Eger - hetilap, 1883
1883-06-21 / 25. szám
245 A tanköteleseknek névszerinti összeírásán alapuló ezen eredmény, lényegesen eltér a tanköteleseknek az 1880-ban végrehajtott népszámlálás alkalmával nyert számától, mely 40,196-ra rúgott, és melyszerint a tankötelesek száma 19.52 százalékot tett ki, a lakosság összes számából. E lényeges eltérés egyik főoka bizonyosan az, bogy a tankötelesek összeírása a községi elöljáróságok részéről kellő pontossággal és lelkiismeretességgel végre nem liajtatik; másik oka az, hogy a megyebeli lakosság- és családoknak nem csekély része munkát keresve, és elszegődve más megyékbe költözködik, és akkor, midőn a tankötelesek összeírása történni szokott, t. i. őszszel, még oda vannak, mig új esztendő táján, mikor a népszámlálások történni szoktak, már haza kerültek ; azonkívül ugyanazon időben van a cselédek változása, s ennélfogva nagy népmozgalom is megyeszerte, és végre a népszámlálás végrehajtása alkalmával is csúszhattak be tévedések és hibák, mert „erraie humánum est.“ — Itt tehát a tanügy állapotának előadásában a tanköteleseknek névszerinti összeírása szolgál any- nyival is inkább alapul, mert tény, hogy a megye lakossága 10 esztendő alatt oly csekély változást mutatott, hogy a tankö;elesek számában sem mutatkozhatik valami nagy változás. b) Nemük szerint. A tankötelesek számából volt 16,751, vagyis 50.14 százalék ti-, és 16,656, vagyis 49.86 százalék nőnemű. Jelesen volt a 6—12 éves tankötelesek közt 11,631, vagyis 49.66 százalék fiú. és 11,791, vagyis 50.34 százalék leány; az ismétlő iskolák látogatására kötelezett 13—15 éves tankötelesek közt pedig 5120, vagyis 51.28 százalék fi-, és 4865 vagyis 48.72 százalék nőnemű. c) Vallásuk szerint különböztetve volt róm. kát. vallásu tanköteles 29,005, keleti görög vallású 2, ágostai vallású evangélikus 28, helvét vallasú evangélikus 2397, Mózesvallásű pedig 1974. A tankötelesek összes számának százalékaiban kifejezve tett a róm. kát. tankötelesek száma 86 83, a keleti görög vallá- súak száma 0.01, az ágostai vallású evangélikusok száma 0.08, a helvét vallású evangélikusoké 7.17, és a Mózesvallásúak száma 5.91 százalékot. Ezen adatokat az 188%-diki tanév hasonnemű adataival összehasonlítva kiderül, miként a róm. kát. tankötelesek 188'/s-ben 400 gyermekkel, vagyis 1.54 százalékkal szaporodtak ; ellenben a mindkét rendbeli evangélikusok 125 gyermekkel, vagyis 4.90 százalékkal, a Mózes vallásúak pedig 56 gyermekkel, vagyis 2.75 százalékkal fogytak. d) Nemzetiségük szerint volt a tankötelesek közt 33,402, vagyis 99.57 százalék magyar, 140, vagyis 0.42 százalék magyar- országi német, és 4, vagyis 0.01 százalék magyarországi tót gyermek. — Tulajdonképen van megyénkben még most is három község, t. i. Domoszló, Márkáz és Felsőnána, mezeknek lakossága megmagyarosodott tótokból áll, és melyekben a családanyák családjuk körében még most is fenntartják a tótnyelvet családinyelvűi. úgy hogy a gyermekek a magyarnyelvet az iskolában tanulják meg; az egyházi, iskolai és forgalminyelv azonban az em- litett három községben is a magyar lévén, ezen községeket is már magyar községekül méltán tekinthetjük. e) Életkorukat tekintve volt a tanköteles gyermekek közt 23,421 olyan, ki életének 6—12-dik, és 9985 olyan, ki életének 13—15-dik éve közt állott Ezen számokat összehasonlítván a megyei lakosság összes számával kiderül, miként a 6—12 évesek száma 11.23, a 13—15 évesek száma 4.79, a tankötelesek összes száma pedig 16.03 százalékát teszi ki a lakosság összes számának. Ezen adatoknak az 188%. tanévi hasonnemű adatokkal való összehasonlításából következik, hogy a 6—12 évesek száma 167 gyermekkel, vagyis 0.50 százalékkal, a 13—15 évesek száma 94 gyermekkel, vagyis 0.28 százalékkal, valamennyi tankötelesek száma pedig egy év alatt 261 gyermekkel, vagyis 0.78 százalékkal szaporodott. II. Tényleg iskolába járt tankötelesek. a) Tényleg iskolába járt összesen 25,950 tanuló, 428-al vagyis 1.68 százalékkal több, mint az 188%. tanévben. Ezen tényleges tanulók száma 77.45 százalékát tette ki a tankötelesek ösz- szes számának. Vallás tekintetében a tanulók összes számából 23,079 vagyis 88.94 százalék róm. kát.; 2 görög kát.; 1 keleti görög; 26 vagyis 0.11 százalék ágostai; 1412 vagyis 5.46 százalék helvét vallásu evangélikus; és 1430 vagyis 5.53 százalék Mózes vallására oszlott fel. Nemzetiségüket tekintve volt a tanulók közt 25,730 vagyis 99.57 százalék magyar; 109 vagyis 0.42 százalék magyarországi német; és 3 vagyis 0.01 százalék magyar- országi tót. b) Az iskolák jellegét vevén alapul, a tanulók összes számából 9905 fiú és 9503 leány összesen 19,408 gyermek, vagyis a tankötelesek összes számának 75.10 százaléka nyilvános; 117 gyermek, t. i. 56 fiú és 61 leány, vagyis a tanulók 0.46 százaléka magán; 3159 fiú és 2806 leány, vagyis 5965 gyermek ismétlő népiskolába járt; 460 fiú pedig részint az egri, részint a gyöngyösi gymnasiumot látogatta. Az ismétlő iskolások egész számából tehát 22.98 százalék ismétlő iskolába, és 1. 