Eger - hetilap, 1883
1883-05-03 / 18. szám
XXII. év-folyam. 18. szám 18 83. május 3-án Előfizetési dij: Egész évre . 5 írt — kr Félévre. . . 2 , 50 . Negyed évre . 1 ., 30 r Egy hónapra. — 45 . Egyes szám . — 1*2 „ Hirdetésekért minden 3 hasábozott petit torhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit- sorhelyért 15 kr fizetendő Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden csütörtökön. Előfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (lyceumi nyomda), a szerkesztőség (vásártér, 783. szám alatt) és Szolcsányi Gyula könyvkereskedése (alapítványi ház a lyceum átellenében) s minden kir. postahivatal. — A hirdetési dij előre fizetendő. Városi ügyek. Eger város részéről 1883. évi ápril 29-én tartott kópv. ülésben következő ügyek nyertek elintézést: I. Az egri kir. járásbíróság számára, a város tulajdonához tartozó kir. törvényszék telkén, a város által építendő helyiség terve s költségvetése, mely szerint a járásbirósági épület 13,000 ftra, az épület hosszában elvonuló patakpartnál felhúzandó véd-falra pedig 800 ft 32 kr van előirányozva: elfogadtatott, s az árlejtés megtartására határidőül 1883-ik év május 15-ik napjának délutáni- 4 órája, helyül pedig a polgármesteri hivatalos helyiség tűzetett ki. II. Tekintettel azon körülményre, hogy az 1881-ik évi február 13-ről kelt 723. szánni képviselő testületi határozat, — melylyel kimondatott, hogy jövőre mindazon házak tulajdonosai, kiknek házaik előtt lévő kőjárda használhatatlanná vált. járdáiknak asphalt- tali helyettesítésére kötelezendők — jogerejűvé vált. Tekintve, hogy a járdák megvizsgálásával a folyó évi 2482. számú végzéssel megbízott szakküldöttség véleményes jelentése szerint feltétlenül roszaknak, és igy megújitandóknak találtattak : a Hebron, Gulyás, a Ohalaupek féle két szomszédos ház. a Gotli ház, Lang. Volf. Kürthy, Kohn Illés. Nánásy, Simkovits házak előtti járdák, továbbá a Lyceum déli oldalán a Rónay-féle ház szegletéig, úgy az érseki laknál a kútfői egész a papnövelde közéig vonúló járdák, valamint a Csernov;cs-féle és alapítványi ház, úgy az irgalmas apáczák előttiek; nem külömben a Hanák-ház járdája a kapu éjszaki sarkától az Alexy házig; végül a Simonyi szomszédságában lévő Yolf ház járdája a kapu éjszaki sarkától dr. Francz házáig. Ennélfogva most nevezett háztulajdonosok — ez ügyben beadott 2856/83. számú nyilatkozatuk figyelmen kívül hagyásával — felhivatnak, hasznavehetetlenné vált s elöl jelzett kőjárdáiknak asphalttal leendő helyettesítésére; oly kijelentéssel, miként jogukban áll, ezen végzés kézbesítésétől számítandó 30 nap alatt az illető asphalt — társulattal közvetlenül szerződni; ezen határidőnek sikertelen eltelése után azonban a szerződés az illető háztulajdonosok terhére a városi tanács által fog megköttetni. A főútczába (Széchényi) nyíló utczák átjáratainak az asphalt- járdákkal mimódon, s mily anyaggal leendő összköttetésére vonatkozó véleményadással a szépészeti bizottság bízatott meg azzal, hogy jelentését 15 nap alatt mutassa be. Végül a Szent János és Oasinó-utczák mikénti elkészítésére vonatkozó javaslattétellel, úgy a város nevezetesebb utczáinak asphalttal ellátását kötelezőleg kimondó általános szabályrendelet készítésével, egy szükebb körű bizottság a szépészeti bizottsággal egyetértőleg megbizatott. Mennyiben pedig az érvényben lévő szépészeti szabály 31-ik szakasza szerint a járdákkal ellátott utczákban a házak ereszei a háztulajdonosok költségén ereszcsatornákkal látandók el; a rendőrfőkapitány figyelme ezen szabály végrehajtására felhivatott. A tervezett harmadik egyetem kérdéséhez. (Sz.). Berzeviczy országgyűlési képviselő ur, a közoktatási bizottság megbízásából elkészité és bemutató jelentését a tervezett harmadik egyetem tárgyában. — Jelentése a körül culminál, miszerint előadó szükségesnek találja egy