Eger - hetilap, 1883
1883-09-13 / 37. szám
360 róval képes ellensúlyozni. Most Románia indúlt az orosz hatalmi szféra számára veszendőbe s ezt paralizálandók, keresik az egyen- értéket a szultán barátságában. Nyerhetik pedig vele a következőket : 1. szabályozását az albán-montenegrói határkérdéseknek; 2. a porta elnézését, hogy Bolgárországban egy orosz hadtest vesse meg lábát s esetleg megszállja a Balkán szorosait, amire a berlini szerződés értelmében csak a portának volna joga; 3. megnyerhetik a szultán beleegyezését, hogy Kelet-Rumelia kormányzójává a montenegrói fejedelem veje, Karagyorgyevics herczeg neveztessék ki Aleko basa helyébe s igy az orosz-montenegrói befolyás körébe e tartomány is belevonassék. Nikita fejedelem mindezeket szóba hozta Konstantinápolyban s részben sikert is aratott, amennyiben a határszabályozás iránt a koHvenczió tényleg megköttetett. Bécs, szept. 9. A spanyol király este fél 10 órakor ide érkezett. A nyugati vasút pályaudvarában király ő felsége, Rezső trónörökös, Albrecht, Vilmos és Jenő főherczegek, a spanyol nagy- követség összes személyzete, a katonai főparancsnok és a rend- főnökök jelentek meg fogadására. A vonat berobogásakor a zenekar a spanyol néphymnuszt játszotta. 0 felsége a királyi kocsi elé ment s ismételten megölelte és megcsókolta az érkező királyt, kit ezután Rezső trónörökös és a jelen volt főherczegek is ép oly szívélyesen üdvözöltek. T^.ECZÜ. iimuiuiii Fekete Sándor. f 1883. szeptember 1-én. iiiiiniaiiii Kiemelkedni a mindennapiság szűk köréből, alkotni meglepőt, nagyot, ez a tehetség hivatása. S hányán vannak, kik a nagy- ravágyás féktelen ördögétől űzetve, túllépnek képességök kicsiny határán, hogy végre is kétségbeesetten bukjanak el, s keserű csalódással legyenek kénytelenek leszállni a kiváltságos polczról, melyen százak áldása mellett milliók átka kisérte működésöket. Oh, nem ez az igazi nagyság! De tenni, hatni kiskörben úgy, hogy tehetségünk minden parányi szikráját önzés nélkül e kis társadalom közös oltárára hozzuk világitó fényül, ez a nagy jellem igazi kritériuma. Boldog, oh ezerszer boldog az, a ki ez arany közép- útón úgy tudott haladni, hogy életében folytonosan szeretet, becsülés, elismerés környezte, elhúnyta után pedig a részvétteljes fájdalom hervadhatatlan koszorújával adóznak embertársai, s ezrek siró szeme vigasztalás nélkül tekinti a nagy űrt, melyet távozása körükben ütött. * E boldog, de ritka emberek egyike volt Fekete Sándor. A közönségesen felülemelkedő tehetség, puritán erkölcs, arany tiszta jellem, férfias határozottság, fáradhatatlan tevékenység, a közügyek és a társadalmi élet iránt való élénk érdeklődés mellett magába zárkózó szerénység, szeretetne méltó nyájasság, — ime vázlatban vonásai e szép jellemnek. Valódi római Charakter a Cátók korából. S az ilyen férfiú, — kinek egyedüli elve: munkálkodni a közjóért ideális ambiczióból csak azért, mert nemes dolog, — megtalálja a társadalmi életben az őt joggal megillető tág munkálkodási kört. Fekete Sándor az egri lövész-egyletnek ifjúságától kezdve egyik legszorgalmasabb tagja, éveken át elnöke volt, s Budán és Miskolczon dijat nyert e férfias sporban szerzett szép ügyességéért. A tornaegyletnek is ő volt egyik legkitartóbb vezérférfia. Az egri korcsolyázó egylet egyenesen az ő fáradhatatlan buzgólkodásának köszöni mai díszes létét; ő volt annak megalapítója s sok ideig elnöke. 1872-től 1878-ig Eger város árvaszékének ülnöke volt, s mint ilyet lelkiismeretes pontosság, s szennytelen tiszta becsületesség jellemezték. Szóval a társas élet köreiben kora fiatalságától fogva a vezérek egyike volt, talpig ember, a ki életét a szó legnemesebb értelmében jól élte le. * Iskoláit Fekete Sándor Egerben végezte s megszerezte az ügyvédi oklevelet, s bár az ügyvédi kamarának tagja volt, tényleg az ügyvédséggel sohasem foglalkozott. Vágyai őt másfelé vonták. A természet végetlen tudományai, a fizika és chemia, voltak tulajdonképen a czél, melynek élete legjavát, tanúlmányai legkomolyabb részét szentelte, s épen a természet örök törvényeinek fáradhatatlan fürkészése, s a föld porához nem