Eger - hetilap, 1883

1883-06-07 / 23. szám

223 London, jun. 4. Az alsóház ülésén Mac Coan bejelentette, hogy O’Kelly őt párbajra hívta ki; minthogy azonban a párbaj törvényellenes cselekmény, szóló a házat kéri fel, hogy ez ügyben határozatot hozzon. Gladstone indítványát, hogy O’Kelly jelenjen meg holnap a házban, a Parnell-pártiak ellenzettek ugyan, de vé­gül a ház 250 szavazattal 19 ellenében elfogadta. London, jun. 2. A „Reuter-ügynökség“-nek Tamata véből érkezett és május 18-áról kelt jelentése megerősíti, [hogy a Ma­dagaskar északnyugati partján fekvő Murunsanga és Passandava kikötővárosokat, melyek visszaadására Madagaskart Franczia- ország felszólította, franczia hadihajók lövették, miáltal az ott be­raktározott áruczikkekben, melyek nagyrészt külföldiek tulajdonát képezik, tetemes kár történt. A madagaskariak nagy sietséggel teszik meg hadikészülődéseiket. A kormány kijelentette, hogy a francziák támadása ellen ellenállást fog kifejteni. Berlin, junius 2. Az országgyűlés elé terjesztendő egyház- politikai előterjesztésre vonatkozó hírlapi közleményekre nézve, most hírlik, hogy valamint a „Norddeutsche Alig. Zeitung“ ezt már május 25-iki számában hangsúlyozta, a törvény revíziója egy­oldalúig az országgyűlés segélyével fog megtörténni. A porosz kormánynak május 5-én kelt jegyzékében már ki voltak emelve ama pontok, melyek által, a kormány katholikus alattvalói vallá­sos igényeinek kielégítését, az országgyűlés utján kívánja létesíteni. A ez árnak a koronázás után közzé tett kiáltványa a bevezető rész után tizenhat fejezetre oszlik, a melyek közül az első hat a hátralékos illetékekről, adókról, dijakról, bírságokról, kisebb hiányokról stb. szól, a melyek nagy részét elengedi a czár. Ez a fejezet a legszegényebb osztályok millióin segit. A 7. feje­zet büntetéseket és bírságokat enged el. Egyik pontja kimondja, hogy az itt nem említett bűntettekért és kihágásokért járó össze­gek egy harmadra szállíttassanak. A 300 rubelt meghaladó bír­ságok ez összeg erejéig leszállittatnak. Azok, a kik fogházbünte­tést szenvednek, de polgári jogaiktól nem fosztattak meg, szaba­don bocsáttatnak; azoknak pedig a kik polgári jogaiktól is meg­fosztottak, a fogság egy harmada elengedtetett. A Szibériába vagy a birodalom távoli vidékeire számüzöttek, az előbbiek az Ítélet érvényességétől számítva tizenöt, az utóbbiak tíz év múlva sza­badon választhatják lakásukat a birodalom és a tartományok fő­városainak kivételével. A közigazgatási utón vagy községeik által Szibériába számüzöttek három évi jó magaviselet után visszatér­hetnek Oroszországba, csak abba a községbe nem, a melyből el­küldettek. A politikai bűnösökről a 15. fejezet ezt rendeli: „Mi­dőn az istentől nyert kegyelmezés és megbocsátás jogával azok iránt élünk, a kik a törvény ellen vétettek, ezen manifesztumunk- kal azon súlyos bűnösöket is kegyelmünkbe akarjuk zárni, a kik jó magaviselet és szorgalom által teljes erkölcsi újjászületésük je­lét adták. Nem kétkedünk abban, hogy olyanok, a kik őszinte bá­natot. a kötelesség útjára való visszatérést tanúsítanak, azok közt is találkoznak, a kik a trón. a haza és törvény iránti hűség szent esküjét megszegték és állami bűntetteket követtek el; mi tehát elhatároztuk, hogy a bűnösök ezen osztálya előtt is megnyitjuk koronázásunk napján a kegyelem útját. Nem zárván ki tehát az állami bűntetteket azon könnyítésekből, a melyeket a 7. fejezet nyújt, megengedjük : 1. A belügyminiszter belátása szerint megad­hatja a 7. fejezet könnyítéseit a száműzött és nehéz munkára ítélt állami bűntetteseknek. 