Eger - hetilap, 1883

1883-11-01 / 44. szám

420

lépések lennének a magas kormány és egyéb társadalmi tényezők áltál a gyümölcstenyésztés országos és az eddiginél nagyobb mérvű felkarolása érdekében teendők, azon felfogás által vezéreltetik, hogy a mai közlekedési viszonyok mellett, melyek lehetővé teszik azt, mikép idegen államok gyümölcseikkel országunkat elárasszák, — ezen ország, mely gyümölcsészetre kiválólag kedvező éghajlata folytán a legváltozatosabb gyümölcstermények nagybani termelésére alkalmatos s melynek ennélfogva nem csak arra kellene törekedni, hogy saját belfogyasztását fedezze, hanem jogos törekvését kell képeznie, mikép a nemzeti termelésben jelentékeny activ positiot képezzen, — tehát ily körülmények között folyton nagyobbodó fontossággal kell, hogy a gyümölcstermelés bírjon s nem kételkedünk, hogy a nagyméltóságú minisztérium, mely a gyömöl- csészet nagyobb mérvű virágzásba hozatalára közreható tényezők között a legnagyobb szereppel bir, e szerepnek megfelelő tevékenység és áldozatkészségtől visszariadni nem fog. S azért teljes bizalommal az iránt, hogy hazánk culturális előhaladásának ezen fontos kérdése a nagyméltóságú minisztérium meleg érdeklődésével találkozik, kérem a nagyméltóságú minisztériumot, mikép ezen emlékiratunkban kifejtett javaslatainkat kegyesen fogadni és becses pártfogásában részesíteni méltóztassék.

Budapest, 1883. julius hó 4-én.

Az orsz. gazd. egyesület nevében: Korizmics László s. k. alelnök.

Felhívás a magyarországi összes közművelődési egyesületekhez.

A közművelődés legujabbkori fejlődése mindinkább előtérbe állitván s mind nagyobb jelentőségre emelvén a népszerű felolvasásokat és előadásokat, a magy. irók és művészek társasága f. é. február hó 28-án értekezletet tartott ez ügyben s ez alkalommal elhatározta, hogy a közművelődés e tényezőjének terjesztését és czélszerü irányban fejlesztését feladatai körébe vonja s e végből a czélra vezető kezdeményező lépéseket haladéktalanul meg is tette. Midőn ezen megállapodásból kifolyólag a kiküldött előkészítő bizottság munkálatát határozattá emelve, a nevezett kör megbízásából és nevében felhívásunkkal Magyarország összes közművelődési egyesületeihez fordulunk, úgy hiszsziik, hogy álláspontunk megértésére és indokolására nem kell bő magyarázatokba bocsátkoznunk.

Tervünk az, hogy a központban, Budapesten, egyelőre az irók és művészek társaságának osztálya gyanánt egy állandó orgánum létesittetvén, általán a közművelődési egylet-ügy s különösen a nyilvános felolvasások és előadások számára ezen orgánum mentői előbb lépjen szoros érintkezésbe a már fennálló ily czélú egyesületekkel, a hol pedig ilyenek még nem jöttek létre, alakulásukat előmozdítsa ; az egyletek működését folytonosan világlatban tartsa s megismertesse, azt a szükséghez képest erkölcsileg gyámolitsa, irány és tanácsadással támogassa; továbbá különösen odahasson, hogy nyilvános felolvasások mentői sűrűbben és rendszeresebben tartassanak s az érdeklődés felköltése és fokozása tekintetéből, valamint hogy a czélbavett művelő hatás is nagyobb és biztosabb legyen: az egyletek közvetítésével és a vidék mentül csekélyebb anyagi megterhelésével időnkint a központból országos nevű irók és tudósok is előadások tartása végett kikiránduljanak a vidéki városokba.

E czélból felkérjük az ország különböző helyein létező ösz- szes közművelődési, valamint egyáltalán oly egyesületeket, melyek bár csak hébe-korba nyilvános felolvasások rendezésére is vállalkoznak, szíveskedjenek czimöket, székhelyüket az alantirt választmánynál mielőbb bejelenteni s egyúttal alapszabályaikat, évi jelentéseiket vagy évkönyveiket is hozzánk beküldvén, velünk érintkezésbe lépni.

Felkérjük továbbá, szíveskedjenek bennünket mielőbb értesíteni a felől: kivánnak-e a központból felolvasókat? és ugyan mikor és milyen szakból? Mi, mig egyfelől az eziránti bejelentéseket és kérelmeket tartandjuk világlatban, másfelől feladatunkul ismerjük a fővárosi írói körökben haladéktalanul megindítandó mozgalom utján mielőbb egy minden szakra s a legismertebb és legkitűnőbb nevekre kiterjedő oly felolvasói névjegyzéket állítani össze, mely a t. egyletek kívánságának, s a közművelődés szem előtt tartott érdekeinek teljesen megfelelem!.

