Eger - hetilap, 1883
1883-10-18 / 42. szám
403 könyvek s a folyó évi tagilletmények nyomatása körül. Örvendetes tudomásul szolgált, hogy Hoványi újabb levelei a felsőbb katlio- licizmusról, a naptár s a Gonzales-féle Tanulmányok aquinói szt. Tamás bölcsészetéről Danielik János fordításában, bőven fedezik az idei tagilletéket. Ezután nagy érdeklődés közt olvasták föl Fraknói Vilmos apátkanok levelét, melyben egy uj müvét ajánlja föl a társulatnak kiadásra. A tudós történész a Magyarországba küldött pápai követek jelentéseiből a mohácsi vészt megelőző három évről, más források felhasználásával is korrajzot irt e czim alatt „Magyarország a mohácsi vész előtt (1524— 152 6).“ A mü kész és 24—30 nyomatott ivl*e terjed. Szerző óhajtása, hogy a könyv jövő évi társulati tagilletményül szolgáljon. A választmány köszönettel fogadta az ajánlatot s a mü kiadásáról gondoskodni fog. Bírálóul Ipolyi Arnold fog felkéretni. — Titkár jelenti, hogy az utolsó választmányi ülés óta egy alapitó és 59 rendes tag lépett a társulatba. Ez után bejelentette a hagyományokat, összesen 135 forintot. A vatikáni okmánytár kiadási költségeire újabban befolyt 1725 frt. — Az erdélyrészi római katholikusok státusgyülése f. hó 10-én s 11-én tartotta Gyulafehérváron érdemleges üléseit. A tárgyalás nevezetesebb mozzanatait a következőkben ismertetjük : Napirendre került első sorban az igazgatótanács tagjainak megválasztása. Titkos szavazás utján ugyanazok nevei kerültek ki az urnából, kik eddigelé alkották az igazgatótanácsot, kivéve Darvast (egyházi tag,) ki helyett Bálint Károly esperes választatott meg. — Erre következett a nagyalmási uradalom ügye s illetőleg az uradalom számadásai vizsgálatára kiküldött bizottság terjedelmes jelentése. A bizottsági jelentés a számadásokat nem tartja elfogadhatóknak. A nagyérdekű tárgyhoz, mely fölött hosszú diskusszió fejlett ki, első szól Ugrón Gábor. Indítványozza, hogy küldjön ki a státusgyülés teljhatalommal saját kebeléből háromtagú bizottságot, mely ha csak lehetséges, a lehető leghamarább adja ki haszonbérbe az egész almási uradalmat; ha pedig ezt előnyösen nem tudja végrehajtani, tartsa fenn ugyan a házi kezelést, de gyökeres reformokat léptessen életbe mind a kezelés, mind a személyzet tekintetében. Gáli János sajnálattal látja, hogy milyen rossz gazdálkodást vittek véghez az uradalomban; s ő is csak radikális kúrától remélvén jó eredményt, pártolja Ugrón Gábor indítványát, mely még többeknek hozzászólása után nagy többséggel elfogadtatott. — Ezután a jövő évi költségvetés került tárgyalás alá s az rövid vita után az előterjesztéshez képest elfogadtatott. — A tanítói nyugdíjalapnál rövid vita kerekedett. Éltes Elek tekintve a méltányosságot, az egész tanítói nyugdijt 300 írtra indítványozza fölemelni. Bálint Károly felszólalása után, ki támogatja ez indítványt, Éltes indítványa határozattá emeltetett. Ezek után elhatároztatik a tanitóképezdéknek qualifikált tanárokkal és gyakorló iskolával való ellátása. — A csiksomlyói székház megvásárlása kérdésében hosszas diskusszió fejlődött. A székházat Csikmegye 10 ezer írton ajánlotta fel a statusnak megvételre. Az a kérdés tehát először is, hogy reflektáljon-e ez ajánlatra a