Eger - hetilap, 1883

1883-09-27 / 39. szám

377 — (Az ország fővárosában felállítandó „ Szabad,sághar ez szo­borra“) a gyűjtés városunkban is megkezdetvén, annak eszközlé­sével következő egyének bízattak meg: a város I. negyedben Kapácsy Dezső, II-ban Völgyi Lajos, 111-ban Devera János, IV- ben Komáromy József, hatvan 1-ső negyedben Biró Benjámin, II- ban Visontai Ignácz, Ill-ban Kajdácsy Ráfael, IV-ben Kelemen Antal; felnémeti negyedben: ifjú Miticzkv János, Czifra-Sánczban: Böbék András, makiár I-ső és Il-ik negyedben Stészel Ferencz és Szombathelyi György. Mely körülményt a midőn köztudomásra hozni sietek, a magasztos ügy érdekében egyszersmind azon ké­relemmel járulok a város mélyen tisztelt közönségéhez, hogy sze­retett drága hazánkért táplált érzelmeiknek, eme szent czél fel­karolásában, bár mely csekély mértékben is, tanújelét adni szí­veskedjenek. Tavasig Antal, polgármester. — Temesváron szept, 21-én harmincz kocsi csángó vonult keresztül, vissza Bukovinába. — A kolera Egyiptomban megszűnt. Ennek folytán az összes rendkívüli óvó-intézkedések hatályon kívül helyeztettek. — Rendőrségünknek figyelmébe ajánljuk, hogy főleg vasárnap s szombat estéken, a mellékútczák s a város központjától félre­esőbb helyeken, jókedvű járdataposók, a tisztességes járókelőket igen gyakran durva tréfáik és gorombáskodásaik tárgyává teszik, „hunezut a zsidó" felkiáltással, de valláskülönbség nélkül. Nem akarjuk e dologra a tüntetés jellegét ráfogni, csak az alan­tas osztályok bosszantó, túlcsapongásait látjuk ebben a tisztessé­ges járó-kelők ellen — s valósággal közrendháboritást. — Az Erdély és Románia közti határvonal rendezési mun­kálatai — mint az „0. É.“-nek Brassóból írják — az idén nem fognak befejeztetni. A román bizottsági tagok, a havasokon beál­lott rósz időjárás következtében lemondtak a munka tovább foly­tatásáról, s daczára a magyar bizottsági tagok marasztalásainak, részint Bécsbe, részint Svájczba távoztak, hogy szabadságidejüket élvezzék. A bizottsági tagok közül csupán az elnök Béldy kor­mánybiztos és Fabiir ezredes vannak még együtt: a megállapi- tott határvonal térképi feldolgozásával elfoglalva. A határvonal végleges rendezése e szerint csak a jövő évben fog eszközöltetni. — Emberirtó vihar. Észak-Amerikában Nassau várost (New- Providenee) f. hó 18-án borzasztó vihar majdnem egész elpusztí­totta. A házak nagy része romban hever. Hatvan ember meghalt. Sok hajó törést szenvedett. — A hivatalos lap közli a következő királyi kéziratot: A belügyminisztérium vezetésével megbízott magyar miniszterelnö­köm előterjesztése folytán, Wächter Frigyest, Szebenmegye főis­pánját .ezen állásától, hű, buzgó, odaadó és sikeres szolgálatainak teljes elismerése mellett, saját kérelmére felmentvén, helyébe dr. Brennerberg Mór belügyminiszteri osztálytanácsost, Szebenmegye főispánjává nevezem ki s egyúttal őt a szász ispáni czimmel is felruházom. — Ugyancsak a hivatalos lap ezen számában olvassuk, hogy Szél Ignácz ur, Vasmegye alispánja belügyminiszteri osztály- tanácsossá kineveztetett. — A kormány a jövő ülésszakban egész sorát a törvényja­vaslatoknak fogja a törvényhozás elé terjeszteni. Ezek közül né­melyek már fel voltak említve, u. m. a főrendiház reformjára és a fővárosi