77 százalék gymna- sinmba járt. A tanulók nemét tekintve járt a fiúk közöl 38.33 százalék nyilvános, 0.22 százalék magán elemi, 12.22 százalék ismétlőiskolába, és 1.36 százalék gymnasiumba; a leányok közöl pedig járt nyilvános iskolába 36.77, magán elemi-iskolába 0.24, ismétlő iskolába pedig 10.86 százalék. c) A mindennapi iskolák látogatottsága. Ezen iskolák látogatására kötelezett 6 — 12 éves tankötelesből tényleg 83.86 százalék teljesité e kötelmét, vagyis 19,408 mindkét nembeli tanuló. Tekintve, hogy 1870-ben kerekszámban csak 40 százalék járt tényleg iskolába, a tankötelesek egész számából a haladás 12 év alatt 43.86 százalékot tesz ki, mi mindenesetre örvendetes tény. d) Az ismétlőiskolák látogatására kötelezett 13—15 éves tankötelesek közöl tényleg 54.74 százalék ismétlő népiskolába, 3.52 százalék pedig gymnasiumba járt; tehát az ismétlőiskolák, vagy középtanintézetek látogatására kötelezett tankötelesek ösz- szes számából 63.26 százalék felelt meg kötelmének, mig 36.74 százalék azt elmulasztotta. Az 188%-diki adatokkal összehasonlítva az ismétlőiskolákba járt tanulók száma az 188y2. tanévben 0.38, a gymnasiumba feljárók száma pedig 1.36 százalékkal növekedett. Az ismétlöiskolák csak nehezen bírtak és búrnak tért nyerni a tankerületben, noha a serkentés soha el nem marad. Főoka az, hogy a nép, az ismétlő iskolák nagy hasznát át nem értvén idegenkedik azon gondolattól, hogy 12 évesnél idősb fia vagy leánya hetenkint több órát az iskolában töltsön a helyett, hogy szülőinek mezei, házi és gazdasági munkáiban segítségére legyen, vagy kenyérkereset után lásson; a községi elöljáróságok is kevés megdicsérendő kivétellel, a tekintetben nagy közönyösséget tanúsítanak. e.) Némileg felosztva volt a tanulók összes számából 13,472, vagyis 52.13 százalék fi-, és 1230. Aragyis 47.87, százalék nőnemű. Részletesen tekintve, s a tankötelesek összes számának százalékaiban kifejezve volt a nyilvános elemi iskolába járt tanulók között 51.03 százalék fiú, és 48.97 százalék leány; az elemi magániskolák látogatói közöl volt 47.86 százalék fiú és 52.14 százalék leány; az ismétlő népiskolák növendékei közt pedig volt 52.95 százalék fi- és 47.05 százalék nőnemű. III. Iskolába nem járt tankötelesek. A tankötelesek összes számából 7564, vagyis 22.66 százalék nem járt iskolába, 0.36 százalékkal kevesebb, .mint 1880/1-ki tanévben. Vallásukat tekintve, a következő eredmény derült ki. Nem járt iskolába a róm. kát. tankötelesek közöl 6033, vagyis 20.80 százalék; az ágostai vallású evangélikusok közöl 2, vagyis 7.14 százalék; a helvét vallású evangélikusok közöl 985. vagyis 41.09 százalék; s a Mózesvallásúak közöl 544, vagyis 27.56 százalék. Ezen adatokat az 1880/3 -ki hasonnemű adatokkal összehasonlítva kiderül, hog} az iskolába nem járt tankötelesek száma a múlt évben a róm. katolikusoknál 0.71 százalékkal növekedett, ellenben a protestáns vallásúaknál 2.98, a Mózes vallásúaknál pedig 10.56 százalékkal apadt. IV. A népiskolákra vonatkozó adatok. a. ) A népiskolák száma 188 volt, 3-mal több mintáz 1880/1. tanévben; ezen iskolák közöl azonban egy, t. i. a puszta-kisasz- szonytéri, tanító hiánya miatt az egész esztendőben szünetelt. — Az iskolák közöl volt 7 nyilvános és 4 magán, összesen 11 községi; 175 nyilvános és 2 magán, tehát összesen 177 pedig felekezeti jellegű. Az utóbbiak közt volt 153 nyilvános és 1 magán, tehát 154 iskola róm. katholikus, 14 nyilvános helvét vallású evangélikus, végre 8 nyilvános és 1 magán Mózesvallásű hitfelekezeti. — A tényleg működött 187 iskola 28 fi-, 29 leány- és 130 vegyesre oszlott. Egy osztálynál többel birt 13 fi-, 7 leány-, és 22 vegyes-, összesen 42 iskola; még 15 fi-, 22 leány és 100 vegyesiskola csak egy-egy osztályból állott. — Ismétlő iskola 20 fi-, 18 leány- és 101 vegyes, összesen 139 iskolánál volt berendezve, számuk tehát 6-tal több volt, mint 1880/1. tanévben, mi 4.51 százaléknyi haladást mutat. b. ) Taneszközökkel teljesen fel volt szerelve 49; majd teljesen 66 ; csekélyebb hiánynyal 58, és nagyon hiányosan 14 iskola. Az iskolák számának százalékaiban kifejezve volt az iskolák közöl teljesen felszerelve 26.20; majd teljesen 35 29; csekélyebb *
