Eger - hetilap, 1883

1883-08-09 / 32. szám

316 szigetén egy amerikai szőlőiskolát létesítettek. Ez eljárás azon­ban igen veszélyesnek bizonyúlt, mert a sima vesszőkkel a fil- loxeya is behurczoltatott. Mindazon helyeken hol a filloxera még nem harapódzott el nagyon, mindenféle szólővessző bevitele a legszigorúbban tilalma­zandó s ily helyen a magcsemeték nevelésére kell szorítkozni. Ily magcsemete-iskolák Francziaországban is sok helyt létesittettek, még pedig oly magvakból melyek Francziaországban tenyésztett amerikai szőlőkön termettek. Ez eljárás azonban nem bizonyúlt czélszerünek, a sokszor előforduló hybridálás, azaz a virágzásban levő növényeknek a szomszédságban levő európai fajokkal való keresztezés általi elkorcsosodása miatt. E miatt a magvak mul- hatlanul oly vidékekről szerzendők be, melyektől nagy távolságra más szőlő fajok nem tenyésztetnek, — tehát legczélszerübben Amerika őserdeiből, s csak igen megbízható egyénektől. Különösen ajánlhatók a Riparia és Solonisfajok magvai. E fajok, gyökereik nagy ellenálló képességén, s általában hatalmas gyökérképződésükön kiviil még annyiban is előnyösek, a mennyi­ben előbb virágzanak mint a kultivált fajok, s igy kevésbbé van­nak kitéve az elkorcsosodásnak. A magvak télen át nedves homokban tartandók s nálunk előbb mint ápril végén, alig veteményezhetők. A kicsirázásra egy havi időt igényelnek, s a fiatal csemeték késői fagyoktól nagy gonddal őrizendők. Átlagos számítás szerint egy klg. 30.000 mag- vat tartalmaz és mintegy 4000 csemetét szolgáltathat. Ha a mag­vakat szabadban veteményezziik, úgy a sorok egymástól 30—40 cm. távolságra kell, hogy legyenek s a sorokban a csemeték egy­mástól 15 cméternyire. A magvak legfólebb I/2 hüvelyk vastag földréteggel födhetők be; szabadban előbb lehet ez valamivel több, mint üveg alatt, mert ott a magvak könnyebben ki vannak téve az eső általi kimosatásnak. A fiatal csemeték a naptól is gondosan óvandók; Franczia­országban az ily csemeték az első nyár folytán 1—iy2 méter hosszúra nőnek. Ha ily hosszúak és megfelelő vastagok lesznek, akkor már a következő télen kiültethetők, hogy az érkező ta- vaszszal beoltatliassanak; egyébiránt legnagyobb részét — még Francziaországban is — két. nyáron át kell növelni a kiülte­tés előtt. Nálunk valószínűleg még tovább fog tartani, mig azokat be­oltani lehet; minek sikerére első föltétel, hogy a csemetének, a va- dócznak jó erős (legalább 5 mm. átmérőjű) hajtásai és hosszú, erőteljes gyökerei legyenek. P. H. Mérgezés dohány által. Tudjuk, hogy a dohányból egyikét a legveszélyesebb mér­geknek, az úgynevezett nicotint lehet előállítani, melyből né­hány csepp elegendő arra, hogy a legerősebb ember életét rögtön kioltsa. A dohányméreg nemcsak belsőleg bevéve gyakorolja ezen vészes hatását, hanem azon esetben is, ha valamely ütésen be­fecskendezve a vérrel egyesül. De magával a dohánylevélleli külső érintkezés is ártalmára lehet egészségünknek, és bizonyos feltéte­lek összetalálkozása mellett igen komoly és veszélyes bajokat ké­pes előidézni. Ennek felvilágosítására egy pár idevonatkozó ese­tet akarunk olvasóinknak figyelmeztetésül felemlíteni. Egy franczia csempész köröskörül megrakta meztelen testét külföldi jóféle dohánynyal, hogy a vámbér fizetését kikerülje. Az izzadság által meglágyított dohány formaszerint megmérgezte a csempész testét, s ezen baj oly komoly alakot öltött magára, hogy csak gondos orvosi kezelés, nevezetesen alkoholos italok és álom­szer alkalmazása által volt meggyógyítható. Hasonló esetről érte­sít minket a hires Hufeland gyakorlati gyógyászatot tárgyazó je­les lapjában. Egy huszár század a fenebbihez hasonló módon akart külföldi utjából egy-egy csomó dohányt (mennyi az egyenruha alatt elfért) vámmentesen hazaszállítani. Noha mindnyájan erős dohányosak voltak, mégis a testök körül lévő dohánytól főfájást és szédülést kap tak, mely sokaknál egész a hányásig fokozódott. — Ezeken kívül még más újabb esetek is beszéltetnek el, me­lyek mind azt bizonyítják, hogy a doháii3r-leveleknek, azok lefő- zetének vagy levének külső alkalmazása az egészségnek meghá- boritását idézte elő. D. B. A viz befolyása a főzelékek fövésénél. Ha a főzeléket egyrészt