adókezelésre vonatkozó javaslat. Ezenkívül törvényja­vaslatok fognak előterjesztetni: a katonai behivási parancsnak nem engedelmeskedők raegfenyitéséről, továbbá a bírósági fegyelmi törvény módosításáról, a szeszadó-törvény módosításáról, a dohány- monopolium kezeléséről, Győr városnak a Duna árvize ellen való biztosításáról, a Rába és Rábcza folyók árterének vizmentesitésé- ről, a Tisza és mellékfolyóinak szabályozásáról és az. ármentesitő társulatok igazgatási szervezetéről, a munkács-stry-i vasút ma­gyar részének kiépítéséről, a halászati és vizijog szabályozásáról és az ipartörvény módosításáról. Ezeken kívül igen fontos helyet foglal el az előterjesztendő törvényjavaslatok közt a telekkönyvek átalakítására, illetőleg rendezésére vonatkozó, valamint a közle­kedési minisztérium újjászervezéséről szóló törvényjavaslat. Mun­kálat tárgyát képezik a Vaskapu és a gönyői Duna-szakasz sza­bályozása, a dunaihajózás kérdése, a kataszter alapján elért föld­adó-százalék megállapítása és némely kikerekitések. — Az 1885. évi általános kiállítás országos bizottságának pénzügyi albizottsága ülést tartott. Matlekovics S. elnök először is a pénzkezelésre nézve kérte a bizottság véleményét. A kiállítás bevételei három forrásból folynak: u. m. a fővárosi segély, az állami segély- és előleg és a kiállítás folyó bevételei. A bizottság véleménye az volt, hogy az összes pénzkezelés valamely bankra bizassék. Az elnök fölvetette azon kérdést is, hogy ne bizassék-e a jegyek tömeges elárusitása valamely bankra; erre a bizottság véleménye tagadó volt. Az elszámolás módozatának megállapítása, valamint annak meghatározása, hogy mely pénzintézetekhez in- téztessék felhívás arra nézve, hogy adjanak be ajánlatokat a pénz­kezelés elvállalására, egy szűkebb bizottságra bízatott. — Róm. hath, reáliskolai alapítvány. A vallás- és közoktatás- ügyi minisztérium f. évi 14.769. sz. alatt látott el jóváhagyásá­val egy alapító levelet, mely végleges szövegében, hídvégi gróf Nemes János és hídvégi gróf Nemes Vinczének, valamint az érd. r. kath. statusgyülés megóizottjának aláírásával f. évi márczius 18-án kelt s melynek érdemleges tartalma a következő: Hídvégi gróf Nemes Ábrahám, 1865-ben végrendeletileg 10,000 forintot hagyott egy Háromszéken felállítandó r. katholikus reáliskola ja­vára. A nemes gróf jogutódának, gr. Nemes Jánosnak kezelése alatt az összeg 17,000 írtra növekedett s ez 1880 óta jelzálogi- lag biztosítva 5 százalékos kamataival gyarapodik. Az alapítvány kezelését a kormány még 1873-ban az erdélyi r. kath. statusra bízta. Minthogy azonban egy r. kath. reáliskolának Háromszéken való felállíthatására a közel jövőben nincs kilátás, az alapító gróf utódainak beleegyezésével a statusgyülés elhatározta, hogy az alapítvány kamatainak egy részét, az alapitó valódi intencziójá- val összlmngzó módon, már a jelenben fölhasználja, akképen. hogy háromszéki születésű s a sz.