Eger - hetilap, 1883

1883-10-25 / 43. szám

413 Voltak, kik csak ennyit mondtak a szépről: szép az, a mi j ó ; vagy más szavakkal kifejezve : szép az erény! A madonna szemeiből kisugárzó szivjóság és lélekfönség mé­lyen megilletné keblünket még akkor is, ha nem a legremekebb test volna is e léleknek burokja, mit csak az ember művészete megalkothat. Az eddig elmondottakat pedig összefoglalva ismételhetjük egy nagy tudósunknak következő szavaival: a szép a szellem­nek anyagban való oly kifejezése, mely a lehető legfőbb tö­kélyt elérte, s ez által érzelmeinket egészen kielégíti! Ha tisztelt olvasónőim e czikket nem hagyták figyelmükön kívül, akkor vasárnap délelőtti sétáim nem vesztek kárba! É. I. HIRFÜZÉR. — Hevesmegye f. hó 22-én és 23-án tartott bizottsági évne- gyedes közgyűlésén a most kilépő bizottsági tagok helyére válasz­tandó bizottsági tagok megválasztására határidőül f. évi novem- berhó 12-e, a tisztújító kögyülésre pedig deczemberhó 17-e tűze­tett ki. — Hevesmegye mostani 20,000 frtos alapítványával kapcso­latban megemlítésre méltó kisteleki Lévay Henrik legújabban nagy alapítványa. A „Győri Közlöny“ Írja: A győrmegyei kisbaráthi szü­ret. mely Lévay Henrik mintaszerüleg kezelt szőlőjében évek óta Győrváros és Győrmegye intelligencziájának találkozási alkalmul szokott szolgálni, az idén egy nagyszerű tény által lett örökre nevezetessé. A szüretre az idén is nagy számban jelentek meg a kitűnő vendégszeretetéről ismert háziúr tisztelői. Az ebéden, mely a présház tágas termében volt s melyen az asztalfőn a házi ur szeretetreméltó s jótékony szelleméről általánosan ismert neje el­nökölt, megeredt a felköszöntések árja s alig hangzottak el a megye alispánjának, gróf Laszberg Rezsőnek, a háziúrra s nejére mondott felköszöntő szavai, felállt Lévay Henrik, a háziúr s ki­jelenté magvas, lelkes beszédében, hogy annak jeléül, mennyire szivén viseli Győrmegye érdekeit s jólétét, a nyugdíjjal nem biró megyei tisztikar javára szolgálandó segély-alap megteremtésére ezennel 10,000 frtos alapítványt tesz. Midőn e nemes szavai el­hangzottak, az egész vendégkör felállva hallgatta beszédjének to­vábbi menetét. A szemekben a lelkesültség sugarai csillogtak s szűnni nem akaró éljenzés üdvözlé a nemes fiérflu nagy horderejű tényét, mely által Győrmegye örök háláját érdemelte ki magának. Ritka szép áldozat ez a közügyek oltárán! A derék férfiú neve országszerte ismeretes már a tudomány, az irodalom s művészet oltárára hozott áldozatairól s hogy Győrmegye ügyeit is szivén hordozza — fényes tettel bizonyította be. Isten éltesse! Sok ily derék férfiút a hazának! — Eddig tart a győri lap tudósítása. A nagy alapítvány jellemzi a kitűnő férfit, a nemesszivü embert, ki nem puszta szóval, de tettekkel bizonyítja naponkint nemessé­gét, Az első magyar általános biztositó társaság köztiszteletben álló érdemes vezérigazgatójának élete a folytonos jó és nemes tettek lánczolata, mely nem szorul dicséretre, magában hordja legnagyobb dicséretét, — A közös ügyek tárgyalására kiküldött magyar és osztrák delegatiók, ülésszaka, mely Bécsbe hivatott össze, ott most kezdi működését, — Figyelmeztetés. Hétfőn d. u. M. tptári eljáró a hatvani útról a Melegvíz irányában a Szaivas-laktanyáig mentében 6 db. egri takarékpénztári részvényt, melyek F. F. nevére kiállítva és az átruházás czéljából a tulajdonos névaláírásával ellátva vannak, elveszített. Minthogy e részvények a mai napig sem kerültek meg s igy az azokkal való visszaélésektől alaposan tartani lehet, figyel­meztetjük t. Olvasóinkat, hogy e részvények megvételétől vagy az azokra való kölcsönzéstől óvakodjanak s ha netán e tárgyról valamit tudnának, azt a rendőrkapitányi hivatalnak bejelenteni szíveskedjenek. Talált tárgy. Egy medaillon, egy báránybőr bunda, egy nyári rokk, egy dohányzacskó, egy nyakkendő a kapitányi hi­vatalnál letéve van. igazolt tulajdonosa azt onnét átveheti. — A magyar-oláh határsértés ügye. A Pol. Corr. Brassóból értesül a Vulkán-szorosnál támadt magyar-oláh határviszály ügyé­nek mibenlétéről. A hivatalos adatokon alapuló jelentés szerint e hó 4-én az egy őrvezetőből s egy csendőrből álló határőrs érte­sült, hogy a Prirugu alpon, 800—1000 lépésnyire a határtól ma­gyar területen épült uj őrházat oláh katonák megszállták és ké­sőbb felgyújtották. Az őrjárat az épület felé indult és ennek köz­vetlen közelében, a magyar terület felé eső oldalon kilencz oláh katonát talált, kik tűz mellett heverésztek és ebédjüket főzték. Ezeket a törvény nevében legott felszóliták, hogy nyugodtan ma­radjanak és ellentállás nélkül adják meg magukat. Ezt azok meg is tették. Rögtön bekísérték mind a kilenczet