Eger - hetilap, 1883
1883-11-29 / 48. szám
457 rák baloldali (a volt alkotmánypárti) képviselők; és pedig lennének cseh-, német- s vegyes kerületek. A cseh kerületekben a cseh, a németekben a német, a vegyesekben a cseh és a német lenne a hivatalos nyelv. A prágai helytartóság egészben úgy maradna mint most, de kapna egy cseh és egy német osztályt önálló osztályfőnökökkel; az országos főtörvényszék két részre osztatik: és lesz egy német s egy cseh fótörvényszék. — Apponyi Albert gróf pártvezér. Ernuszt Kelemen tiszteletére, névnapja alkalmából az egyesült ellenzék tagjai — számra nézve 42 — nagy lakomát rendeztek, amely azáltal nyert jelentőségben, hogy az ott elmondott beszédek tartalmuk fontosságánál fogva kiválóan politikai színezetet adtak az egésznek. Az első beszédet mondta Apponyi Albert gróf a pártra. Erre felemelkedett helyéből Grünwald Béla és egy hosszabb beszédben kifejté, hogy bár eddig is hallgatagul Apponyi Albert grófot ismerte a párt vezérének, szükségesnek tartja, hogy — miután — ép úgy, mint a hadsereg, egy politikai párt sem lehet vezér nélkül — az egyesült ellenzék Apponyi Albert grófot nyilvánosan is vezérének elismerje és annak kikiáltsa. A jelenvolt képviselők nagy lelkesedéssel éltették a fiatal pártvezért, Bittó István szintén Apponyi Al- bertre a pártvezérre emelte poharát, — Majláth György gyilkosai. A kir. ítélőtábla az elsőfokú Ítéletet Bereczre nézve enyhítő módon változtatta meg ; nevezettet halálbüntetés helyett 15 évi fegyházra itélre. — A horvátországi zavargások okai. A bísztricai zavargások ügyében tartott legutóbbi tárgyalás alkalmával a zavargások színhelyére kiküldött biztos jelentése is felolvastatott. E jelentés- tésből kitűnik, hogy a zavargások főokai a rendszeresen űzött visszaélésekben annyival inkább feltalálhatok, miután a felsőbb hatóságok a panaszosok felebbezéseit régi szokás szerint a községi hivatalhoz utasítják vissza. A zavargások további okaiként tekinthető még az adóbehajtás törvénytelen és kegyetlen módja, valamint a bisztriczai községi jegyző és fivérének, továbbá az adóvégrehajtó és a községi elöljárónak fenhéjázó, és erőszakos eljárása. — Borárak. Budapest, nov. 22. Könnyű fehér borok hektoliterje Buda vidékén 8—9.50 frt; Versecz és Fehértemplom vidékén 9 — 11 frt; Esztergom-Neszmély vidékén 7—8.50 frt; Gyön- gyös-Visonta vidékén 7—10 frt; Belső-Zalában 6—7 frt. — Nehezebb és ó fehér borok hektoliterje Eger vidékén 8—9.50 frt; Balaton vidéken 8.50—14 frt; Tokaj-Hegyallyán 13—17 frt. Könnyebb vörös borok hektoliterje Buda vidéken 12.50—17 frt; Esztergom vidékén 10—12 frt; Gyöngyös-Visonta vidékén 12.50 —16 frt, Nehezebb és ó vörös borok hektoliterje Ménes vidékén 26—36 frt; Egerben 17—35 írtig; Pécs-Villány vidékén 18—30 frt; Szegszárd vidékén 16—35 írtig. — Anglia birtokviszonyai. Ismeretes, hogy Angliában alig van kisbirtokos. Egész sora az angol herczegeknek és grófoknak 100.000— 300,000 akre földet birlal és Skótország fele tényleg 12 család tulajdonát képezi. A valódi falusi gazdák összes száma 200.000- re rúg, ebből 170,000 Angliára, 20,000 Irlandra és 10,000 Skóthonra esik. De ezeknek birtokterülete a nagybirtokosoké mellett egészen eltörpül. — A vadászati jegyek ellenőrzése, hivatalból elrendelt vadászatoknál, ezentúl csak a közigazgatási közegek által fog eszközöltetni. A pénzügyi közegek által való ellenőrzést a pénzügyminisztérium beszüntette. — Gabonapiaczunk. Az utak rosszak. E miatt gyönge hozatal volt; az árak részben emelkedtek. Tiszta búza 8.60—9.50. Rozs és kétszeres 6.80—7.80. Árpa 6.90-8.-. Kukorieza 6.20— 7.40. Zab 6.60—6.80. Fehér bab 9—10. métermázsánkint. — Arany s ezüst árkelete : Cs. kir. arany 5 frt 72 kr. 8 forintos magyar arany 9 frt 57 kr. Száz ezüst forint 100 fr. Felelős szerkesztő: ZDr. miss István. Krausz és Co. cs. kir. szabad, gépgyára Bécs, (Währing) ajánl: duga- szoló gépeket, dugaszol órán- kint 800—1000 palaczkot, pa- laczktörés nélkül. Megrendelhető minden nagyságú üveghez 12 írttól 50 írtig. Szűrőkészülékek alkalmasak minden folyadékhoz, 12 írttól 30 írtig. (HO 1—d> 2-5 9963 tk. 83. Árverési hirdetményi kivonat. A miskolczi kir. törvényszék, mint telekkönyvi hatóság részéről közhírré tétetik, hogy a Latinak Márton csődtömegét képező s a miskolczi kir. törvényszék területén fekvő visnyói 25. számú tjkvben A f l r. - a visnyói 292. sztjkvben A f 1. