Eger - hetilap, 1883
1883-05-03 / 18. szám
171 Napirenden volt a közadók kezeléséről szóló törvényjavaslat részletes tárgyalása, melynek folyamán a ház elintézte az 58 —89. §§-kat, Különösen érdekes volt a nyilatkozat, melyet a pénzügyminiszter a 88. §. tárgyalása közben tett. E szakasznál ugyanis, mely az ingatlanokat terhelő adóhátralékok elsőbbségi jogáról szól, Szilágyi Dezső módositványt nyújtott be az iránt, hogy törvényes elsőbbség adassék Budapesten az ingatlanok után a főváros javára szedett törvényes illetékeknek is. Erre a pénz Ügyminiszter kijelentette, hogy a fővárosi adókezelésről legközelebb törvényjavaslatot fog előterjeszteni, a melybe ezt a rendelkezést is fól fogja venni. A képviselőház másnap megejtette a szavazást Baross Gábor lemondása folytán megürült jegyzői állásra és néhány bizottsági tagságra. Á közadók kezeléséről szóló törvényjavaslatnak függőben maradt két szakaszára nézve a pénzügyi bizottság benyújtotta jelentését, de annak tárgyalása a hétfői ülésre tűzetett ki. , Ezután élénk vita keletkezett a csendőrségi törvényjavaslat, fölött, mely a következő ülésben általánosságban elfogadtatott. II. April 80-án a főrendiháznak érdekes napja, érdekes vitája volt, A közoktatási törvényjavaslat volt napirenden. Előre volt látható, hogy e tárgy, mely a képviselőházban heteket vett igénybe, a főrendiházban is igénybe vesz néhány napot. A vita méltóságos magasságban, nagy tárgyilagossággal indult meg s már az első napon oly kérdéseket vetett föl. melyek folyton élnek, folyton a kellő megoldást sürgetik, de a melyekről ily alakban évek óta nem volt már szó a törvényhozás termeiben. Értjük az állam és egyház közti viszony rendezésének kérdését. Schlauch Lőrincz püspök kezdé meg a vitát, szép beszéddel, mely itt-ott a klasszikus formák mértékét megütötte. Elfogadó a törvényjavaslatot, helyeslé sőt indokoló annak alapelveit, csak a vallásos nevelésnek s a vallás-erkölcsi oktatásnak alárendeltségét neheztelő a torvényjavaslat tanrendjében. Samassa József egri érsek mint a közoktatás és nevelés szak- férfia szólt a kérdéshez s azon középtanodai tulterheltetés ellen kelt ki, melynek súlya alatt elhervad ifjainknak testi és lelki vidámsága. Samassa érsek sok élettapasztalatnak, sok valódi böl- cseségnek adott hangót. Haynald kalocsai bibornok-érsek fájdalmasan konstatálta a római katholikus egyháznak az államtól való nagy függését különösen a közoktatás kérdésében is s himezés nélkül kijelenté azon óhaját, hogy a katliol. egyháznak is azzal a függetlenséggel kell bírnia, mint a protestáns egyházaknak. Tisza miniszterelnök azt felelte, hogy ily függetlenséget, ily Önkormányzati hatalomteljet oly egyháznak, mely akkora hatalmi eszközök s anyagi és erkölcsi erő felett rendelkezik mint a római katholika egyház, nem adhat egy állam sem. Május 1-én folytattatott a felsőházban a középtanodai törvényjavaslat fölötti vita. Ipolyi Arnold püspök és Kruesz Kri- zosztom pannonhalmi főapát aggályaiknak adtak kifejezést, de a törvényjavaslatot elfogadták, azon reményben, hogy a gyakorlat a méltányosság szellemében fog alakulni. Trefort miniszter mérsékelt hangon válaszolt, beismerve, hogy a tegnap s ma itt mondottakban sok igazság rejlik, s hogy a gyakorlatban ezeket figyelembe venni óhajtja. TAECZA. Színészet. *) I. Az „Eger“ múlt számában színi kritika jelent meg, mely két operette (Marjolaine és Boccaccio) kapcsán, Pálflné s Némethy Gizella színésznők éneke s játéka, egyszóval hivatottsága fölött ítél. Minthogy e kritikát, csillag alatt, maga a szerkesztő ur is túlszigorú- nak találta, s nehogy úgy látszassák, mintha a fenti bíráló hátánál a közvélemény állna: erkölcsi kötelesség, amaz egyszerű egyéni nézetre reducált bírálattal szemben hangsúlyozni a következőket: Egy vidéki kisebb színtársulat primadonnájának oly túltu- dományos(?) apparátussal esni neki, milyennel a fenti bírálat, — azt tartjuk — legfölebb egy önkénytelen mosolyt arathat. Ami a dolog érdemét illeti, Pálfiné hangjában meleg közvetlenség *) Szívesen nyitunk tért e nyilatkozatnak, mely méltó elismerést szolgáltat az itt most működ?) színtársulat