2. A belügyminiszter külön jelentést ter- jeszszen elénk azokról, a kiknek magaviseleté nagyobb könnyítést is látszik érdemelni. 3. A belügyminiszterre bízzuk, hogy jelentést tegyen nekünk a közigazgatási utón számüzöttek vagy rendőri felügyelet alá helyezett állami bűntettesekről, a kik bűnök termé­szeténél vagy megbánásuknál fogva elnézést érdemelnek. 4. A belügyminiszter terjeszsze elénk azok folyamodását, a kik az ál­lam elleni vétségek következtében önkényt kivándoroltak, de most visszatérni akarnak és a trón iránti hűség által jóvá teszik előbbi hibájukat. 5. Az állam elleni mindazon vétségek, a melyek 15 év előtt követtettek el és a koronázás napjáig nem jöttek napfényre, elfeledtetnek és elkövetőiket nem üldözhetik a bíróságok. 6. A Kaukázus azon lakói, a kik különböző időben közigazgatási utón a kaukázusi mozgalmakban való részesség miatt számüzettettek, teljes kegyelmet kapnak. 7. Azok, a kik részt vettek az 1863. évi fölkelésben Lengyelországban és a nyugati tartományokban, és azok, bármely országhoz tartozzanak, a kiknek az 1868., 1871. és 1874. évi rendeletek megtiltották eddig a fővárosokban, Len­gyelországban és a nyugati tartományokban való lakást, állami vagy választott hivatal viselését, e korlátozás alól fölszabadittat- nak. Ebben a kegyelemben nem részesülnek, a kik a fölkelés ér­dekében gyilkoltak vagy gyújtogattak. Ezek a bűntettesek, úgy szintén azok, a kik az 1863. évi fölkelés következtében Szibé­riába száműzettek és ott uj bűntetteket követtek el, e manifesz- turnnak az ily bűntettesekre vonatkozó enyhítésében részesülnek csak. 8. Az előbbi fejezetben említett egyének, a kik eddig csá­szári rendelet alapján nem nyerték vissza jogaikat, most az azóta született törvényes gyermekeikkel együtt behelyeztetnek előbbi születési és származási jogaikba, de rangjuk, kitüntetésük, megkü­lönböztető jeleik vagy szolgálatuk által érdemelt jogaik nélkül. 9. Azon lengyelországiak és a nyugati tartományokból valók, akik kivándorlásra kényszerittettek és Szibériában vagy a tulajdonké- peni Oroszország távoli vidékein telepedtek le, az ezen (paraszt) osztályt megillető jogaikba visszahelyeztetnek. Azok közülök, akik visszatérni és szülőföldjükön megtelepedni akarnak, az illető köz­ségtől felvételi bizonyítványt kötelesek kérni. 10. Menekültek, ha visszatérnek, nem fognak üldöztetni az 1863. évi fölkelés miatt, de két évig rendőri felügyelet alatt kell maradni ok, vagy addig, a meddig a főkormányzó és a belügyminiszter szükségesnek tartja. Kivétetnek a gyilkosok és gyujt-o gat ók.