Eger - hetilap, 1883
1883-08-09 / 32. szám
316 szigetén egy amerikai szőlőiskolát létesítettek. Ez eljárás azonban igen veszélyesnek bizonyúlt, mert a sima vesszőkkel a fil- loxeya is behurczoltatott. Mindazon helyeken hol a filloxera még nem harapódzott el nagyon, mindenféle szólővessző bevitele a legszigorúbban tilalmazandó s ily helyen a magcsemeték nevelésére kell szorítkozni. Ily magcsemete-iskolák Francziaországban is sok helyt létesittettek, még pedig oly magvakból melyek Francziaországban tenyésztett amerikai szőlőkön termettek. Ez eljárás azonban nem bizonyúlt czélszerünek, a sokszor előforduló hybridálás, azaz a virágzásban levő növényeknek a szomszédságban levő európai fajokkal való keresztezés általi elkorcsosodása miatt. E miatt a magvak mul- hatlanul oly vidékekről szerzendők be, melyektől nagy távolságra más szőlő fajok nem tenyésztetnek, — tehát legczélszerübben Amerika őserdeiből, s csak igen megbízható egyénektől. Különösen ajánlhatók a Riparia és Solonisfajok magvai. E fajok, gyökereik nagy ellenálló képességén, s általában hatalmas gyökérképződésükön kiviil még annyiban is előnyösek, a mennyiben előbb virágzanak mint a kultivált fajok, s igy kevésbbé vannak kitéve az elkorcsosodásnak. A magvak télen át nedves homokban tartandók s nálunk előbb mint ápril végén, alig veteményezhetők. A kicsirázásra egy havi időt igényelnek, s a fiatal csemeték késői fagyoktól nagy gonddal őrizendők. Átlagos számítás szerint egy klg. 30.000 mag- vat tartalmaz és mintegy 4000 csemetét szolgáltathat. Ha a magvakat szabadban veteményezziik, úgy a sorok egymástól 30—40 cm. távolságra kell, hogy legyenek s a sorokban a csemeték egymástól 15 cméternyire. A magvak legfólebb I/2 hüvelyk vastag földréteggel födhetők be; szabadban előbb lehet ez valamivel több, mint üveg alatt, mert ott a magvak könnyebben ki vannak téve az eső általi kimosatásnak. A fiatal csemeték a naptól is gondosan óvandók; Francziaországban az ily csemeték az első nyár folytán 1—iy2 méter hosszúra nőnek. Ha ily hosszúak és megfelelő vastagok lesznek, akkor már a következő télen kiültethetők, hogy az érkező ta- vaszszal beoltatliassanak; egyébiránt legnagyobb részét — még Francziaországban is — két. nyáron át kell növelni a kiültetés előtt. Nálunk valószínűleg még tovább fog tartani, mig azokat beoltani lehet; minek sikerére első föltétel, hogy a csemetének, a va- dócznak jó erős (legalább 5 mm. átmérőjű) hajtásai és hosszú, erőteljes gyökerei legyenek. P. H. Mérgezés dohány által. Tudjuk, hogy a dohányból egyikét a legveszélyesebb mérgeknek, az úgynevezett nicotint lehet előállítani, melyből néhány csepp elegendő arra, hogy a legerősebb ember életét rögtön kioltsa. A dohányméreg nemcsak belsőleg bevéve gyakorolja ezen vészes hatását, hanem azon esetben is, ha valamely ütésen befecskendezve a vérrel egyesül. De magával a dohánylevélleli külső érintkezés is ártalmára lehet egészségünknek, és bizonyos feltételek összetalálkozása mellett igen komoly és veszélyes bajokat képes előidézni. Ennek felvilágosítására egy pár idevonatkozó esetet akarunk olvasóinknak figyelmeztetésül felemlíteni. Egy franczia csempész köröskörül megrakta meztelen testét külföldi jóféle dohánynyal, hogy a vámbér fizetését kikerülje. Az izzadság által meglágyított dohány formaszerint megmérgezte a csempész testét, s ezen baj oly komoly alakot öltött magára, hogy csak gondos orvosi kezelés, nevezetesen alkoholos italok és álomszer alkalmazása által volt meggyógyítható. Hasonló esetről értesít minket a hires Hufeland gyakorlati gyógyászatot tárgyazó jeles lapjában. Egy huszár század a fenebbihez hasonló módon akart külföldi utjából egy-egy csomó dohányt (mennyi az egyenruha alatt elfért) vámmentesen hazaszállítani. Noha mindnyájan erős dohányosak voltak, mégis a testök körül lévő dohánytól főfájást és szédülést kap tak, mely sokaknál egész a hányásig fokozódott. — Ezeken kívül még más újabb esetek is beszéltetnek el, melyek mind azt bizonyítják, hogy a doháii3r-leveleknek, azok lefő- zetének vagy levének külső alkalmazása az egészségnek meghá- boritását idézte elő. D. B. A viz befolyása a főzelékek fövésénél. Ha a főzeléket