a Vulkánban levő csendőrségi laktanyába, később pedig átadták őket a petrozseni szolgabirónak. — Ez utóbbi szintén azonnal a helyszínre ment, kihallgatta a tetteseket s az őrjárat vezetőjét Ez alkalommal az oláh csapat parancsnoka előadta, hogy ő és emberei múlt hó 30-án kezdték meg Budicsinyben a rendes határőri szolgálatot, e hó 3-án érkeztek az említett őrház közelébe, s állítólag zivatar kitörése miatt vonták meg ott magukat, Ott maradtak másnap és harmad­nap reggel is, mikor két magyar csendőr őket elfogta és lefegy­verezte. Elöljárójuktól azt a parancsot kapták, hogy a határt, mint rendesen, őrizzék, az uj őrház körül az építési munkákat figyelem mel kisérjék, de az építést ne akadályozzák. Az oláh vám­hivatal főnöke, ki az oláh katonák kihallgatásánál jelen volt, szin­tén kijelenté, hogy az elfogott katonák senkitől sem kaptak pa­rancsot az építési munka megakadályozására s annál kevésbbé is kaphattak, mert az oláh kormány az építésről értesítve volt. Vé­gül arra kérte a vámhivatalnok a szolgabirót, hogy az elfogott katonákat bocsássa szabadon, — mi a magyar kormány távirati utasítása nyomán legott meg is történt. Ezzel szemben a határ- őrs vezetője azt vallotta, hogy az elfogottak neki s a laktanya parancsnoka előtt álliták, hogy nekik szigorú parancsuk volt az őrházat megszállani és attól az építésnél alkalmazott munkásokat távol tartani, ellentállás esetén pedig erősbitésért a bradiszenyi határőr-századhoz fordulni. Tény, hogy az említett őrházat utóbb 150 oláh katona egy tiszt vezetése alatt, kik azután a határvo­nal mögé vonultak s ott tábort ütöttek, szétdulták s felgyújtot­ták. Most egy nemzetközi bizottság fog az ügy megvizsgálására kiküldetni. — Ismét kolera. A „Reuter-ügynökség“ jelentése szerint Chatby városban, mely Alexandria közelében fekszik, ismét kitört a ko­lera. Eddigelé négy ember esett a járvány áldozatául. — A magyar bortermelők országos szövetkezete B.-Füreden Veszprémmegyében, Lesencze-Tomajon Zalában, Gombán és Köt- tsén Somogybán, Galsán és Raulison Aradmegyében, Pásztón He- rádmegyében és Kecskemét városában erjesztő telepeket állított és szerelt fel, melyet már működésben vannak, az idei terményt a szövetkezet által megállapított rendszer szerint dolgozzák fel. A termelők, (akár tagjai a szövetkezetnek, akár nem), a telepekbe, beadhatnak szőlőt vagy mustot; az erjesztő helységek, gépek, stb. használatáért mitsem fizetnek, csakis az eladott boroknak általuk meghatározott minimális ára után 5%-ot, a szövetkezet által eset­leg elért többlet után pedig 10°/0-ot fizetnek a szövetkezetnek közvetítésekért. A szövetkezet egyúttal azt is tudatja a borter­melőkkel, hogy az idei termésből eredő botokat báminő mennyi­ségben kész külföldre kedvező árakon értékesíteni. A szállítási költségeket a szövetkezet elolegzi tagjainak A mustraborok bekül­désekor (tét darab egy literes üvegben) a minimáls ár is közlendő. — Honvéd-tiszti vizsgák. A volt egy éves önkénytesek tiszti vizsgál most folytak le a Ludovika akadémiában. Mintegy 300 volt egyéves önkénytes lett behiva ez alkalomra az ország min­den részéből, kik a tiszti vizsgákat november hó 12-ig valameny- nyien leteszik. Az eredmény elég jónak Ígérkezik. Naponkint 20— 25 főből álló csoport tett vizsgát egy Jellencsik Vincze ezredes s dandárparancsnok elnöklete alatt álló bizottság előtt. — Egy botrányos esettel telvék most a fővárosi lapok. A „F—g" czimü lap szerkesztőségének s kiadóhivatalának némely tagjai állítólag elsikkasztották a beérkezett közczélú adományok egy részét. Az ügyben fenyitő eljárás foly. — A nyomda, amelyben a „Függetlenséget“-et nyomják —- csődbe került. „Wilckens F. C. és fia, Wilckens Gyula“ budapesti bej. czég és annak tulajdonosa Wilckens Gyula ellen a budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszéknél 1883. évi 47.422. sz. a. a csőd megnyittatott. Csődbiztos Hegedűs László tszéki biró. Tö­meggondnok: Unger Alajos ügyvéd. Helyettes: D. Weisz József ügyvéd. Bejelentési határidő 1883. nov. 27. Felszámolási határidő 1883. deczember 18. Csődválasztmány megválasztása 1883. de- czember 21-én. — Nagy földrengés. Konstantinápolyból jelentik : f. hó 15-én az egész félszigeten Smyrnától Cseszvéig borzasztó földrengés pusz­tított, melynek elrémitő részletei még csak most jutnak köztudo­másra. A földrengés csak pár perczig tartott, de oly heves volt, hogy a Cseszve és Burla közt fekvő falvak mind elpusztultak. A katasztrófa alkalmával több mint ezer ember vesztette életét, húszezer pedig hajléktalanná lett s nyomorban van. Ha nem ér­kezik gyors segély, a hajléktalanok nagy része éhen hal. Smyrna

Next

/
Thumbnails
Contents