A felolvasók leutazásának körülményeire nézve a részletes megállapodás csak esetről esetre levélváltás utján lesz elérhető; de már most előzetesen kötelességünknek tartjuk a tisztelt egyletek figyelmébe ajánlani, kogy a czél érdekében s a központi és vidéki szellemi élet minél sűrűbb kölcsön hatásának megvalósítása szempontjából fölötte kívánatos a tervezett felolvasási kirándulásoknál minden fölösleges ünnepélyesség és azzal járó költség elkerülése ; ellenben épen azért, hogy az ily kirándulások ne csak kivételesen történhessenek s az illetőkre nézve áldozattal ne járjanak, szükséges lesz, hogy a t. egyletek a kirándulók útiköltségeinek fedezését alig felülmúló s esetről esetre megállapitandó tiszteletdijat előre biztosítsák s mérsékelt belépti dijak által be is szerezzék.

Ezen utóbbi intézkedésre annál nagyobb súlyt kell fektet nünk, mert mig egyfelől a közreműködendő felolvasók nevei s a megállapitandó tiszteletdijjak mértéke biztosítékot nyujtandanak arra nézve, hogy itt minden nyerészkedési czélzat ki van zárva, másfelől — a külföld tanúsága szerint — a nyilvános felolvasások rendszeres intézményei csak ott fejlődtek s üdvös hatásukat teljes mértékben csak ott érvényesítik, hol a közönség megszokta bennük nem ünnepies jellegű szórakozást, de oly élvezetet és tanulságot keresni, melyet hallgatójának meg is kell fizetni.

Ezekben körvonalozott működési tervünk kivitele s általa közmüvelődésügyünk jelentékeny lendülete most már teljesen a t. egyletek buzgalmától és kitartásától van függővé téve!

Kelt Budapesten, 1883. okt. 19-én.

A magy. irók és művészek társaságának választmánya.

(politikai heti szemle.

Ferencz József ő felségének a delegatiók megnyitása alkalmával tett nyilatkozata, mely szerint az osztrák-magyar monarchia minden hatalommal jó viszonyban vau, sokfelé meg- nyugtatólag hatott. Hasonló hatást tettek az osztrák-magyar közös miniszterek azon nyilatkozataikkal, hogy Oroszország támadásától nem tarthatni, mivel ily támadás esetében Ausztria-Ma- gyarország segélyt kapna szövetségeseitől. Ezek alatt első sorban Németország s másodsorban állítólag Olaszország értendő.

A Journal de St. Petersbourg Oroszországnak minden ország kormányához való legjobb viszonyait konstatálja és Oroszországnak, úgymint a többi hatalmaknak békés szándékát hangsúlyozza. A béke barátjai mindenesetre figyelemre méltó és biztató jelt láthatnak abban, hogy e nyilatkozat és uralkodónknak a delegációkhoz intézett teljesen békés jellegű beszéde történetesen összeesnek.

Róma, okt. 27. Butenjev orosz követté neveztetett ki a pápai székhez.

Pár is, okt. 27. Freycinet, ha kormányra jutna, a demokrata unió és radikális balpárt tagjaiból alakítana kabinetet és nem venné tekintetbe a republikus uiiiót vagyis a gambettistákat.

Pár is, okt. 26. Itteni kormánykörökben nagy megelégedéssel fogadják a spanyol külügyminiszter körlevelét, mely a spanyol politika jelszavául jóakaratu semlegességet s a szövetségektől való tartózkodását tűzi ki.

Savoya semlegességéről irva, a Temps azt mondja, hogy ezt a kérdést, ha már egyszer szőnyegre került, barátságos módon meg kell oldani. Az említett lap nézete az, hogy az 1815. évi szerződés szövege talán elég világos, de ellenkező értelmezése is lehetséges. Mindenekelőtt Savoya annektálása Francziaország által, ámbár az utóbbi kötelezte magát a szerződésekből származó minden teher átvállalására, megváltoztatta a helyzetet, úgy hogy nem lehet hinni, hogy az 1815. évi szerződés minden eshetőségről gondoskodott. A Temps képtelenségnek és lehetetlenségnek tartja, hogy a franczia katonák háború esetében ott hagyjanak valamely területet, a mely a haza egyik részét képezi, és más valakire bízzák védelmezését. így tehát világos mint a nap, hogy a hadi állapot első pillanatban szét fog szakítani oly mesterséges föltételeket, a minők Savoya semlegességéről szólnak.

Szófia, okt. 27. Lessovoy és Polsikov tábornokok Oroszországba történt sürgős visszahivatása a fejedelem előzetes tudomása nélkül rendeltetett el, a mi itt nagy izgatottságot idézett elő. Sándor fejedelem, nehogy hasonló esetek ismétlődjenek, a környezetében levő orosz funkcionáriusok eltávolítása iránt intézkedett és az Oroszországban különböző alkalmazásban működő bolgár tiszteket távirati utón rendelte haza Bulgáriába. A hadügyminisztérium vezetésével megbízott Rődiger ezredes ez állomásától fölmentetett, mert amint hallatszik, a fejedelem rendeletéit nem teljesité és iránta engedetlenséget tanúsított.

Szófia, okt. 27. A bolgár minisztertanács a fejedelem el-