismert fiatal iró, fenti czimü, Ízléssel kiállított kis kötetével lépett a költészetet kedvelő közönség elé. Egy fogás idealismus, tündéri históriából szőve; eredeti hajtás, melynek csak későbbi fejlődésében látjuk meg, hogy mégis volt támasza, mely ilyen magasra nyúlni segité. Aranka fiatal leányka, kit boszorkány mostohája elzavar a háztól. Egy erdőben elalszik a lányka s ekkor egy tündér felvis/.i Tündérhonba. Itt nem történik csekélyebb dolog, mint az, hogy a tündér királyfival kölcsönösen megszeretik egymást. Az apa megtudja a viszonyt, s a méltóságáról elfeledkezett fiút halálra Ítéli. De ne tessék megijedni nyájas olvasó, nem lesz semmi baj, mert a szerető édes anya holmi bűvös erővel elszökteti fiát is. Arankát is. Rettenetes veszedelmek közt haladnak a prózai föld felé. Óriásokkal küzdenek, miközben egymás életét kölcsönösen megmentik, mig végre az édes jó anya visszacsalogatja őket Tündérhonba. hol a kibékült apa fiának adja a koronát, s Arankát is átváltoztatják tündérkirálynévá. — Mikor elolvastam e kedves bohóságot, hát azt gondoltam: Mit akarhat egy fiatal költő, ebben a reális korban ilyen históriákkal? És ime rájöttem. A szerelem nem törődik ranggal, társadalmi osz- tálylyal. A szerelem csupa gondatlanság, egy cseppet sem óvatos; győzedelmeskedik minden akadályon, ha kitartó, s a szív legtisztább vonzalmán alapszik. Az élet bajai még édesebbé teszik, aztán meg még a földön túl sem ér véget. íme azt akarta illustrálni Aranka története. Nem mondom, hogy Mátrai müve ellen holmi miitani s egyéb kifogásokat nem lebet tenni; fejlődni, izmosodnia kell. sok olyan dolgot elhagynia, mi nem odavaló, szóval csiszolni a tehetséget, — de annyi áll, hogy e kis müvet érdekkel fogja elolvasni mindenki, ki a költészetnek kellemes idealismusát szereti élvezni; érdekkel fogják olvasni különösen a realizált tündér- fiák és Arankák. — A mű ára 1 fit 20 kr. Kapható Budapesten Aigner Lajos bizományában. E. I.

— A khalifai méltóság. Ha a mahdinak, kinek hatalma egyre terjed, sikerülne egész Egyiptomot elfoglalni, s azután, amint szándéka is, Mekkát és Medinát a mohamedánok szent helyeit hatalmába keríteni, akkor a török szultán minden igényét elveszítené a khalifa czimre. A szultán khalifa czime tényleg csak 1517. okt.

22-től datálódik, mely napon I. Szelim győztesen bevonult Kairóba, az utolsó egyiptomi khalifát detronizálta, s a nagyvezirhez egy „háti serif“-et (császári leírat) intézett, melyben kijelenté, hogy a khalifa hatalmának, országainak és hadseregének elvétele után annak czimét is fölveszi, s ezért mától kezdve az igazhivők a mozlimek legfőbb uráért mondani szokott imádságukba az ő nevét foglalják be. Egész addig ugyanis a mecsetekben még Konstantinápolyban és Drinápolyban is az egj'iptomi khalifáért imádkoztak. A török császárok czime I-ső Szelimig igy szólt: törökül padisah (atyakirály), arabul szultán (uralkodó), perzsául sahin sah (királyok királya.) Azután jött még ezekhez a khalifa czim. Szelímnek nem volt könnyű dolga, mig a nagy serif s a mekkai és medinai ulemák elismerték öt khalifának, mert nehány egyházi tudós kijelenté, hogy a khalifának nemcsak Mekka és Medina birtokában, hanem Izmáéi fiának (vagyis arabnak) is kell lenni. Pénzzel azonban minden kifogást legyőzött. Mostanság a khalifaság csupán Mekka és Medina birtokához van fűzve, s a khalifának sem Mohamed prófétától, sem Ozmán házától nem kell származnia.