egyrészt lepárolt vizben, másrészt megsózott vízben főzzük meg, a két étel között mind izre, mind szagra, mind pedig finomságra nagy különbséget veszünk észre. A tiszta vizben főzött főzelék távolról sem bir azon jó Ízzel és jó szaggal. melylyel a sós vizben főzött, és ez oly fokig terjed, hogy például a hagyma, mely lepárolt vizben főtt meg, úgyszólván izetlen és s/agatlan, holott a sós vizben főzött, sós izétől eltekintve, bizonyos czukorféle Ízzel és kellemes, erős hagymazamattal bir; és ezenkívül még több oldható anyagot tartalmaz. Oly viz, mely súlyának csak 1/125-öd része sót tartalmaz, sokkal alkalmasabb a főzelékek főzésére, mint a tiszta viz; mert sóhozzátétel által a viz oldó ereje megkisebbittetik, s ennélfogva nem húzza annyira ki a főzelék oldható részeit, mint a tiszta viz ; de ezenkivűl is több finomságot, ízt és zamatot kölcsönöz a főzeléknek. Innen lehet magyarázni azon körülményt, miért oly előnyös azon eljárás, ha a főzelékeket sózott vizben főzzük, és honnan van az. hogy a sótalan vizben főzött főzeléknek főzés után nem vagyunk képesek azon jó izét, zamatát és finomságát utólagos sózás által előállítani, mely annak sózott vizben főzés alkalmával tulajdona. D. B Politikai heti szemle. Becs, aug. 1. Kálnoky gróf kitüntetését a porosz fekete sasrenddel, a német sajtóban mindenfelé rokonszenvesen üdvözlik. A Nat. Ztg. úgy tekinti, mint a bécsi és berlini kormányok szövetséges-baráti viszonyának újabb bizonyságát, s megvan győződve, hogy ilyennek fogják azt tekinteni Párisban és Szt. Péter- várott is. — A Bismarck és Kálnoky gasteini találkozásáról szóló híreket a Schlesische Ztg. megerősíti. London, aug. 1. O’Donnel, aki a Kinfanus-Castle fedélzetén Gareyt agyonlőtte, kijelentette, hogy ő egyenesen e czélból küldetett a Fokvárosba. Pár is, aug. 3. Touhcer de Careil szenátor, bécsi franczia nagykövetté neveztetett ki. Nemcsak mint politikus, hanem mint tudós és filozófiai iró is jó hírnévnek örvend. Brüsszel, aug. 4. A kamara elvetette az államjáradék megadóztatására vonatkozó szakaszt, valamint a külföldi kötvények szelvényeinek megadóztatását czélzó indítványt, és az értékpapírral való üzérkedés megadóztatásáról szóló czikket is, és egy szavazattöbbséggel elfogadta egész terjedelmében, a személy-adó módosítására vonatkozó törvényjavaslatot. Nápoly, aug. 5. A romok fertöztelenitése jóformán befejeztetett. Adományok a katasztrófa által sújtottak javára bőségesen folynak. Eddig már mintegy két millió frank gyűlt össze. Kát t a r ó, aug. 6. A kasztratti, gruda, liotti és szkreli albón törzsek meghódoltak és elfogadták a török kormány következő feltételeit: kiszolgáltatják a montenegrói-török háború alkalmával kapott fegyvereket és megfizetik a három évi hátralékos adót. Zanzibar, aug. 6. Madagaszkárból legújabban érkezett hírek szerint, a helyzet ott változatlan. A howák előnyomulását, kik még mindig Tamataveot tartják körülfogva, csekély franczia haderő akadályozza. Úgy látszik, hogy a howák, kik julius 15. óta nem intéztek újabb támadást, demoralizálva vannak, a miniszterelnök által reájok gyakorolt kényszer daczára, kit az angol hittérítők izgattak föl a francziák ellen. — Érsel■ ur ö Excellentiája tegnapelőtt Egerből, rövid itt tartózkodás után, visszatért puszta-szikszói nyaralójába; honnét valószínűleg már legközelebb rövid körútra induland. — Az egri érseki joglyceumon a legközelebb következő 1883/84. tanévre a beiratások szept. első nyolcz napja alatt történnek; az maradt vizsgák szept. első felében tehetők le. — Az egri érseki joglyceum tanrendje az 1883/8i. tanévre. A) RENDES TANTÁRGYAK. Az I. évi tanfolyamon : 1) Bevezetés a jog- és államtudományokba; hét. 2 óra; tanár: Dr. Kiss István. 2) Római magánjog; hét. 8 óra; tanár: Dr. Fekete Fkrencz. • 3) Magyar alkotmány- és jogtörténet; hét. 7 óra; tanár: Dr. UnVARDY LÁSZI.Ó. 4) Bölcsészeti etliika; hét. 2 óra; tanár: Dr. Matzki Valér. 5) Művelődéstörténet; hét. 2 óra; tanár: Stephanovszky Sándor. A II. évi tanfolyamon: 1) Észjog; hét. 5 óra; tanár: Dr. Martinovich József. 2) Nemzetgazdaságtan; hét. 8 óra; tanár: Szmida Viktor. 3) Magyar magánjog; hét. 5 óra; tanár: Burik István.