Eger - hetilap, 1883
1883-04-12 / 15. szám
139 rossy József péter vásári kir. aljárásbiró helyeztetvén át, állását f. hó 7-én foglalta el.- Az egri kir. törvényszékhez: Dr. Kállay Árpád helyére Boday Aurél enyingi kir. járásbirósági aljegyző helyeztetett át. — Hymen. — Pelcz János tevékeny községi biránk f. hó 9-én jegyet váltott Búr ián János ur kedves leánya Gizellával. — Boldogság legyen a szép frigyen! — .4 regáie-jog megváltásának kérdését tárgyalta közelebb Budapesten a kereskedők köre és elhatározta, hogy miután a kérdés pénzügyi oldalát illetőleg a pénzügyminiszternél minden lépés sikertelennek bizonyult, tisztán kereskedelmi szempontból fogja a kereskedelmi minisztertől kérelmezni a megváltást. A módra nézve sem a kormány szándékához, mely azt akarja, hogy a regá- lejogot a községek váltsák magukhoz, nem csatlakozik, sem a gazdakör javaslatát nem fogadja el, mely utóbbi az állam, a községek és földbirtokosok közt akarja azt megosztani, mert a megváltás mind a két esetben csak részleges lenne s a kereskedelem mit sem nyerne általa. Ennélfogva a kör a szabad kereskedelem érdekében azt fogja kérelmezni, hogy a regálejogot az állam váltsa meg kötvények kibocsátása által, mint azt az úrbéri vált- ságnál tette. — Baross Gábor kinevezése. A hivatalos lap a következő kir. kéziratot tartalmazza: „Közmunka- és közlekedésügyi magyar miniszterem előterjesztésére, bellusi Baross Gábor országgyűlési képviselőt. a közmunka és közlekedésügyi minisztériumhoz államtitkárrá nevezem ki. Kelt Becsben, 1883. évi márczius hó 30-dikán. Ferencz József, s. k. B. Kemény Gábor s. k. Vmiliőt Lajos, francai a lapszerkesztő hosszas betegeskedés után elhunyt Párisban. Veuillot 1813-ban született Boynosban s mint 23 éves ifjú lépett a „Charte de 1830“ czimű lap szerkesztőségébe. Ettől kezdve haláláig a publicistikai téren működött. Legismeretesebbé vált mint az egyházias irányú Univers fő- szerkesztője. Folyton buzgón harczolt a pápa világi hatalmának visszaállításáért s ennek érdekében több irányregényt is irt. — Jó szüretet várnak az idén a szakértők. Szerintük a 14-ik század óta minden 83-mas év (tehát: 1383, 1483, 1583, 1683, 1783) nagy bortermést adott. Különösen az 1583-ik esztendőre vonatkozólag a rajnamelléki krónikások nem győzik dicsérni ama vidék borának kitűnőségét és nagy mennyiségét. — A szalonka-vadászat megindult és serényen folyik minden felé. — A herczegprimás és az ipar. E napokban az esztergomi iparos-ifjúság küldöttsége tisztelgett Simor bibornokérseknél, mely alkalommal az ország főpapja azon nézetének adott kifejezést, hogy daczára annak, hogy az ipartörvény az ország iparosait koldusbotra juttatja, a szabad ipar megszüntetésére semmi kezdeményezés nem történik. Sajátságosnak találja, hogy miután a Laj- thán túl már tárgyalás alatt van a szabad ipar korlátozását tár- gyazó javaslat, Magyarországon még nem látták be a szükségességét annak, hogy voltaképen a mi országunk az, a mely a szabad ipar megteremtése által a tönk széléhez közeledik. Hiszi, hogy a szabad ipar nálunk is korlátozva lesz. A földmiveléssel foglalkozók helyzetét liasonlólag kétségbeejtőnek találja az ország főpapja. Szomorúan emlékezik vissza, hogy midőn még mint fiatal pap ismerni tanulta a közeli községek lakosait, hogy akkor még sok gazdaembert látott négy lovon járni, de egyébként is meglehetett győződni, hogy jó viszonyok közt voltak a földmivelők; most azonban alig lát megelégedett embert, sőt igen sokszor azt látja, hogy egy lóval kénytelen a gazda szántani. — Selyemgubók beváltása. Azok kik az 1883-ik évben selyemtenyésztéssel kívánnak foglalkozni, felhivatnak, hogy ebbeli szándékukat minél előbb bejelentsék alulirt intézetnél, egyúttal tudomásul hozván azt is, hogy selyemtenyésztés czéljából mennyi szederfa áll rendelkezésükre. A termelt gubók a következő árakon váltatnak be; 1. fojtatlan állapotban az első osztályú ép egészséges kemény gubónak kilója 1 forint 20 krajczárért, — a második osztályú puha, foltos vagy dupla gubó kilója pedig 50 krért. — II. fojtott állapotban az első osztályú gubók (mint fent) 1 frt. 60 krért, a második osztályú gubók (mint fent) 70 krért kilónként. A gubók 1883-ik évben élő állapotban azaz fojtatlanul beváltatnak: Tolnamegyében: Szegszárdon, N.