Eger - hetilap, 1883
1883-10-25 / 43. szám
409 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73 76 77 Az orszá gos tanítói nyugdíj alapra 7 községi ta- frt kr. nitó után fejenkint 12 írtjával . . . 84 — Az adóvégrehajtók mellett működő becsüsök és a zálogtárgyak elhordására szükséges fogatok költségeinek fedezésére 1883. évben volt 1255 frt. 20 kr. most: ..................................... 1205 25 18 83. évközben elengedett állami adók után leírásba hozott városi pótadóból származó hiány fedezésére 1883. évben volt 1787 frt. 31 kr. most2458 43 ‘/a Városi képviselő-testület 1351/878. számú határozatánál fogva a szorgalmasabb Írnokok évi jutalmazására felajánlott összeg előirányoztatik 200 — Az egri ajtatos alapítványnál fenlévő 558 frt. 43:í8/1( o krt tevő városi tartozás után 1884. évre fizetendő 5°/0 kamat előirányoztatik: . 27 92 A katonai beszállásolási teher aránylagos felosztása tárgyában Hevesmegye által 368/881 sz. alatt hozott határozat folytán Egervárosa által fizetendő összeg előirányoztatik. . . 4000 — Az egri önkénytes tűzoltó-egylet segélyezésére 1884. évre előirányoztatik .... 1000 — Marsaiké Miklós, Őszi Ágoston, és Kiss Imre vagyontalan árvák élelmezési költségeinek fedezésére 1884. évre előirányoztatik . . 240 — Az egri községi iskola részére az állam által kölcsönzött 300 írtnak 3% kamata fejében 1884. évre előirányoztatik.....................................9 — A z egri patak védgátainak fentartása és javítási költségeire előirányoztatik .... 500 — Az egri ipariskola költségeinek fedezésére 1884-ik évre a város képviselő testületének 4990/883 atározata folytán előirányoztatik: . . 1290 — olya czímű épületnek a katonaság részére történt kibérlés által öt negyedévi bérletdij fejében vagyis 1883. október 1-től 1884. deczem- ber 31-ig a város által fizetendő haszonbér 1250 frt. ennek állami adója 142 frt. összesen 1392 — A czifra malomnál lévő hidnak egészen újból tel- jesitendő építkezésére előirányoztatik: . . 1599 551/2 Elő nem irányzott rendkívüli költségekre . . 4493 36 A kiadás főösszege : 84604 122/s Levonva a bevétel összegét : 33339 39 Marad fedezetlen kiadási többlet : 51264 732» 1883. október 15-én. Csiky Attila, v. számvevő. Eger, Intézkedések a rend és csend fentartása iránt. I. A m. kir. belügyministerilek f. é. augusztus 28-ikán 3484. sz. alatt kelt rendeletét másolatban mellékelve, a múlt novemberhó 4-én 10483. sz. a. kelt rendeletem kapcsán útasitom a megyei és városi tisztviselőket, valamint a községi elöljárókat, miszerint saját felelősségök alatt őrködjenek, hogy a közbiztonság, a rend s csend a hatóságok területén épségben fentartassék, s minden nemű kísérlet bármi szin alatt zavargásokat előidézni, még ideje korán meghiusittassék, az indítók kinyomoztassanak, s a büntető igazság-szolgáltatás kezébe szolgáltassanak. Ha a községek elöljárói, ha a városi és járási tisztviselők figyelemmel kisérik a hangulatot, ha ügyelnek a egyes községekben a szokatlanúl mutatkozó izgatottságra, ha szemmel kisérik az ott megforduló idegeneket s más községbelieket, akkor minden esetre képes lesz már az előjelekből tájékozást szerezni, s idejében oly intézkedéseket tenni, melyek alkalmasak a közbékét s a közrendet fentartani. Ugyanazért felhívom az illetőket, hogy a közigazgatás első feladatának, a polgárok nyugalma és biztonságának megőrzésének, úgy mint eddig, ezentúl is minden erővel megfelelni igyekezzenek. Miről a szolgabirók s polgármesterek további intézkedés végett értesittetnek s ezen rendelet a megyei közigazgatási lapokban is közzététetik. Eger, 1883. szeptember 4-én. M a j z i k Victor, alispán. II. M. királyi belügyminister. Körrendelet. Már múlt 1882-ik évi októberhó 2-áról 3397. ein. szám alatt kelt rendeletemben utasítottam a törvényhatóságot, hogy a törvény és rend fentartására a legéberebb felügyelet gyakoroltassék, és az antisemitismus czége alatt tervezett kihágások megakadályozását szükség esetén a legerélyesebben megtorolni mulaszthatlan