— Az osztrák-magyar monarkia 1884-ik évi közös háztartása. A hivatalos lap közli a magyar delegációnak ő felsége által szentesített legújabb határozatait. Ezek szerint a ma gyár- osztrák monarkia közös háztartásának 1884-re megállapított rendes szükséglete 106.975,447 irtot, a renkivüli pedig 8.141,375 frtot és a közösen fedezendő összes szükséglet 115.116,822 irtot tesz. Ebből a magyar korona országai által viselendő költség ösz- szege 30.788,878 frt. A Boszniában és Herczegovinában, továbbá a Lim területén levő parancsnokságok, csapatok és intézetek 1884. évi rendkívüli szükséglete czimen minket 2.259,-858 frt terhel. A póthitelek czimén általunk viselendő 287,906 frt. Ezek szerint az az 1884. évi magyar költségvetésbe a közös költségek czime alatt együtt felveendő összeg 33.336,642 frt.

— A hevesmegyei gazdasági egyesület .választmánya november 18-án gyűlést tartott s a következő ügyeket intézte el: Egyik egyesületi tagnak a gazdasági kertből vásárolt gyümölcsfa oltványokra vonatkozó ügyét úgy oldotta meg a választmány, hogy az illető egyesületi tag az alapszabályokban foglalt kedvezményben részesittessék, vagyis az árjegyzékben megszabott áraknak felét fizesse. Ez eset alkalmából azonban kimondotta a választmány, hogy jövőre, az egyesület tagjai is csak 50 frtig vásárolhatnak kedvezményi áron gyümölcs oltványokat a gazdasági kertből; 50

írton felül eső bevásárlásoknál pedig a rendes árakat tartoznak fizetni. — Czauner Richárd Írásban kereste meg a választmányt, hogy miután a földmivelésügyi minisztérium a kecskeméti szőlőtelep számára szállított szőlővesszők kezelése és csomagolása fejében felszámított költségeinek kifizetését megtagadta, e tárgyban az egyesület intézkedjék. Erre nézve azt határozta a választmány, hogy miután Czauner urat az egyesület bízta meg a szőlővesszők beszerzésével és elszállíttatásával, részére 50 frt tiszteletdijat rendel kiutalványozni az egyesület pénztárából. Bernáth Ignácz előadta, hogy a közgulyára hajtott állatjai közül 7 tinó elveszett, mire nézve sürgős intézkedést kér. A választmány Szabadhegyi Mihály bizottsági elnök urat megbízta, hogy egy aikalmas egyén által a helyszínén szerezzen meggyőződést a dolog állásáról.

(Gy. L.)

— Zsivora György, volt legf. itélőszéki biró s kir. táblai tanácselnök, jogtudományunk egyik disze és a jogszolgáltatás egyik legtevékenyebb munkása hosszabb szenvedés után elhúnyt. Nyilvános szereplése inkább a forradalom előtti időkre esik és azóta csakis az ötvenes évek végén került neve ismét a felszínre, midőn első kísérletté meg megegyezést hozni létre a nemzet s a király, illetőleg Ausztria között; tudvalevőleg az első kísérlet nem sikerült, de mégis impulzust adott a későbbi kiegyezési alkudozásokhoz. Az elhúnyt ki most már 79 éves volt. akadémiánk legelső tagjai között foglalt helyet s a bölcsészet-töi téneti osztály legrégibb levelező tagja volt. A politikai élettől végkép visszavonult. Csak a hatvanas években került gyakrabban szóba a politikai körökben, mert minden fontosabb alkalommal kikérték mértékadónak tekintett tanácsát. Deák Ferencznek igen jó barátja volt.

