Eger - hetilap, 1883
1883-05-17 / 20. szám
XXII. év-folyam. 20. szám. 1883. május 17-én. Előfizetési díj: Egész évre . 5 in — kt Félévre. . . i . 50 . Negyed évre . 1 30 . Egy hónapra. — 45 . Egyes szám ■ — 1- . Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden csütörtökön. Előfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (lyceumi nyomda), a szerkesztőség (vásártér, 783. szám alatt) és Szolcsányi Gyula könyvkereskedése (alapítványi ház a lyceum átellenében) s minden kir. postahivatal. — A hirdetési dij előre fizetendő. EGER. Hirdetésekért minden 3 hasábozoit petit söriiely után 0. bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30. nvilttérben egy pétii- sorhelvért 15 kr ii/.etendő. Városi ügyek. Eger városa részéről 1883. május 14-én tartott képv. ülésben következő ügyek nyertek elintézést. I. Az 1882-ik évi fogyasztási adószámadás megvizsgáltatván helyesnek találtatott, s kezelő pénztárnok és ellenőr a további számadás kötelezettsége alól a szokott óvások fenntartása mellett, felmentettek. II. A jogi-szakosztály azon véleménye, hogy Eger városa a sörmérési jogot két helyen szabadon gyakorolni jogosított, elfogadtatott, s ennek alapján a városi tanács utasittatott, ezen jognak nyilvános árverésen leendő bérbe adására. III. A jogügyi szakosztálynak a rendezett tanácsú városi orvosok alkalmazása illetőleg választására vonatkozó véleménye folytán, Határoztatott: A községek rendezéséről szóló 1871 évi 18-ik t. ez. 64-ik §-nak 3-ik bekezdése szerint az orvos az elöljáróságnak, határozottan egyik rendszeresített tagja. Eger városában ezen állás nem is uj, a városnál már rég idők óta mindig egy fő- és egy alorvosi állás volt rendszeresítve; az orvosok mindig rendes tisztviselőknek tekintettek, s mint ilyeneknek hatásköre az 1876 évi 14-ik t. czikkben elősorolt teendőjükön felől az 1878 martins 17-én kelt szabályrendelettel kiterjesztve megállapittatott, mely szabályrendelet az 1871-ik évi 18-ik t. ez. 65-ik §-a értelmében a megyei törvényhatóság által 1878. april 26-án 160./XVIII sz. a. jóvá is hagyatott; az orvosok tehát mint a városi elöljáróság tagjai az 1871-ik évi 18 t. ez. 72-ik §-a értelmében, minden 6-ik évben választás alá esnek. A közegészségügy rendezéséről szóló 1876. 14-ik t. ez. II. r. 1-ső fejezetében foglalt intézkedések ezzel ellentétben nem állanak ; mert ezen törvény 142-ik §-nak első bekezdése elkülönítve említi fel a rendezett tanácscsal ellátott várost, továbbá az oly községet, mely 6000 lakossal bir. Ezen megkülönböztetés tűnik ki a felhívott törvény egész szelleméből, és a mennyiben ennek czélja csak az volt, hogy a közegészség érdekében a 600o lakossal bíró községek önálló, a kisebb községek pedig egyetértve kör-orvos tartására szoríttassanak; miután pedig ily községi vagy körorvosi állásra ha az ideiglenes jellegű lett volna, képesített vállalkozó alig akadna, ez indokból rendelte el tehát a törvény 143-ik §-a 5-ik bekezdése annak állandósítását, mely azonban helyesen bírálva csak a 6000 lakossal biró községi, és egyedül községek körorvosaira értendő, és pedig annyival inkább, mert a 144-ik §. szerint az igy rendszeresítendő orvosi állomások, „előzetes pályázat útján“ töltendők be, a mit eddigelé Eger városa nem tett, s tőle nem is kivántatott. Az elmondottak után tehát, e testület véleménye szerint az 1876 évi 14-ik t. ez. értelmében csak azon községi- és körorvosok hivatala tekintendő állandónak, kik a most felhívott törvény folytán rendszeresittettek, s pályázat utján választattak; következve, az Eger városi fő és alorvosok, mint rendes községi elöljárók ezentúl is az 1871-ik évi 18-ik t. ez. 64. 