egyik legkiválóbb tagjának. Szerk. egyesül a hangterjedelem tudatával, s trillái, falsettei, stakkatói kellemesek, ama kedves félénkséggel együtt, mely a hang magasabb fokozatainál, s főleg az átmeneteknél énekében érezhető. Fiamettájáról, az „Eger“ kritikusa csak azt jegyzi meg (és pedig nem egészen gyöngéden) hogy ugyanazon ruhát használta, amit a Marjolaineban. E különcz aesthesissel ellentétben, köztudomás szerint ugyanaz a kéz irta a „Regélő Themis“-ben, egy évvel előbb ugyancsak Pálflné Fiamettájáról: „elfogulatlanéi szerény játéka, rokonszenves üde hangja, miatt nem megvetendő erő lesz jobb színpadon sem. A közvetlenség, melegség, a kaczérkodás hiánya már is becses tulajdonai,“ — Ehhez mi még hozzá tehetjük, hogy Pálfiné tavaly óta nem hanyatlott, sőt mindjobban megtanul az összefüggő, kerek alakitás eszközei fölött uralkodni; s túl lévén az alaktalan általánosságok körén, a részletek kidolgozására mindig többtöbb gondot kezd fordítani. Ha Pálfiné az „Eger“ kritikusa szerint naturalista, úgy mi viszont fájlalhatjuk, hogy Némethy Gizellában mért nem több a természetesség. Abban igaza van az „Eger“ múlt számi kritikusának, hogy Pálfiné a népszínműben sikerrel működik. Bizonysága az april. hó 22-én zsúfolt ház előtt színre került: „Tót leány“, melyben a kuszáit. meséjű, alapeszméjében tendentiosus darab Ízetlenségeit az ő dalai ellensúlyozták, melyeket aztán a közönség zajos, tüntető tetszésnyilatkozatai közt kellett többször ismételnie. Az „Eger“ kritikusa pedig már tapasztalatból vonhatta le azóta azon körülményt, hogy egyoldalú kritikájával magának Némethy Gizellának ártott legjobban. **) Többen. II. — Szombaton apr. hó 28-án két napi előkészület és szünet után: „Furcsa háború“ 3 felvonásos vig operette került színre, még pedig zsúfolt ház előtt. — Pálfyné kedves kis Elza volt. Megjelenésekor nagy ovatióval fogadtatott. — Völgyi Gyula (Markeze) és Hegedűs (Umbertó) szokás szerint jól játszottak. — Polgár Sándor (Gróf Baltazár) remekelt. Némethy Gizella és Hegedűs kettősei, úgy Völgyivel a hármas a kar kisérésével sikerültek. III. — Jótékonyczélú szinielőadás. — A „csángó“ magyarok javára műkedvelők közreműködésével apr. hó 30-án az ó-casinó nagytermében szinielőadás rendeztetett, mely alkalommal Csiky Gergelynek: „Czifra nyomorúság“ 4 felv. színmüve került színre. — Szép számú közönség gyűlt össze, mindenik áldozni óhajtván véreinkért és gyönyörködni a vállalkozó fiatalság tevékeny munkásságában. — A darab a lehető legjobban sikerült. Az előadás sikerében első Ligetkuty Iván ur (Csorna), kinek alakítása az előadás koronáját képezte. Kelemen Ernő (Poprádi) előadása és alakítása által teljesen betölté s kifogástalanul kezelte szerepét. — A darab legnehezebb szerepeinek egyikét a jelleménél fogva vonzó Bálnáit, Dob lányi Lajos ur játszá; nem kevésbé nehéz és jelleménél ellenszenves másik színműi egyént Tarczalit, Székely János ur alakitá. — Mindketten diadalt arattak. — A női szereplők közül az elismerés koronája a czimszereplők egyikét Esztert, Völgyin ét illeti. —- De bár ettől különböző szerepkörében Bella, Hegedűs Zs.-né sem állott hátrább. — Lehetetlen még, hogy a darab egyik ter- mészethü alakja Mézesnéről, Orosz Kata kisasszonyról meg nem emlékezzünk, ki úgy játéka, mint tapintattal választott öltözékeivel tűnt ki. — A többi szereplők kisebb nagyobb szerepeiket ügyesen kezelték. — Keresztjáró napok. — Hétfőn a kellemetlen idő miatt nem volt körmenet; a szertartást a székesegyházban Ladányi A n- t a 1 plébános-kanonok ur ő nsga végezte. Kedden körménet volt, a minoritákhoz; György én yi Ignácz kanonok ur ő nsga vezette. Szerdán a szertartást a székesegyházban Begovcsevich R ó bért kanonok ur ő nsga végezte. — Színház. Városunkban kedden „Üdvöske“ üres ház előtt adatott, — szerdán nem volt előadás, — ma: „A tót leány“ adatik. — Május elseje nem a legszebben köszöntött be, egész nap borús volt, — Májfát az egész városban nem látni. — Reggel a czigányok ősi szokás szerint több helyen üdvözölték a tavaszi leg**) Egyébiránt az utóbbi is a társulat kiválóbb tagjai közé tartozik. Szerk. *
