Eger - hetilap, 1883
1883-06-07 / 23. szám
223 London, jun. 4. Az alsóház ülésén Mac Coan bejelentette, hogy O’Kelly őt párbajra hívta ki; minthogy azonban a párbaj törvényellenes cselekmény, szóló a házat kéri fel, hogy ez ügyben határozatot hozzon. Gladstone indítványát, hogy O’Kelly jelenjen meg holnap a házban, a Parnell-pártiak ellenzettek ugyan, de végül a ház 250 szavazattal 19 ellenében elfogadta. London, jun. 2. A „Reuter-ügynökség“-nek Tamata véből érkezett és május 18-áról kelt jelentése megerősíti, [hogy a Madagaskar északnyugati partján fekvő Murunsanga és Passandava kikötővárosokat, melyek visszaadására Madagaskart Franczia- ország felszólította, franczia hadihajók lövették, miáltal az ott beraktározott áruczikkekben, melyek nagyrészt külföldiek tulajdonát képezik, tetemes kár történt. A madagaskariak nagy sietséggel teszik meg hadikészülődéseiket. A kormány kijelentette, hogy a francziák támadása ellen ellenállást fog kifejteni. Berlin, junius 2. Az országgyűlés elé terjesztendő egyház- politikai előterjesztésre vonatkozó hírlapi közleményekre nézve, most hírlik, hogy valamint a „Norddeutsche Alig. Zeitung“ ezt már május 25-iki számában hangsúlyozta, a törvény revíziója egyoldalúig az országgyűlés segélyével fog megtörténni. A porosz kormánynak május 5-én kelt jegyzékében már ki voltak emelve ama pontok, melyek által, a kormány katholikus alattvalói vallásos igényeinek kielégítését, az országgyűlés utján kívánja létesíteni. A ez árnak a koronázás után közzé tett kiáltványa a bevezető rész után tizenhat fejezetre oszlik, a melyek közül az első hat a hátralékos illetékekről, adókról, dijakról, bírságokról, kisebb hiányokról stb. szól, a melyek nagy részét elengedi a czár. Ez a fejezet a legszegényebb osztályok millióin segit. A 7. fejezet büntetéseket és bírságokat enged el. Egyik pontja kimondja, hogy az itt nem említett bűntettekért és kihágásokért járó összegek egy harmadra szállíttassanak. A 300 rubelt meghaladó bírságok ez összeg erejéig leszállittatnak. Azok, a kik fogházbüntetést szenvednek, de polgári jogaiktól nem fosztattak meg, szabadon bocsáttatnak; azoknak pedig a kik polgári jogaiktól is megfosztottak, a fogság egy harmada elengedtetett. A Szibériába vagy a birodalom távoli vidékeire számüzöttek, az előbbiek az Ítélet érvényességétől számítva tizenöt, az utóbbiak tíz év múlva szabadon választhatják lakásukat a birodalom és a tartományok fővárosainak kivételével. A közigazgatási utón vagy községeik által Szibériába számüzöttek három évi jó magaviselet után visszatérhetnek Oroszországba, csak abba a községbe nem, a melyből elküldettek. A politikai bűnösökről a 15. fejezet ezt rendeli: „Midőn az istentől nyert kegyelmezés és megbocsátás jogával azok iránt élünk, a kik a törvény ellen vétettek, ezen manifesztumunk- kal azon súlyos bűnösöket is kegyelmünkbe akarjuk zárni, a kik jó magaviselet és szorgalom által teljes erkölcsi újjászületésük jelét adták. Nem kétkedünk abban, hogy olyanok, a kik őszinte bánatot. a kötelesség útjára való visszatérést tanúsítanak, azok közt is találkoznak, a kik a trón. a haza és törvény iránti hűség szent esküjét megszegték és állami bűntetteket követtek el; mi tehát elhatároztuk, hogy a bűnösök ezen osztálya előtt is megnyitjuk koronázásunk napján a kegyelem útját. Nem zárván ki tehát az állami bűntetteket azon könnyítésekből, a melyeket a 7. fejezet nyújt, megengedjük : 1. A belügyminiszter belátása szerint megadhatja a 7. fejezet könnyítéseit a száműzött és nehéz munkára ítélt állami bűntetteseknek. 2. A belügyminiszter külön jelentést ter- jeszszen elénk azokról, a kiknek magaviseleté nagyobb könnyítést is látszik érdemelni. 3. A belügyminiszterre bízzuk, hogy jelentést tegyen nekünk a közigazgatási utón számüzöttek vagy rendőri felügyelet alá helyezett állami bűntettesekről, a kik bűnök természeténél vagy megbánásuknál fogva elnézést érdemelnek. 4. A belügyminiszter terjeszsze elénk azok folyamodását, a kik az állam elleni vétségek következtében önkényt kivándoroltak, de most visszatérni akarnak és a trón iránti hűség által jóvá teszik előbbi hibájukat. 5. Az állam elleni mindazon vétségek, a melyek 15 év előtt követtettek el és a koronázás napjáig nem jöttek napfényre, elfeledtetnek és elkövetőiket nem üldözhetik a bíróságok. 6. A Kaukázus azon lakói, a kik különböző időben közigazgatási utón a kaukázusi mozgalmakban való részesség miatt számüzettettek, teljes kegyelmet kapnak. 