kötelességének tartsa. Időközben ezen izgatások nagyobb kiterjedést nyertek — sőt több helyütt a legnagyobb mérvű kihágások, rablások és gyújtogatás is fordultak elő, ugyanazért fokozott erélylyel szükséges minden előze- tet és óvó intézkedéseket megtenni ezen kihágások meggátlására. Fennebb idézett rendeletemre hivatkozva újabban és komolyan felhívom a törvényhatóságot, hogy a megye tisztviselőit, valamint a városi, községi elöljárókat személyes felelősség terhe alatt utasítsa a közrend és csend,, valamint a személy és vagyonbiztonság érdekében elutasithatlan kötelességöknek legpontosabb teljesítésére. Az ily zavargásokra czélzó előkészületek minden elöljáró tudomására jutnak, ha éber felügyeletet gyakorol mind arra nézve, mi a községekban történik, — ha szemmel kisérteti a községben megforduló idegeneket és azok magatartását, s ha tapasztalandók alapján rögtön intézkedik, szükség esetében katonai karhatalmat is kér, lehetetlen, hogy oly sajnos kihágások törhessenek ki. A mennyiben a községben izgatok fordulnának meg, azok azonnal elfogandók, s irányukban a törvényes megtorlás foganatosítandó, valamint a kihágást elkövetők irányában is. A hazának minden polgára első sorban saját elöljárójától és a megyei tisztviselőktől kívánhatja jogosan a csend és rend fentartását, a személy és vagyon biztosítását. Figyelmeztetendők a városi tisztviselők és községi elöljárók, hogy minden, részükről tapaszlandó mulasztásért őket terheli a felelősség. Engedje a törvényhatóság reménylenem, hogy a közrend fentartására hivatottak a megye területén egyenkint és összesen egyesült erővel a polgárság által gyámolittatva teljes erélylyel fogják ezen kötelességüket teljesíteni, s éberen fognak őrködni polgártársaik személye és vagyona felett és mindent el fognak követni, hogy Magyarország jó hírneve a magyar nép béke és rend- szeretete egyes lelkiismeretlen izgatok és rendbontók kihágásainak megakadályozása, ha szükség megtorlása által, továbbra is fennmaradjon. Budapesten, 1883. évi augusztus hó 28-án. A horvátországi állapotok. XI. Zágráb, okt. 16. Épen úgy, amint újra kifüggesztettek szeptember 7-ikén a kétnyelvű köriratú czimerek, vették le azokat ma reggeli 9 órakor s cserélték ki körirat nélküli czimerekkel. Jelen volt Hervoics kormánybiztos s egy szakasz katona zenekarral asszistált a czimerek levételénél. Említést érdemel, hogy a királyi biztos közbenjárására elrendelte a minisztérium, hogy a di- szitésként festett vörös-fehér-zöld szegély is eltávolittassék a legújabb czimerekről, hogy mi ürügy se legyen újabb rekrimi- nácziókra. Bamberg br. kir. biztos lovasssági tábornok Budapesten járt, hogy a miniszterelnöknek a helyzetről Horvátországban jelentést tegyen. Br. Ramberg Tisza miniszterelnökkel két órai értekezést folytatott, melyet a miniszterelnöknek Bedekovics miniszterrel tartott értekezlete követett. Egyelőre még minden esetre tovább működik a kir. biztos rövid ideig, miután provizórium létesítése a liorvát országos kormányban épen nem mutatkozhatik alkalmasnak és a liorvát bánnak és liorvát miniszternek kinevezése nem történhetik meg azonnal. A miniszterelnök a jövő hó folyamában több liorvát pártférfiut szándékozik egybehívni Budapestre a horvátországi helyzet megbeszélése végett; ezen megbeszélések természetesen nem állanak személyi kérdésekkel összeköttetésben. Bécsbe senkit sem hitt meg a horvátok közül a miniszterelnök, ami azonban nem zárja ki, hogy Tisza esetleg a de- legácziónak Becsben tartózkodó liorvát tagjaival alkalmilag a hor- vát ügyekben ne értekezzék. Néhai Majláth György meggyilkolásával vádlottak elleni Ítélet és ennek indokai. I. Az Ítélet. Az ítélet egész terjedelmében igy hangzik: Ő felsége a király nevében, a budapesti kir. törvényszék büntető osztálya, gyilkosság és rablás bűntettével vádolt Spanga Pál és társai bűnügyében, az 1882. évi október hó 1., 2., 3., 4., 5. napjain megtartott végtárgyalás alapján Ítélt. Spanga Pál — ribeki születésű, 30 éves, r. k. nőtlen, ura