-udvarhelyi reáliskolába járó s ille­tőleg innen műegyetemre menő római kath. vallási! székely tanu­lók számára két rendbeli 200 írttól 500 forintig emelkedhető ösz- töndijt tesz folyóvá. (Az ösztöndíjakra már az 1883—4. isk. évre ki van hirdetve a pályázat.) — A régi. egy forintosok forgalma ez év szeptember 30-án megszűnik. Október 1-től kezdve a régi egy forintosokat fizetésül csak a budapesti központi állampénztár fogadja el. — Philloxera-mentes szőlőfajok. Az országos borászati kor­mánybiztos már régebben felhívta a hazai szőlőtermelőket az iránt, hogy a mennyiben a philloxera-vésznek ellenálló amerikai szőlőfajokkal kísérleti próbákat tesznek, azoknak eredményéről, a talaj és éghajlati viszonyok feltüntetése mellett, őt értesítsék. Több oldalról érkezett tudósítások alapján a Nádor-Izabella tel­jesen ellenálló fajnak mondatott ki. azonban a napokban Peér pestmegyei községből érkezett tudósítás az ellenkezőt tanúsítja. E szerint az ottani szőlőhegyen levő kék Izabella tovább ellen­állott ugyan a vésznek, mint az európai fajok, de egy év múlva ezt is elpusztította a philloxera. Már pedig önkényt következik, hogy ha az eredeti kék Izabella nem képes ellenállani, akkor az Európában nemesitett Nádor-Izabella még kevésbé bir ezzel a képességgel. Ezzel szemben teljes eredményre vezettek egy hazai vadszőlófajunkkal a Vitis Odoraiéval tett kísérletek, melyek épü­letek bejuttatásához igen alkalmasak. Rendkívül erős gyökérzeté­nél fogva a philloxerának teljesen ellenáll, gyorsan fejlődik s be­oltva bármely nemes szölöfajnak alanyúl szolgálhat, úgy hogy ezen vadszőlő által szőlőink kévésbé agyagos talajon a mostani fajok fentartásával teljesen újjá alakíthatók. — Rege a koleráról. Keleten a következő regét beszélik a koleráról. Jámbor remete élt a pusztában, imádsággal és el­mélkedéssel töltvén napjait. Egy napon találkozott egy vándor­ral, kinek sötét,tekintete megijesztette. Megszólítja, hogy kicsoda és hová siet. „Én vagyok a kolera angyala, válaszolt amaz. s ki­küldettem, hogy a legközelebb eső város lakosságát elpusztítsam. A jámbor remete könyörgésre fogta a dolgot kérve-kérte a kolera angyalát, kegyelmezzen meg szomszédainak. Szavainak volt is hatása, mert a rém megígérte, hogy csak ezer áldozatot ragad el. Pár napra rá hallja a remete, hogy a városban 10,000 ember halt meg a kolerában. Nem sokára, újra találkozott a rémes vándorral s szemére hányta a csalást. Én megtartottam a szavamat, felelt az: csak 1000 embert ragadtam el — a többi kilenczezret az ijedtség ölte meg! — A régi. kibocsátású állam- és bankjegyek kicserélése. Szep­tember 30-án telik le az idő, melyen belül a régi egyforintosokat minden állami pénztár- és hivatalnál fizetésképen elfogadják. Nem lesz érdektelen, ha ez alkalommal is felemlítjük azt a határo­zatot, mely a még forgalomban levő régi kibocsátású állam- és bankjegyekre vonatkozik. E szerint az egyforintos államjegyek 1883. szeptember 30-ig minden állami pénztárnál és hivatalnál, fizetésképen elfogadtatnak. 1883. évi október 11884. évi szeptember 3o-ig már csak Budapesten a központi állami pénztárnál és Bécs- ben a birodalmi központipénztárnál fogadják el fizetésképen, a becserélésre megbízott többi pénztárnál csak becserélésre fo­gadják el. 1884. évi október 1-étől 1886. december 31-ig minden ezzel megbizott péntárnál kicselérésre fogadják el.1887. január 1-étől 1888.junius 30-ig a kicserélés már csak a közös pénzügymi­niszterhez intézendő kérvény alapján engedtetik meg 1888. évi junius 30-kától kezdve a régi forintosok érvénytelenek lesznek.

Next

/
Thumbnails
Contents