7. Azok, a kik részt vettek az 1863. évi fölkelésben Lengyelországban és a nyugati tartományokban, és azok, bármely országhoz tartozzanak, a kiknek az 1868., 1871. és 1874. évi rendeletek megtiltották eddig a fővárosokban, Lengyelországban és a nyugati tartományokban való lakást, állami vagy választott hivatal viselését, e korlátozás alól fölszabadittat- nak. Ebben a kegyelemben nem részesülnek, a kik a fölkelés érdekében gyilkoltak vagy gyújtogattak. Ezek a bűntettesek, úgy szintén azok, a kik az 1863. évi fölkelés következtében Szibériába száműzettek és ott uj bűntetteket követtek el, e manifesz- turnnak az ily bűntettesekre vonatkozó enyhítésében részesülnek csak. 8. Az előbbi fejezetben említett egyének, a kik eddig császári rendelet alapján nem nyerték vissza jogaikat, most az azóta született törvényes gyermekeikkel együtt behelyeztetnek előbbi születési és származási jogaikba, de rangjuk, kitüntetésük, megkülönböztető jeleik vagy szolgálatuk által érdemelt jogaik nélkül. 9. Azon lengyelországiak és a nyugati tartományokból valók, akik kivándorlásra kényszerittettek és Szibériában vagy a tulajdonké- peni Oroszország távoli vidékein telepedtek le, az ezen (paraszt) osztályt megillető jogaikba visszahelyeztetnek. Azok közülök, akik visszatérni és szülőföldjükön megtelepedni akarnak, az illető községtől felvételi bizonyítványt kötelesek kérni. 10. Menekültek, ha visszatérnek, nem fognak üldöztetni az 1863. évi fölkelés miatt, de két évig rendőri felügyelet alatt kell maradni ok, vagy addig, a meddig a főkormányzó és a belügyminiszter szükségesnek tartja. Kivétetnek a gyilkosok és gyujt-o gat ók.“ T^.BCZÜ. Színészet. Pál fi né: Csányi Jusztina múlt hó 29-én tartott jutalom játékául Tóth Ede „Kerekes András és szeretője Piros Panna“ czimü háromszakaszos népszínműve adatott. A színház zsúfolásig megtelt, mert Eger műpártoló közönsége e napon a „kedves kis Pálfinét“ mint kiválólagos kedvenezét akará kitüntetni, ki azt természetes, valóhű alakítása, a színpadon úgy, mint az életben egyszerű, szerény, illedelmes és valódi művésznőt sejtető megjelenése, tiszta, hajlékony, üde és jól iskolázott kedves hangja által — melybe soha sem vegyülnek a kifejezést bizonytalanná, határozatlanná, hamissá tevő elemek — a legnagyobb mérvben ki is érdemelte. Völgyi színtársulatának eme legjelesebb énekesnőjét föl- vonásonként ujabbnál-ujabb meglepetések érték. Szinpadra-lépte- kor, lelkes, általános taps és hosszasan tartó éljenzés között buquette-özön fogadó; majd Eger színházi-közönsége nevében Kelemen Ernő és Kele József joghallgatók nyújtottak át neki két, dús-szinpompáju óriási koszorút, hosszú, széles, hullámos, rózsaszín és tenger-zöld szinti, aranyrojtos atlasz uszályiyal. Az élénk, csinos beszéd, mely mellett a díszes koszorúk átadattak, Pál fi né érdemeit méltatva, a közönség általános vonzalma, szeretete és nagyra-becsülésének hű és ékes tolmácsa volt s az ünnepnek kiváló jelleget kölcsönzött. Fölvonás közönként ismét két, bibor- selyem alzatu nagy csokor, kék és fehér színű, hosszú, széles, habos-selyem szalagokkal díszítve, nyujtatott át a kedves ju- talmazandónak, kinek minden dala kitörő tetszés-zaj között ismé- teltetett. E kiérdemelt kitüntetés, melyet Eger mű értő szin- házi-közönsége létesített, legyen buzdítás a kedvelt, ifjú művésznőnek jövőre nézve, s egyszersmind legyen emlék Eger részéről, mely az ő bájos, szép dalaira mindig édesen fog visszaemlékezni. Szombaton, folyó hó 2-án Völgyi Gyula jutalmául „Fipsz a hires nőszabó“ (ostoba ponyva termék) s Balázs Sándor „Az Égben“ czirnű két felvonásos, unalmas s Ízetlen vigjátéka adattak. Jutalmazott, ki különben az utóbbiban mint Lelkesi Eduárd földbirtokos nagy közvetlenséggel, s részletező gonddal alakított, s igy a neki tisztelőitől adott díszes koszorút nagyon kiérdemelte, rosszabbúl nem is választhatta volna meg darabjait. A „Fipsz“ couplett-szerü dalait, nagy tetszés között többször kelle ismételnie. Említésre méltóan játszott Pálfiné mint Liza. Öntudatos alakítását az arezjáték ereje, s a kifejező tagmozdulatok kerekdedsége jellemezték. Eózsáné játékán, mint mindig, a gondos tanulmányozás, s a legkisebb árnyalatok iránt való érzék látszott meg. Vasárnap, junius 3-án Berzsenyi „A két huszár és a mol- linari bakancsos“ czirnű népszínműve adatott. Maga a darab tartalmatlan, üres reflexiv-fénye jobb népszínműveinknek, melyben még a szinszerüség s ügyes csoportosítás sincs meg; Pálfiné (Zsuzsi) mégis jobb szerephez méltó erélylyel igyekezett az iró elhibázott alakját rokonszenvessé tenni s ez sikerült is. Dalait — mint mindig — lelkesen meg is ujrázták. E. Szabó Gyula (Péter), Völgyi Gyula (Matyi) s kit előttük kell vala említenem : Ró zsáné (Anna) többé-kevésbbé ügyes, jól felfogott játékukkal, fájdalom, nem feledtethették a rósz darab fogyatkozásait. Folyó hó 5-én kedden, Völgyi György né jutalmául Kövér Lajos „Indiana“-ja került színre, elég számos közönség előtt. *