— Magyarország szőlőtermése. A szőlőterület volt az 1883

évben 637,492 katasztrális hold, termett összesen must 4,570,056 hektoliter, eladatott 466,031 hl., seprűre 412,395 hl., borrá erjesz- tetett: közönséges fehér 2,221,363 hl., finom csemege fehér 21,527 hl., közönséges vörös 584.452, finom csemege yörős 20,352. siller 862,586, aszú 1350 hl., összesen 3.711,630 hl., az eladott mustból származott 401.428 ki., mind összesen 4.113.058 hl. átlag egy holdon 5.46 hliter. Eladatott szőlő: a külföldre 845.228 kg. a belfogyasztásra 1.412.190 kg. összesen 2.257,418 kg. becs- és eladási . ára a mustnak 7.25 frt, a lehúzott uj bornak 8.01 frt, a közönséges ó-bornak 12.11 frt, a finom csemege-boroknak 50.68 frt, az ászunak 132.61 frt hektoliterenkint, a szőlőnek 10 kr. kilogram monkint. A termelt bornak összes értéke 35.08.8,012 frt. az eladott szőlőnek értéke 227.995 frt, együtt 35.316,007 frt Az utolsó évek összehasonlításául álljanak a következő számok: termett összesen must és bor 1861 —72-ben átlag 3,224,287 hl. 1873-ban 3.763,475 hl., 1874-ben 1.998,083, 1875-ben 6.260,258, 1876-ban 1.858,034. 1877-ben 3.534.041. 1878-ban 8 075,833, 1879-ben

6.314.343,1880-ban 2.426,799.1881 -ben 4.230,730,1882-ben 4.113,058 hektoliter.

— Európa egyetemei. Az „Európa államai“ czimü statisztikai mii imént megjelent negyedik kiadásában érdekes adatokat találunk az egyetemek mai állása felől. Ez adatok felölelik már az 1882—83-iki iskolai évet is s annál becsesebbek, mert kizárólag hivatalos forrásból meritvék. Van e szerint Ausztria-Magyar- országban 10 egyetem (3 Magyarországban: budapesti, kolozsvári. zágrábi) 979 tanárral s 15,573 tanulóval; Németországban 22 egyetem 2011 tanárral s 25,442 tanulóval; Angliának van 8 sajátképeni egyeteme s 7 úgynevezett kollégiuma, melyekben ösz- szesen 509 tanár működik s 18,170 tanuló van. Francziaország- ban nincsenek állami egyetemek, csak fakultások, még pedig 15 theologiai, 13 jogi. 11 orvosi fakultás. 15 orvosi előkészítő iskola s 30 Ficultés de' sciences et lettres, melyeknek összesen 1184 tanárjnk van, 15.527 növendékkel. Van ezenkívül Francziaország- ban 5 katholikus egyetem. Olaszországnak van 17 állami és 4 szabad egyeteme 1655 tanárral s 11.718 tanulóval; Oroszország 8 egyetemén 10,305 tanulót 709 tanár oktat; Svéd- és Norvégországoknak négy egyetemén 243 tanár és 3425 tanuló van; Németalföldön 5 egyetem van, 192 főnyi tanerővel s 1685 tanulóval; Belgium négy egyetemén 253 tanár s 4072 tanuló van: Svájcznak hat egyeteme van 375 tanárral s 2031 tanulóval; Spanyolország 10 egyetemén 475 tanár s 13,722 tanuló van. Románia két egyeteme 87 tanár mellett 693 tanulót számlál. Portugalliá- nak, Görögországnak, Szerbiának és Törökországnak egy-egy egyeteme van.

— (A belügyminiszter és a galíciai csodarabbik.) A belügyminisztérium a következő körrendeletét intézte a tövényhatósá- gokhoz: „-Minthogy a Galíciából és Bukovinából az ország felső vidékeire ellátogatni szokott, úgynevezett csodatavő rabbiknak üzletszerüleg folytatott és az ottani kevés műveltséggel biró iz-