lepárolt vizben, másrészt megsózott vízben főzzük meg, a két étel között mind izre, mind szagra, mind pedig finomságra nagy különbséget veszünk észre. A tiszta vizben főzött főzelék távolról sem bir azon jó Ízzel és jó szaggal. melylyel a sós vizben főzött, és ez oly fokig terjed, hogy például a hagyma, mely lepárolt vizben főtt meg, úgyszólván izetlen és s/agatlan, holott a sós vizben főzött, sós izétől eltekintve, bizo­nyos czukorféle Ízzel és kellemes, erős hagymazamattal bir; és ezenkívül még több oldható anyagot tartalmaz. Oly viz, mely sú­lyának csak 1/125-öd része sót tartalmaz, sokkal alkalmasabb a főzelékek főzésére, mint a tiszta viz; mert sóhozzátétel által a viz oldó ereje megkisebbittetik, s ennélfogva nem húzza annyira ki a főzelék oldható részeit, mint a tiszta viz ; de ezenkivűl is több finomságot, ízt és zamatot kölcsönöz a főzeléknek. Innen lehet magyarázni azon körülményt, miért oly előnyös azon eljárás, ha a főzelékeket sózott vizben főzzük, és honnan van az. hogy a sótalan vizben főzött főzeléknek főzés után nem vagyunk képesek azon jó izét, zamatát és finomságát utólagos só­zás által előállítani, mely annak sózott vizben főzés alkalmával tulajdona. D. B Politikai heti szemle. Becs, aug. 1. Kálnoky gróf kitüntetését a porosz fekete sasrenddel, a német sajtóban mindenfelé rokonszenvesen üdvözlik. A Nat. Ztg. úgy tekinti, mint a bécsi és berlini kormányok szö­vetséges-baráti viszonyának újabb bizonyságát, s megvan győ­ződve, hogy ilyennek fogják azt tekinteni Párisban és Szt. Péter- várott is. — A Bismarck és Kálnoky gasteini találkozásáról szóló híreket a Schlesische Ztg. megerősíti. London, aug. 1. O’Donnel, aki a Kinfanus-Castle fedélze­tén Gareyt agyonlőtte, kijelentette, hogy ő egyenesen e czélból küldetett a Fokvárosba. Pár is, aug. 3. Touhcer de Careil szenátor, bécsi franczia nagykövetté neveztetett ki. Nemcsak mint politikus, hanem mint tudós és filozófiai iró is jó hírnévnek örvend. Brüsszel, aug. 4. A kamara elvetette az államjáradék meg­adóztatására vonatkozó szakaszt, valamint a külföldi kötvények szelvényeinek megadóztatását czélzó indítványt, és az értékpapír­ral való üzérkedés megadóztatásáról szóló czikket is, és egy sza­vazattöbbséggel elfogadta egész terjedelmében, a személy-adó mó­dosítására vonatkozó törvényjavaslatot. Nápoly, aug. 5. A romok fertöztelenitése jóformán befejez­tetett. Adományok a katasztrófa által sújtottak javára bőségesen folynak. Eddig már mintegy két millió frank gyűlt össze. Kát t a r ó, aug. 6. A kasztratti, gruda, liotti és szkreli albón törzsek meghódoltak és elfogadták a török kormány követ­kező feltételeit: kiszolgáltatják a montenegrói-török háború alkal­mával kapott fegyvereket és megfizetik a három évi hátralé­kos adót. Zanzibar, aug. 6. Madagaszkárból legújabban érkezett hírek szerint, a helyzet ott változatlan. A howák előnyomulását, kik még mindig Tamataveot tartják körülfogva, csekély franczia haderő akadályozza. Úgy látszik, hogy a howák, kik julius 15. óta nem intéztek újabb támadást, demoralizálva vannak, a mi­niszterelnök által reájok gyakorolt kényszer daczára, kit az an­gol hittérítők izgattak föl a francziák ellen. — Érsel■ ur ö Excellentiája tegnapelőtt Egerből, rövid itt tar­tózkodás után, visszatért puszta-szikszói nyaralójába; honnét va­lószínűleg már legközelebb rövid körútra induland. — Az egri érseki joglyceumon a legközelebb következő 1883/84. tanévre a beiratások szept. első nyolcz napja alatt történnek; az maradt vizsgák szept. első felében tehetők le. — Az egri érseki joglyceum tanrendje az 1883/8i. tanévre. A) RENDES TANTÁRGYAK. Az I. évi tanfolyamon : 1) Bevezetés a jog- és államtudományokba; hét. 2 óra; tanár: Dr. Kiss István. 2) Római magánjog; hét. 8 óra; tanár: Dr. Fekete Fkrencz. • 3) Magyar alkotmány- és jogtörténet; hét. 7 óra; tanár: Dr. Un­VARDY LÁSZI.Ó. 4) Bölcsészeti etliika; hét. 2 óra; tanár: Dr. Matzki Valér. 5) Művelődéstörténet; hét. 2 óra; tanár: Stephanovszky Sándor. A II. évi tanfolyamon: 1) Észjog; hét. 5 óra; tanár: Dr. Martinovich József. 2) Nemzetgazdaságtan; hét. 8 óra; tanár: Szmida Viktor. 3) Magyar magánjog; hét. 5 óra; tanár: Burik István.

Next

/
Thumbnails
Contents