kötött, a magasabb régiók titkaival való bizalmas viszony szülte benne azt a fenkölt ideálizmust, mely szép lelkének egyik legnemesebb vonása volt. S e helyütt, ha tudományos érdemeit méltatni akarnám, meg kellene emlékeznem egy másik férfiúról is, a kinek nemes szerénysége előtt, még a megboldogúlt emléke iránt érzett tiszteletemmel sem menthetném ki talán soha, ha nevét itt dicsérőleg emlegetném. Elég legyen hát annyit mondanom, hogy e két tudós, a tanár és egykori tanítványa, most mint barátok . . . nem! mint testvérek karöltve haladtak a természettudományok széles mezején, hogy ha korukat meg nem előzhetik is, annak rohamos haladásától egy tapodtat se maradjanak el. De minek is sorolnám én itt fel Fekete Sándornak a természettan körében szerzett érdemeit? A közélet terére kilépő ifjúság jól tudja, mit köszönhet nekik, s mindkettejök érdemeit a csisztercziták országos hírű egri gimnáziuma — gazdag múzeumában — ércznél maradandóbban, örökre fogja őrizni az utókor számára. * Ravatalát ellepte a nyári virágok özöne, s a koszorú, mely- lyel a lövész-egylet „szeretett elnökének,“ a korcsolyázó-egylet „felejthetetlen alapítójának,“ az ügyvédi kar „szeretett kartársuknak,“ a cziszterczita-rend „a szeretett barátnak“ adózott, az én gyönge szavamnál sokkal hangosabban hirdeti, mi volt ő Egernek. Az én erőm csekélyebb, hogysem méltóképen tudtam volna ismertetni e jeles férfiú egész életét, melyet e sorok olvasói közül igen sokan bizonyára sokkal jobban, sokkal közelebbről ismertek, mint én, mert élvezhették bizalmas barátságát; mentse merészségemet a határtalan tisztelet, melynek szerény koszorúcskáját e sorokban kívántam én is az elhúnyt emlékének nyújtani. * És most elbúcsúzom én is tőled, ideális ifjú lélek, s szent meggyőződéssel hiszem, hogy te, a ki ily nyugodtan, ily tiszta örömök közt élted végig rövid földi életedet, most törékeny hüvelyedből megszabadúlva, ottfent csak folytatni fogod azt örökké tisztán! Babocsay Béla. 3HEHEE r1'"CT ZIÉ > — Kisasszony-napján, múlt szombaton, a székesegyházban d. e. 9 órakor tartott fényes istenitiszteletnél nsgos és főt. Zsendo- vics József kanonok úr pontificált. — Az egri érseki lyceum jog- és államtudományi karánál az új tanév kezdete alkalmából hétfőn tartatott meg a szokásos „Veni sancte,“ a lyceumi kápolnában. — Az egri kathol. legényegylet 23-ik évfordulati ünnepe, e hó 8-án, a hirdetett programm szerint fényesen sikerült. — A jog- és államtudományi egyetemi karok s a jogakadémiák számára, a vallás- és oktatásügyi ministerium a király ő felsége által jóváhagyott uj tanulmányi és vizsgálati rendtartást bocsátott ki. Ezzel az eddigi rendszer előnyösen változik. Sajnos azonban, hogy az uj rendtartás több pontja oly homályos, miszerint azok valódi értelmezése iránt sok kétely merül föl; ugyanazért az uj rendtartásnak a főtanodákon annyira szükséges összhangzó alkalmazásba vétele tekintetéből kívánatos, hogy a nevezett ministerium egy külön rendelettel magyarázza meg e homályos rendtartást. Különösen azon előkérdést kellene eldönteni mielőbb: vájjon a jogakadémiákon is akkor kezdődjenek s végződjenek a félévek, mikor az egyetemeken, vagy vájjon az eddigi különbözőség fenmarad-e ? E két eset mindegyikét engedi gyanítani az uj rendtartás ; de egyiket sem mondja ki. Az uj rendtartás a tantárgyakra, s egyebekre nézve kijelöli, hogy mi fog változni az eddigi állapothoz képest; de többnyire úgy beszél, mintha itt csak kizárólag az egyetemek iránt akarna intézkedni, holott a rendtartás czime a jogakademiákról is szól. Az ugyan természetes, hogy az eddigi rendtartásból mindaz fenmarad, a mit az uj meg- nem változtat; de mely rendtartásból marad fenn az? vájjon az egyetemekre vonatkozóból már most mind az egyetemeknél, mind a jogakademiáknál érvényes lesz-e mindaz, a mit az uj rendtartás meg nem változtatott ? avagy talán az egyetemek eddigi szabályai csak az egyetemekre, a jogakademiák eddigi szabályai pedig csak a jogakademiákra nézve lesznek érvényesek azon pontjaikban, melyeket az uj rendtartás meg nem változtatott? E kérdésekre az uj rendtartás nem nyújt választ. 1
