Eger - hetilap, 1883
1883-08-23 / 34. szám
330 Minthogy pedig a ministeri rendelet szerint ott, hol az iparos tanonczok oktatása czéljából rendes ipartanoda állittatik fel, az iparos tanonczok ehhez utalvák s a közönséges ismétlőiskolától eltiltatnak: ennélfogva az ismétlőiskolák igazgatósága felkéretik, hogy iparostanonczokat már most az ismétlő iskolába tanulókul el ne fogadjon. A horvátok túlzásai s a magyar kormány. Elszomorító jelenségek mutatkoznak már évek óta Horvátországban. A horvátok azt a szép autonómiát, melyet a magyar országgyűlés engedékenysége folytán nyertek, megbecsülni nem tudják s csupa hálából küzdenek minden ellen, a mi a magyar állam eszme fenhatöságát jelzi. Legközelebb Zágrábban zavargások voltak. A pénzügyigazgatóság épületén elhelyezett magyar-horvát feliratú állami czimereket egy nagy néptömeg leszedte. Több egyén befogatott, de ezeket a csőcselék kiszabadította. A horvát országgyűlési többség tagjai e hó 17-én értekezletet tartva, bár látszólag rosszalták az utczai csőcselék brutális eljárását, elvben egyetértenek vele s ez értelemben a következő nyilatkozatot fogalmazták: „Azok a sajnálatos események, melyeknek Zágráb az utóbbi napokban színhelye volt, egyfelől bizonyítékát képezik a helyzet komolyságának, másfelől azonban kiszámithatlan komoly következményeket vonhatnak maguk után. Ezekre való tekintettel, nem vonhatja ki magát az állásfoglalás kötelezettsége alól az a párt sem, a mely hazafisága és politikai programmjával összhangban, hazánk törvényes viszonyainak álláspontját foglalja el, amely ez alapon óhajtja, hogy hazafias kötelességeit teljesíthesse, de azt is követeli, hogy vele szemben teljesíthessenek azok a kötelezettségek, amelyek a megkötött szerződésből származnak s ennek folytán soha sem tűrheti, hogy az érvényben levő törvények akár felülről, akár alulról, akár a hatóságok akár a tömegek által megsértessenek. Egyik fő- és kardinális alapelve pedig a létező törvényeknek az, hogy a horvát-szlavon-dalmát királyságban hivatalos nyelv a horvát nyelv. Ebben látja a nemzet egyetlen, de egyúttal legerősebb biztosítékát is nemzetiségének. Ez okból az országgyűlési nemzeti pártnak Zágrábban jelenlevő tagjai határozottan elitélik az utóbbi napok utczai kihágásait; de ép oly határozottsággal kijelentik a nemzeti párt jelenlevő tagjai azt is, hogy a zágrábi királyi pénzügyihatóság eljárása, a mely a fentebb érintett utczai jelenetekre az okot szolgáltatta, a törvénynek a hivatalos nyelvre vonatkozó félremagyarázhatlan értelmével ellentétben állott. A párt jelenlevő tagjai ez alkalommal kijelentik azt is, hogy hazafiui érzelmeik és képviselői kötelességeikkel nem hozhatnák összhangzatba, hogy oly kormányt támogassanak, amely elrendelné, vagy segédkezet nyújtana ahhoz, hogy hasonló esetek ismétlődjenek, hogy ily törvényellenes köriratokkal ellátott czime- rek a középületeken újra kifüggesztessenek, vagy a törvény ellenére oly hivatalos pecsétek használtassanak, általában oly valami követtessék el e királyság területén, a mi a kiegyezési törvények szellemét és határozatait nyilvánvalóig sérti. A jelenlevő képviselők egyúttal elhatározták azt is, hogy e nyilatkozatukat a bán ő excellenciájának tudomására juttatják és ama biztos reményüknek adnak előtte kifejezést, hogy a törvények és magas állása által rendelkezésére bocsátott minden eszközzel oda fog hatni, hogy jövőben a kiegyezési törvények úgy a fennforgó kérdésre, mint egyéb ügyekre nézve is tisztán és sértetlenül megtartassanak. Zágráb, aug. 17. 1883. Yukotinovics Lajos, Krestics M., Míhalko- vics K., K., Hatz W., br. Zegovics L., dr. Sram L., dr. Andrie- vics S., Poh A. Miskatovics J.“ Ezzel szemben a hivatalos „Budapesti Közlöny“ a következő hivatalos közleményt hozza: „A Zágráb városában a legutóbbi zavargások alkalmával erőszakosan eltávolított horvát-magyar feliratú állami czimerek, a legközelebbi napokban ismét ki fognak tétetni.