Eger - hetilap, 1883

1883-12-06 / 49. szám

461 Zágráb, decz. 1. A liorvát tartománygyülésnek a nemzeti párthoz tartozó kiváló tagjai Khuen-Héderváry grófnak bánná való kineveztetéséről értesülvén, elhatározták, hogy a legközeleb­bi napokban e pártot értekezletre hívják egybe, a melyben az új kormánynyal szemben követendő magatartásról fognak tanácskoz­ni. Az kétségtelen, hogy a párt egy a liorvát nemzethez tartozó egyén kineveztetését — mert itt ilyennek tekintik Khuen grófot — örömmel üdvözli és a tartomány gyűlésben egyhangúlag az új bán támogatása mellett fognak nyilatkozni. politikai heti szemle. A khinai kormány emlékiratában oda nyilatkozik, hogy Francziaország Annamot jogtalan szerződés kötésére kényszeri- tette, melyben Khina jogai nem ismertetnek el, továbbá erőszak­kal benyomult Annámba s most Bac-Ninht, a khinai birodalom kulcsát szándékozik elfoglalni. Khina mindamellett a barátságos viszonyt Francziaországgal fönn akarja tartani, a khinai csapatok azonban kényszerítve leendenek a franczia csapatok támadásának ellentállani. A franczia kormány válaszában megjegyzi, hogy mindenkor világosan kijelenté, hogy Francziaország sem Anna­mot, sem Tongkingot nem akarja elfoglalni. A hűéi szerződés czélja csupán az 1874-iki szerződés szabatos meghatározása. Tong- king fölött való védnökségének megszilárdítására Francziaország szükségesnek látta Sontay és Bac-Ninh megszállását, mindamellett semmiféle akadály sem forog fenn arra nézve, hogy méltányos egyezség jöjjön létre. Pár is, nov. 30. A franczia kormány válasza a khinai em­lékiratra körülbelül ismétlése annak, amit a miniszterelnök a kép­viselőházban már elmondott; azonkívül még hangsúlyozza, hogy Francziaország gyakorolni fogja ugyan a védnökséget Tong-King fölött, de ezáltal nem akar okot szolgáltatni egy franczia-khinai háborúra. Pár is, decz. 1. Courbet tengernagy egy Ha-Noiból, nov. 20-ról kelt táviratban megerősíti, hogy november 17-én 2000 khi­nai támadta meg Hai-Dzungot. Tizenegy órai harcz után azonban, melyben a francziák részéről a helyőrség s a „Carabine“ és ,.Lynx“ ágyunaszádok vettek részt, a chinaiak megverettek és futásban kerestek menedéket. A khinaiak vesztesége 200 halott, a frati- cziáké 4 halott és 24 sebesült. Berlin, nov. 30. Vilmos császár a képviselőház elnökségé­nek tisztelgését fogadva, kijelentette, hogy G-iers neki a czár sa­játkezű levelét nyújtotta át, melynek tartalmát nagy örömmel közli. A czár ugyanis levelében békeszeretetéről biztosítja őt s azt mondja, hogy sem Németország, sem Ausztria-Mágyarország iránt nem táplál ellenséges érzületet. Pár is, decz. 1. A Gaulois a német trónörökös és a madridi franczia követ közt folyt beszélgetésről következőket jelenti: A trónörökös kifejező örömét Michels báró előtt, hogy vele társa­loghat. Németországban ismerik a rokonszenvet, melylyel Fran­cziaország iránt viseltetik. Utazásának czélja nem politikai. Né­metország nem akar szövetséget Spanyolországgal. A császár és kormányának érzelmei egyáltalában békések. A császár minden alkalommal be fogja ezt bizonyítani, úgy a mint a porosz ország- gyűlés megnyitásakor is tette. Madrid, nov. 30. A német trónörökös ma délelőtt a király kíséretében a kaszárnyákat látogatta meg, hol a csapatok gya­korlatokat tartottak. Délután Bárdi gróf és a braganzai herczegnő Lissabonba való átutaztukban ideérkeznek. A Szentszék és Angolország közt mindinkább szí­vélyesebb lesz a viszony. Errington állandó képviselőjévé lesz va­lószínűleg az angol kabinetnek a Vatikán mellett. Legújabb hí­rek szerint Errington és Manning bibornok az angol kormány megbízásából felajánlották az angol nagyhatalom szolgálatát, azon esetre ha a chinai-franczia háború kitör, a Chinában levő katli. missiók védelmére. A Rómában levő éjszakamerikai püspökök ta­nácskozásának egyik legkiválóbb eredménye, úgy látszik, az lesz, hogy a Curia Washingtonban nuntiusi állást fog szervezni. A porta és a konstantinápolyi gör. kel. patriarchatus közt kiütött konfliktus három kérdés körül forog. Először is az egyházi bíróságok döntési joggal bírtak első és utolsó fokban