szakértőkből egybehi- vandó ankét elé megvitatásul több kérdést terjeszteni melyek közül a következőket emeljük ki, és pedig: 1) szükséges-e hazánkban egy harmadik egyetem felállítása s ha igen hol lenne az felállítandó: 2) nem lehetne-e a fővárosi egyetem túltömöttségén az által segíteni, ha ott több parellel tanszék állíttatnék fel, 3) vagy nem volna-e tanácsos a jogakadémiák hatáskörét tágítani. E kérdések mindegyike kétségkívül oly fontos és érdekes, hogy külön beható tanulmányozást igényel, és azt meg is érdemli. Mivel egyébiránt e kérdések országos érdeküek, hadd legyen nekünk is szabad azokhoz szólanunk, hisz a kölcsönös eszmecsere s a külön vélemények nyilvánítása bármely ügynek csak előnyére válhatik. A harmadik egyetem felállítása szükségességének egyik legfőbb érve az, hogy általa a budapesti egyetemnek, főleg jogkari osztályánál tapasztalható túltömöttségén segittessék. De kérdés marad váljon fog-e ezen intézkedés által az óhajtott czél eléretni. Ezt alig hiszszük. A fővárosnak központosító erejénél fogva, a fiatalság ezentúl is csak úgy fog oda özönleni, mint az eddigelé történt, — nem az egyetem, hanem annak székhelye bírja magában azon vonzó erőt, mely a tanuló ifjúságot az ország minden vidékéből a maga kebelébe vonja. — Innét aztán a fővárosnak nemcsak egyeteme, hanem minden tanintézete annyi hallgatóval bir, mennyit csak befogadni képes. De az mindenütt úgy van. — A statistica áhal ugyanis kitüntethető, hogy Európa legfőbb egyetemei közül azok dicsekedhetnek legnagyobb számú hallgatóval, melyek valamely fővárosban vannak elhelyezve, igy van ez Német-, igy Olaszországban, igy másutt. Németországban pl. az egyes országok, — Olaszországban pedig a volt önálló alkatrészek fővárosain kiviil elhelyezett egyetemektől eltekintve, a többi egyetemeken az összes karok hallgatósága annyira sem megy. mint hazánk egy középnépességü jogakadémiáján. — S az uj egyetemmel kétségkívül nálunk sem lenne máskép. De váljon éppen jelenben okvetlen szükségünk van-e egy uj egyetemre ? Ez a kérdés, melyre csak úgy válaszolhatunk ha az egyes karok felállításának szükségességét külön tekintjük. Ami a bölcsészeti és az orvosi cursust illeti, ott aligha lehetne e szükségességet vitatni, mivel egyrészt a fővárosi egyetem éppen e karainál nem tapasztalható a tultömöttség, másrészt az e tekin- tetbeni szükségletet fedezi a hazai központi egyetemen kívül a kolozsvári és az osztrák egyetemek közül főleg a bécsi, a miért tehát az ily karoknak vagy igen kevés, vagy semmi nemű hallgatójuk nem volna; példa rá a pozsonyi akadémiánál létesített bölcsészeti cursus, melynek 4—5 tanára legtöbbnyire 1 — 2 hallgatóval bíbelődik. — És a két hazai egyetemen annyi okleveles tanár képesittetik, hogy péld. éppen ma talán több okleveles tanárjelölt van állás nélkül, mint a hány tanári állomás felett a kormány rendelkezik. Uj egyetem létesítése tehát az óhajtott czélokat nem valósítaná meg, sem pedig a központi egyetem jogkari osztályánál tapasztalható s évről-évre növekedő túltömöttségén nem segítene. Uj tanszékek rendszeresítése a budapesti egyetemen sem venné e bajnak elejét. Ugyanis az ifjúságnak mindig vannak kedvencz tanárai, kiknek hallgatására az ifjúság ezentúl is csak oly tömegesen özönlenék, mint eddig, mig a többiek termei üresen maradnának, — hacsak az ifjúság nem kényszerittetnék a parallel tárgyakat előadó tanárok mindegyikének hallgatására. E módok tehát a bajt nem gyógyítanák, sőt mint láttuk, esetleg igen helytelen és kárhoztatandó kinövések keletkezésére szolgáltathatnának alkalmat. Azonban igen is volna egy módja e kérdés megoldásának, mi az államnak költséget sem okozna, s a jogkar túltömöttségén legalább részben igen sikeresen segíthetne, s e módról a t. előadó ur is megemlékszik, midőn esetleg a jogakademiák jogkörét kiszélesíteni indítványozza.