“ T^.BCZÜ. Színészet. Pál fi né: Csányi Jusztina múlt hó 29-én tartott jutalom játékául Tóth Ede „Kerekes András és szeretője Piros Panna“ czimü háromszakaszos népszínműve adatott. A színház zsúfolásig megtelt, mert Eger műpártoló közönsége e na­pon a „kedves kis Pálfinét“ mint kiválólagos kedvenezét akará kitüntetni, ki azt természetes, valóhű alakítása, a színpa­don úgy, mint az életben egyszerű, szerény, illedelmes és valódi művésznőt sejtető megjelenése, tiszta, hajlékony, üde és jól iskolá­zott kedves hangja által — melybe soha sem vegyülnek a kife­jezést bizonytalanná, határozatlanná, hamissá tevő elemek — a legnagyobb mérvben ki is érdemelte. Völgyi színtársulatának eme legjelesebb énekesnőjét föl- vonásonként ujabbnál-ujabb meglepetések érték. Szinpadra-lépte- kor, lelkes, általános taps és hosszasan tartó éljenzés között buquette-özön fogadó; majd Eger színházi-közönsége nevében Ke­lemen Ernő és Kele József joghallgatók nyújtottak át neki két, dús-szinpompáju óriási koszorút, hosszú, széles, hullámos, rózsaszín és tenger-zöld szinti, aranyrojtos atlasz uszályiyal. Az élénk, csinos beszéd, mely mellett a díszes koszorúk átadattak, Pál fi né érdemeit méltatva, a közönség általános vonzalma, szeretete és nagyra-becsülésének hű és ékes tolmácsa volt s az ünnepnek ki­váló jelleget kölcsönzött. Fölvonás közönként ismét két, bibor- selyem alzatu nagy csokor, kék és fehér színű, hosszú, szé­les, habos-selyem szalagokkal díszítve, nyujtatott át a kedves ju- talmazandónak, kinek minden dala kitörő tetszés-zaj között ismé- teltetett. E kiérdemelt kitüntetés, melyet Eger mű értő szin- házi-közönsége létesített, legyen buzdítás a kedvelt, ifjú művész­nőnek jövőre nézve, s egyszersmind legyen emlék Eger részéről, mely az ő bájos, szép dalaira mindig édesen fog visszaemlékezni. Szombaton, folyó hó 2-án Völgyi Gyula jutalmául „Fipsz a hires nőszabó“ (ostoba ponyva termék) s Balázs Sándor „Az Égben“ czirnű két felvonásos, unalmas s Ízetlen vigjátéka adattak. Jutalmazott, ki különben az utóbbiban mint Lelkesi Eduárd földbirtokos nagy közvetlenséggel, s részletező gonddal alakított, s igy a neki tisztelőitől adott díszes koszorút nagyon kiérdemelte, rosszabbúl nem is választhatta volna meg darabjait. A „Fipsz“ couplett-szerü dalait, nagy tetszés között többször kelle ismételnie. Említésre méltóan játszott Pálfiné mint Liza. Öntudatos alakítását az arezjáték ereje, s a kifejező tagmozdu­latok kerekdedsége jellemezték. Eózsáné játékán, mint mindig, a gondos tanulmányozás, s a legkisebb árnyalatok iránt való ér­zék látszott meg. Vasárnap, junius 3-án Berzsenyi „A két huszár és a mol- linari bakancsos“ czirnű népszínműve adatott. Maga a darab tartalmatlan, üres reflexiv-fénye jobb népszínműveinknek, melyben még a szinszerüség s ügyes csoportosítás sincs meg; Pálfiné (Zsuzsi) mégis jobb szerephez méltó erélylyel igyekezett az iró elhibázott alakját rokonszenvessé tenni s ez sikerült is. Dalait — mint mindig — lelkesen meg is ujrázták. E. Szabó Gyula (Péter), Völgyi Gyula (Matyi) s kit előttük kell vala említe­nem : Ró zsáné (Anna) többé-kevésbbé ügyes, jól felfogott játé­kukkal, fájdalom, nem feledtethették a rósz darab fogyatkozásait. Folyó hó 5-én kedden, Völgyi György né jutalmául Kö­vér Lajos „Indiana“-ja került színre, elég számos közönség előtt. *

Next

/
Thumbnails
Contents