Status vagy nem, s ha igen: most menjen-e belé azonnal a vásárba és milyen feltételek mellett. A Státusgyülés elhatározta az épület megvásárlását. Azután a kantai algimnázium helyzete került napirendre; a státusgyülés az előterjesztéshez képest utasította az igazgató tanácsot e tanintézet anyagi javításán munkálni ; azonban az intézet 6 osztályúvá leendő kibővítése iránti indítványt elvetette. Tárgyaltatott ezután az igazgató tanács jelentésének Vl-ik pontja, a tanárok fizetésének javítása iránt. Elénk vita után elhatároztatott Ugrón Gábor indítványára, hogy a szövegben „litera a) obligatiok“ helyett „litera b) obligatiok“ tétetik és ezeket kölcsönképen 6 százalék mellett birtokosoknak, községeknek adják ki pupiláris biztosíték mellett. A VIII. pontnál a finövelde ügyét illetőleg a stipendiumok kiosztási módozata nem találkozott helyesléssel. Elhatároztatott, hogy minden folyamodvány a püspök utján az igazgató tanácshoz utasittassék. — A tanárok tiz évi pótlékkiutalásáról a bizottság véleménye a következő: a rendes tanárok, kik 1876. előtt szolgáltak, tanárkodási éveik beszámításával, 1883. január 1-től kapják a 100, esetleg 200 forint pótlékot. Csaknem egyhangúlag kimondatott, a határozat, mely szerint a tanárok 10-edévi fizetéspótlékának kifizetése 1883. jan. 1-től tétessék folyóvá. — Gyászjelentés. Lipher Rozália a maga és számos rokon nevében fájdalmas szívvel jelenti szeretett férjének Dely István jász-apáthi ügyvédnek, 1883. október 13-án, délután 5 órakor, életének 64-ik, boldog házasságuk 33-dik évében hirtelen történt kimultát. A boldogult hült tetemei f. hó 15-én délelőtt 10 órakor Egerben, saját házától (Széchenyi utcza) a Kisasszonyról nevezett sirkertben tétettek örök nyugalomra. Az örök világosság fényes- kedjék neki! — Rudnyánszky Béla volt kir. táblai biró meghalt. Az elhunyt régi nemesi családból származott, már 20 éves korában kezdett Barsmegyében, mint tiszteletbeli aljegyző szolgálni. 1848- ban önként állt be a 17-ik honvédzászlóaljhoz, a forradalom le- veretése után az osztrák hadseregbe sorozták, 1851-ben kiszabadult s Budapesten telepedett le, elvette Zádor György akkori váltófeltörvényszéki ülnök leányát: Lilát s bírósági hivatalt vállalt ; de nem soká bírta ki a gyűlölt uralom szolgálatát, lemondott s az ügyvédi pályára lépett. 1870-ben a bpesti kir. tábla bi- rájává nevezték ki, de rövid idő múlva zilált anyagi körülményei szellemi tehetségeinek hanyatlását is maguk után vonták: megőrült. Most végre kiszenvedett. Béke hamvaira! — Filloxera. Hevesmegyében Gyöngyös r. t. város területén; továbbá Veszprémmegye enyingi járásába kebelezett Csajág és Küngős községekben a fillokszera jelenléte konstatáltatván : a földművelési miniszter nevezett községek összes szőlő-területeit, valamint az olyan kerteket, melyekben esetleg egyes szőlőtők állanak, zár alá helyezte, melynek értelmében a zár alá helyezett összes szőlőterületről gyökeres vagy gyökértelen szőlővessző, szőlönövény és általában a szőlőtő minden egyéb alkatrésze (a szőlőfürt kivitelével) továbbá bármilyen fa- vagy cserjenemü ültetmény, használt duczak és szőlőkarók s szőlőlevélben csomagolt bárminő tárgyak kivitele s úgy ezen tárgyaknak egyik szőlőből