végrende­leti és örökösödési vitás ügyekben, mig a porta csak egy folleb- bezést enged. Másodszor a porta eltörölte az egyházi törvényszé­kek kizárólagos jogát, a püspök és más lelkészek közt fölmerült magánjogi viszályok eldöntésére. Harmadszor a porta a patriar­chatus és az egyházközségek által a községi iskolák fölött eddig gyakorolt felügyeleti jogot egy állami közegre bízta, akit az is­kola esetleges bezárásának joga is illet. Ily viszonyok közt a patriarcha állásáról lemondani szándékozik. §rszággyülés. A képviselőház a múlt hét második felében befejezte a ke' resztény és zsidó közti házasságra vonatkozó törvényjavaslat rész­letes tárgyalását. Szombaton az uj adóemelésre vonatkozó törvényjavaslat ke­rült napirendre. Az elnök a vita folytatását a hétfői ülésre tűz­vén ki, tárgyalás alá vétettek a kérvények. A csángó telepítések tárgyában beadott kérvények keltettek csak némi vitát. Felszólal­tak Thaly Kálmán és Madarász József, kárhoztatva a kormány magatartását, mig Somssich Pál és Tisza miniszterelnök a kor­mány álláspontját védték. Az ülés végén Szapáry Gyula gr. pénzügyminiszter benyúj­totta a jövő év első negyedében viselendő közterhekről szóló tör­vényjavaslatot, Irányi Dániel pedig interpellácziót intézett az igaz­ságügyminiszterhez Edelsheim Gyulay b. lovászainak ügyében. Azóta az adóemelésre vonatkozó törvényjavaslat a képvise­lőházban tovább tárgyaltatott. A felsőház, a keresztény és zsidó közti házasságra vonatko­zó törvényjavaslatot egy bizottsághoz utasította, melyben a főpa­pok, — köztük az esztergomi, a kalocsai s az egri érsek, — va­lamint többen a világi főurak közöl is, a törvényjavaslatot el­lenezték. TÁECZA. Ember tervez, Isten végez. (Eredeti elbeszélés.) Irta: Szinnyei Izor. II. Nehány évvel a fent történtek előtt élt e faluban Fogas Miklós feleségével és egy gyermekével. — Nem gyermekkorától volt Fogas e falu lakosa; nyolcz éves lehetett Katájok, midőn e falu lakosai lettek. Fogas néhány hold földet vett s annak mű­veléséből tartotta fen családját. Szorgalma, munkássága, becsüle­tessége által annyira vitte, hogy egy év elteltével már szép ház birtokában is volt. Az egész falu tisztelte Fogast és családját, mert ismerték becsületes nemes jellemét, meg voltak győződve ér- telmességéről, és ha valamelyik falubelinek szüksége volt jó ta­nácsra, első dolga az volt, hogy Fogashoz folyamodott, ki mindig szívesen szolgált felebarátainak, szem előtt tartván, hogy ne csak tudd a jót, hanem tedd is. Nem csodálkozhatunk tehát, ha a falu népe Fogasék iránt mindig a legnagyobb tiszteletet tanusitá. A kis Katát, ki már gyermekkorában a legkedvesebb teremtés volt a faluban, minden­ki úgy szerette mint saját gyermekét — és mindegyik igyekezett kedveskedni valamivel. — Hát még gyermektársai hogy szerették. Ha ő. nem volt köztük, vége volt minden játéknak. Fogasék tőszomszédságában lakott Barna Mihály, akkoriban a falu bírája. Családja csak egy fiúból, a 12 éves Feriből állott — mert felesége házassága utáni 16-ik évében elhalt. Barna, mint a falu bírája ép oly tisztelt és szeretett ember volt, mint Fogas. — Évtizedek óta, mindig a Barna családból választtattak a bírók, és mondhatjuk, hogy mintegy örökségképen szállt fiúról-tiúra. — Az ő fiát is — a kis Ferit — ki igen vig eleven és értelmes fiúnak mutatta magát — általános szeretetben részesítek — és nem egyszer mondák, hogyha felváltja majd az apját, ha volt jó bírójuk, úgy ez bizonyára még túltesz azokon. Barnáék és Fogasék a legjobb és legbarátságosabb viszony­ban éltek egymással. Nap nem múlt, hogy egyik a másikánál ne lett volna, és mondhatjuk, hogy mintegy közösen intézték a falu ügyeit — együtt képezték a falu népének biráját, tanácsadóját. Valamint az öregek, úgy a gyermekek is, mintha csak va­lami rokonérzet kötötte volna össze őket — mindig együtt vol­tak — együtt játszadoztak. Feri nem akart játszani, ha Kata nem volt mellette és viszont. — így telt az idő évről-évre, mely idő alatt a családok közti jó viszony még erősbödött. — Elértünk azon korhoz, midőn Kata tizennegyedik — Feri tizenhetedik évé­*

Next

/
Thumbnails
Contents