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 14. 15. 16. és 17. r., a visnyói 6 sztjkvben A f 1—2 r., — a visnyói 300. sztjkvben A f 1 r„ - a tapolcsányi 116 sztjkvben A j 1 r. sz. a. bejegyzett ingatlanokra, továbbá a visnyói 90 sztjkvben *j" 1 r. sz. a. foglalt malom udvar és kertből, valamint a malomjogból, és a vizsnyói közbirtokossági korcsmajogból is a Latinák csődtömegét illető fele részekre, a miskolczi kir. törvényszék mint csődbíróság 1883. évi aug. 10-én 4885. számú végzésével az árverést összesen 68900 frt kikiáltási árban elrendelvén, a megjelölt ingatlanok, illetve azok tartozékai az 1883. évi deczember hó 17-én d. e. 9 órakor a miskolczi kir. törvényszék, mint tlkvi hatóságnak a megye házánál lévő hivatalos árverező helyiségében megtartandó nyilvános árverésen, a megállapított kikiáltási áron alól is eladatni fognak. Árverezni szándékozók tartoznak az árverési feltételek szerint külön-külön elsorolt ingatlanok becsárának 10%-ját készpénzben vagy az 1881. évi LX. t. ez. 42. §-ban jelzett árfolyammal számított, és az 1881. évi november 1-én 3333. sz. a. kelt igazságügyminiszteri rendelet 8. §-ban kijelölt ovadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. évi LX. t. ez. 170. §. értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt át szolgáltatni. Kelt Miskolczon a kir. törvényszék, mint tkvi hatóságnak 1883. évi szeptember 8 napján tartott üléséből. Lossonczy jegyző, Ortvay Miksa elnök. (p. h.) Az árverési feltételek előlegesen megtekinthetők Bartányi Gyula ügyvéd tömeggondnoknál Miskolczon. (356; l -2 581. Tk' 83‘ Árverési hirdetméuy. Alulirt kiküldött végrehajtó az 1881. évi LX. t. ez. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy az egri kir. járásbíróság 7703/879. számú végzése által Lechner Ferencz verpeléti lakos végrehajtató javára Angyal Imre felsőnánai lakos végrehajtást szenvedő ellen 815 frt tőke, ennek 1877. év deczember hó 31. napjától számítandó 8 % kamatai és eddig összesen 11 frt 55 kr. perköltség követelés erejéig elrendelt biztosítási végrehajtás alkalmával biróilag lefoglalt és 1127 frt 80 krra becsült szobabútorok, ágynemüek, 2 könyvtár, konyhabeli eszközök, 2 ló, sarnyu, szalma, 4 köpü méh, 4 vaseke és egy 9 ágú Vidacs-féle gépből álló ingóságok a még fizetetten 168 frt 90 kr. tőke, ennek 1882. október 2-tól 6% kamatai és jár. erejéig nyilvános árverés utján el adatnak. Mely árverésnek az 5861/883 sz. kiküldést rendelő végzés folytán a helyszínén, vagyis alperes lakásán Felső-Nána községben leendő eszközlésére 1883-ik év deczember hó 7-ik napjának délutáni 2 órája határidőül kitix- zetik és alihoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg: hogy az érintett ingóságok ezen árverésen, az 1881. évi LX. t. ez. 107. §-a értelmében a legtöbbet ígérőnek becsáron alul is eladatni fognak. Az elárverezendő ingóságok vételára az 1881. évi LX. t. ez. 108 §-ában megállapított feltélelek szerint lesz kifizetendő. Kelt Egerben 1883-ik évi novemberhó 24-ik napján. Kovács Endre, (360) l* kir. bírósági végrehajtó. 6651 tk. 83. Árverési hirdetményi kivonat. Az egri kir. törvényszék területén, Eger város határában fekvő a végrehajtást szenvedők Árvái Endre és Dudás Terézia tulajdonát képező következő ingatlan u. m. az egri külső 2001 sz. tjkvben A f 2700 hi’sz. alatt foglalt szőlőből (a B. 8. 9. rsz. alatti bekebelezés szerinti) fele rész az özv. Világi Imréné szül. Balogh Anna, úgy is mint kiskorú gyermekei t. és t. gyámja végrehajtató által ellene 170 frt tőke, s ennek 1876. évi november hó 1-ső napjától járó 8% kamatai, 20 frt perbeli, 6 frt 65 kr. végrehajtási már megállapított költségek iránt vezetett végrehajtás folytán 1884. évi jan. . (9) kilenczedik napján délelőtt 10 órakor a törvényszék árverési termében 1056 forint kikiáltási árban árvereltetni, s esetleg kikiáltási áron alul is eladatni fog. Az árverelni szándékozók tartoznak a kikiáltási ár 10%-ját bánatpénzül a bírósági kiküldött kezéhez letenni. Kelt az egri kir. törvényszéknek 1883. évi szeptember hó 22-én tartott tkvi ülésből. (358i 1* Szuhányi János, h. 9lnök.