a másikba való átvitele is találtatik. — A budavári gyilkosság tárgyában az ítéletet a bíróság szótöbbséggel hozta s az elnök a maga részéről különvéleményt adott az Ítélethez. A különvélemény szerint Spanga Pál és Pitély Mihály rablással párosult ölés miatt életfogytig tartó fegyházra, Berecz János pedig mint bűnsegéd 15 évi fegyházra Ítélendő. — A tisza-eszlári pörben hozott Ítélet, mely aug. 5-én hir- dettetett ki, a kir. főügyészséghez és a magánvádlókhoz csak szeptember elején érkezett meg. A lapok közlései szerint a magánvádló akkoriban a törvényes határidő alatt beadta az Ítélet ellen bejelentett felebbezés indokait. Az iratok azonban még nem érkeztek a kir. táblához, sőt a nyíregyházi törvényszék még nem is hozott határozatot a felebbezés elfogadása vagy el nem fogadása iránt. — Az Ónody-Szeyffert-ügy. Olvasóink bizonyára emlékeznek ama támadásra, melyet Ónody Géza orsz. képviselő Nyíregyházán folyó évi julius 19-én Szeyffert Ede kir. főügyészhelyettes ellen intézett. Ez ügyben megindított vizsgálat már igen előrehaladt; az összes tanukat kihallgatták és még csak az egyik tanú kihallgatásáról szóló jegyzőkönyvet kell bevárni, hogy a nyíregyházi törvényszék határozatot hozhasson Ónody képviselő mentelmi joga felfüggesztésének kérelmezése iránt. — Az építő iparosok tanfolyama. Az állami középipartanodában a télen, szünetelő építő iparosok, kőművesek, ácsok és kőfaragók számára tanfolyam rendeztetik, a mely f. évi november hó 5-ik napján fog megnyittatni. A tanfolyam négy téli félévre terjed s évenként november hó elejétől márczius hó végéig tart; e tanfolyamon az illető építő iparosok rendszeres szakkiképeztetést, s annak sikeres bevégzése után végbizonyítványt, nyernek. Tanulókul felvétetnek a 14-ik életévet betöltött azon kőmives-, ács- és kőfaragó-segédek, a kik folyékonyan olvasni, Írni és számolni tudnak s legalább egy évig a gyakorlatban működtek. A felvételre jelentkezők erkölcsi bizonyítványt, továbbá főnökeiktől igazolványt tartoznak előmutatni arról, hogy mely idő óta működnek a gyakorlatban és melyik szakban dolgoznak. A beiratások az intézet helyiségében (VIII. kerület, bodzafa utcza 28 sz.) október hó 7-ik napján kezdődnek és e hó folyamában a köznapokon estve 6 órától 7-ig, a vasár- és ünnepnapokon pedig délelőtt 8 órától 12-ig tartatnak. Az állami középipartanoda igazgatóságától. — A románok határsértése — mint az E—s értesül — következőkben áll: 11 darabancz felsőbb katonai parancsra megjelent a Vulkán szoros Szurduk szorosában az ott levő vitás helyen, ahol egy katonai őrháza van a monarchiának. Ezt a dara- banczok felgyújtották. A tüzet meglátva két magyar csendőr megérkezett, all drabanczot megtámadta, lefegyverezte és a szolga- biróhoz kisérte okt. 8-án. A szebeni főparancsnokság rendeletére, a melyet a románok kerestek meg, a szolgabiró all foglyot fegyverzetével együtt szabadon bocsátotta. Hunyadmegye alispánja, Barcsay Kálmán nem nem fogja eltűrni, hogy a szolgabíró a főparancsnokságnak engedelmeskedett az alispán hozzájárulása nélkül; a főparancsnokság rendelete illetéktelen volt, mert a dara- banczok a rendőrség foglyai voltak s a szolgabiró a főparancsnoksággal közvetlenül nem is érintkezhetik.