70, és 72-ik §-ai értelmében 6 évre választandók. *) IY. Elnöki előterjesztés folytán: az úgynevezett „belsőmalom“ a város részére 3000 forintért megvétetni határoztatott; s azon körülmény, hogy ezen épület helyrehozatalára id. Samassa János ur 50,000. drb téglát megajánlott, örvendetes tudomásul vétetett. V. Végül dr. Kösztler József és Petravich Antal képviselők a szépészeti szakosztályba beosztattak. *) Ezen közgyűlési határozat a világos törvénynyel ellenkezik. Szerk. A fötanodák kérdésében tartott értekezlet 2-ik és további üléseiről. I. A képviselőház oktatásügyi bizottsága által összehívott szak- tanácskozmánynak első üléséről szóló jelentést múltkor közöltünk. Most ismertetni fogjuk a tanácskozmány folytatását. II. A második ülésről. Kautz Gyula a tultömöttséget a budapesti egyetemen bizonyos tekintetben relativ fogalomnak tartja. A jog- és államtudományi karra nézve a tultömöttséget nem ismeri el. Lehet tultö- möttség az orvosi karnál, de erről nem akar szólni. A jogi és államtudományi karnál a külföldön is mindenütt hasonló tultömött- ség látható, a nélkül, hogy uj egyetemet akarnának felállítani. Azt hiszi, hogy a kolozsvári és zágrábi egyetem nem a tultömött- ség miatt, hanem politikai okokból állíttatott fel. Nem tartaná szükségesnek a harmadik egyetem felállítását, hacsak nem tarta- tik kívánatosnak egy uj góczpont teremtése, a mit maga is örömmel üdvözölne; de jelenben nem mondhatja, hogy itt az ideje annak. hogy az uj egyetem felállittassék, mert sehol sem lát erre kellő alapot. Nem akarja azonban, hogy semmi se történjék. Parallel tanszékek szervezését a szükség szerint helyesnek tartja. A jogakadémiákat illetőleg megjegyzi, hogy 1879-ben sem szavazott azok eltörlésére, még pedig nem pietásból, hanem mert azokkal más érdekeket lát összekötve. Van multjok; került ki belőlük számos jeles tehetség. De 12—13 jogakadémiát Magyarország nem tűr meg. Ezekből tehát törölni kell többeket s a megmaradókat egyöntetűen szervezni. Ki kellene mondani, hogy 3 éves jogakadémiai kurzussal a kvalifikácziót a törvényhatósági hivatalokon az illető megszerzi. Nem tartaná a doktorátust szükségesnek az ügyvédséghez, de akkor az akadémián 3 éves kurzust óhajtana. Óhajtandó, hogy a megmaradó akadémiák filozófiai és természettudományi szakkal láttatnának el. Kőrössy Sándor : Azon véleményben van, hogy a feltett kérdésekre együtt lehet csak megfelelni. Az egyetem tultömöttsége Budapesten a helyi viszonyokban rejlik. Ezen a fegyelem és ellenőrzés szempontjából kellene főkép segíteni. Egyik mód erre az volna, hogy állítsunk annyi egyetemet, a mennyi Magyarország kulturviszonyainál fogva szükséges: ötöt, hatot. A dolog pénzügyi oldalát az országra bízná. Az is segítene a bajon, ha a doktori diplomának az ügyvédséghez való szükségessége törvényhozási utón mellőztetnék. Egy más módja az orvoslásnak az lenne, hogy ruháztassék a jogakademiákra a doktori diplomák osztogatásának joga. S e módok közül a jogakademiák átalakítását kívánja az érintett szempontból, hogy oly jogakadémiák, a melyek három fakultásává — természettudományi és bölcsészeti szakkal — ren- deztetnek be, a doktori fok adására jogosítva legyenek. így elegendőnek tartja a mostani két egyetemet és azt hiszi, hogy a tul- tömöttségen ez által segítve lesz. Dr. Eötvös Lóránt b. két kérdést lát. Egyik az: van-e tul- tömöttség és hogy lehet ezen segíteni ? A másik az: szükséges-e egy harmadik egyetem felállítása ? A tultömöttséget illetőleg, mint a természettudományok tanára a budapesti egyetemen, kijelenti, hogy emiatt baj eddig nem volt. A parallel tanszéket nagy hibának tartja, mert ép oly szakokra létesítenék, melyek úgynevezett alapvető tudományok, és ekép azokat különböző irányban fogják előadni. Akkor lehet ez csak, ha alkalmas egyén találkozik erre. Egy uj egyetem felállítását a tnltömöttségtől függetlenül tekinti Ezt a kultúra érdekében tartja szükségesnek, de azt kérdi: elér