“ A félhivatalos „Nemzet“ pedig, e két nyilatkozatot a következő nagyfontosságú megjegyzésekkel kiséri: „E két nyilatkozat súlyos válság előjeléül tekinthető, mely a horvát kormányzatban és általában a horvát közviszonyokban mintegy ellenállhatlan elementáris erővel beáll. A rendkívüli helyzet rendkívüli intézkedéseket tesz szükségessé, melyek legköze- lebbre várhatók. A legutóbbi események kimutatták, hogy a horvát kormányzat, úgy mint eddig, nem folytatható. E ténynek megvannak a maga szükségképeni következései s reméljük, hogy a Tisza-kormány levonja e teljes következtetéseket, s kabinetkérdésül tekinti a magyar állam becsületének, mely ez ügyben lekötve van, teljes és sértetlen megóvását. A magyar kormány nem riadhat vissza attól sem, hogy ha a helyzet megköveteli, Horvátországra nézve rendkívüli intézkedéseket ajánljon a koronának. A magyar miniszterelnök s a kormány más tagjai legközelebb Bécsbe mennek. Ez utazás egyedüli czélja az, hogy Horvátországot illetőleg a helyzet által megkövetelt intézkedések ajánlassanak a koronának.“ A nyíregyházi kir. törvényszék ítéletének indokai: a tiszaeszlári ügyben. (Folytatás) Az elő nyomozás alatt továbbá Oláh György tisza-dadai lakos kerülő június 18-án délután 4 óra tájban a tisza-dadai határban az úgynevezett Csonkafüzes felé menvén, útközben találkozott kerülő társával, Váradi Andrással, ki arról értesítette, hogy a Csonkafüzesből jövő Kecskés József szolgája azt beszélte neki, hogy kevéssel azelőtt a Tiszában egy női hullát látott a Csonkafüzes alatt a vizen úszni. Ezen értesités folytán, Oláh György a Csonkafüzes szélén a Tiszapartján fölfelé haladva, a part közelében a füzesben fennakadt hullát felfedezte és azt két tutajos segélyével a partra kihúzta. Oláh György az esetről az elöljáróságot értesítendő, bement Tisza-Dadára, a hullának őrizetét azon tutajosokra bízván, akik közel a Csonkafüzeshez a partra szállottak. Az elöljáróság tagjai nyomban a helyszínére siettek, a kifogott hullát azonban már ott nem találták, mert azt a tutajosok, állításuk szerint azért, mert igen nagy szaga volt, időközben elásták. A községi elöljáróság jelentése folytán esti 9 és fél órakor ifj. Zoltán István szolgabirósegéd, dr. Kiss Jenő járási orvos kíséretében a helyszínére kimenvén, a hullát kiásatta és azt a nélkül, hogy a sírból kiemelte volna, előleges szemle alá vétette, melynek végeztével óvintézkedések mellett újból eltakarittatta. — Június 19-dikén a hulla feletti bírói szemle megtartatván, ez alkalommal kitűnt, hogy a hulla ruházata hasonlít a Solymosi Eszter által eltűnésekor viselt ruhadarabokhoz, továbbá megálla- pittatott, hogy a hulla balkezének csuklójára egy kendő volt szorosan oda kötve, a melyben elázott, kenőesszerii állományú kék festék találtatott: annálfogva a jelen volt özv. Solymosi Jánosné felhivatott, hogy a leánya által eltűnése alkalmával viselt ruhadarabokat körülményesen Írja le; mi megtörténvén, kitűnt, hogy a hullán talált ruházat az özv. Solymosi Jánosné bemondása szerint Solymosi Eszter által eltűnésekor viselt ruházattal megegyez. Később a hullán talált ruhadarabok özv. Solymosi Jánosnénak, Huri Andrásénak, majd Olajos Bálintnénak, Lak Péternének és Feiner Istvánnénak is felmutattatván, ezek is azonnal Solymosi Eszter ruházatát felismerték. A talált hulla is a Solymosi Esztert ismerő összesen húsz egyén által szemle alá vétetvén, ezek közül Szakolczay Julcsa a hullában Solymosi Esztert határozottan felismerte, Lázi János, Solymosi János, Jakab János, Juhász János és Juhász Andrásné pedig a hullában Solymosi Eszter tetemeit felismerni vélték: ellenben özv. Solymosi Jánosné, Gazdag József- né, Olajos Bálintné, Tanyi Józsefné, Szeley Gáborné, ifj. Pap József, Lapos János, Várkonyi Ferencz, Tóth Mari, Solymosi János (Eszternek testvére) és Solymosi Zsófia a hullában Solymosi Eszternek tetemét fel nem ismerték. A hulla törvényszéki bonczolás alá vétetvén, a törvényszéki orvosok a hozzájuk intézett kérdések alapján véleményüket beadták. Minthogy azóta a vélemény minden körülményre kiterjedő nem volt és hogy az minél inkább biztos alapot nyerjen, elrendeltetett a hullának kiásatása, egyetemi tanárok általi megvizsgáltatása és minthogy ezek véleménye azoktól eltérő volt, a két szakvélemény az országos közegészség- ügyi tanácshoz felülvéleményre felterjesztetett. Az ellentétes szakértői vélemények felülvizsgálására megkeresett országos közegészségügyi tanács kimondotta: 1. Hogy a legtöbb jel arra mutat, hogy a hulla 16—18 éves nő teste volt, de nem állapítható meg határozottsággal, hogy nem volt-e egy-két évvel idősebb vagy fiatalabb. 2. A bonczjegyzőkönyv nem nyújt biztos adatot arra, hogy a halált vérszegénység vagy más testi baj vagy fulladás okozta volna. 3. A halál beálltának ideje meg nem állapítható. 4. Nem valószínű, hogy a hulla 14 napnál tovább lett volna a vízben 5. A nemi közösülés nagy gyakorlásának bizonyítására a bonczadatok nem elégségesek.