-l)oroghon és Tengődön, — Fehérmegyében: Alcsuthon, — Somogymegyében: Toponáron, — Sopronmegyében : Nagy-Czenken, Pestmegyében: ^Kalocsán és Pest mellett Káposztásmegyeren, — Bács megyében: Újvidéken, Zsab- lyán. Palánkén és Apatinban, — Torontálmegyében: Pancsován és Temesmegyében: Fehértemplomban. Fojtott állapotban azonban csakis Szegszárdon váltatnak be a gubók, és pedig postai bérmentes beküldés mellett augusztus eleje után. — Magyar királyi országos selyemtenyésztési felügyelőség Szegszárdon. — Hatos rablógyilkos, Pécsett elfogadott. Hatos már három hét óta Horváth János név alatt a pécsi székésegyház újjáépítésénél dolgozott, mint napszámos; munkás ruhájában senki sem ismerte volna fel, de egy Sztriczki nevű napszámos, ki együtt raboskodott Hatossal a lipótvári fegyházban, elárulta. Azonosságát a mindenben egyező személyleirás utján kétséget kizáróan konstatálták. Mindjárt az első kihallgatás alkalmával be is vallotta, hogy csakugyan Hatos. — Köszönet-nyilvánítás. Mindazok, kik szeretett leányom végtisztességén megjelenni szívesek voltak, fogadják mélyen érzett hálás köszönetemet. Eger, 1883. április 11-én. Özv. Andrássy Ferenezné. — Beküldetett. Botrányos utczai jelenet szem- és fültanúi lehettek f. hó 5-én a délutáni órákban a mecsettéren elhaladók. Egy nőszemély ugyanis neki rontott egy jó hírben álló kisasszonynak és a legtrágárabb szavakkal illette öt. Talán tettlegességre is vetemedett volna, ha az összecsődült és megbotránkozott közönség jelenléte által ebben nem akadályoztatik. A méltatlanul megtámadott nő felháborodásában csak könyeivel védte magát. Egy jelen volt. — Egy elveszett piacz borainkra nézve, a Svájcz. 1879-ben s 1880-ban jóformán a bevitt bor legnagyobb része Magyarországból szálittatott. A legutóbbi két év alatt azonban Olasz- és Fran- cziaország kiszorított bennünket. Olaszország hódítása e téren a Gotthard-pálya folytán mind nagyobb lesz. — A keleti vasutak csatlakozási pontja. A porta megállapodott a török vasutaknak a szerb pályához leendő kapcsolására nézve és az Ausztria és Magyarország által indítványozott Vran- ját. tűzte ki csatlakozási pontul. A szultán aláírta az erre vonatkozó iradét. Törökország hajlandósága, jóakarata tehát be van bizonyítva. — A méhcsipés ellen egy amerikai méhész azt ajánlja, hogy a megcsípett helyet frissen átmetszett vörös hagymával dörzsöljük be. Ha a fulánkot kihúzzuk, és a sebhelyet hagymával bedörzsöljük, azonnal megszűnik mindenféle fájdalom. Ugyanezen czélt érjük el a közönséges mosószappannal vagy a bagólével is. — Budapesti értéktőzsde. (Koritz Antal és társa, budapesti bank- és váltó-üzlet heti jelentése.) Budapest, ápr. 6. A hét nagy eseményét a renteconversio folytatásának elhatározása, illetve az ezen tényhez fűzött combinátiók képezték. A tőzsdei speculatió eleinte meg volt ütődve, mert a conversiót nem úgy képzelte, hogy a 6°/0-os czimletek egy bizonyos számát fogja a pénzügyminiszter a tulajdonosoknak felmondani, hanem képzelte úgy, mint történt eddig, nagy szabású emisszióval, a melynél az árfolyamok emelkedéséből mindenki kiveheti a maga részit. így történt, hogy közvetlenül a tárgyalások eredményének közzététele után a szilárd irányzat fejlődésében szünet állott be és az nem fokozódott emelkedő-áramlattá. De csakhamar túlsúlyra-jutott az a tudat, hogy a 6%-os czimletek tulajdonosainak kedvezményt kellvén nyújtani, ennek folytán a 4°/0-os aranyjáradék okvetetlenül emelkedni fog és ezért utóbbi iránt a kereslet fokozódott. A 4%-os arany- rente csakugyan a hét első napjaiban nagy tételekben vásároltatott a tőzsdén és árfolyama hirtelen egy százalékkal felszökött. Az állampapírok, szilárd irányzatban haladtak, úgyszintén bank- részvények is. Más értékpapírok közül biztositó intézetek és takarékpénztárak emelkedtek, malompapirok azonban nagyobb részt gyengültek, vasutak szilárdok. Valuta változatlan. Az árfolyamok változása a fontosabb értékpapíroknál kitűnik az alanti táblázatból : már ez. 29. ápr. 6. magy. hitelrészv. 328.— 315.50 *) osztr. „ 328.20 319.25 *) 4°/0 magy. aranyjár. 89.90 90.30 5% „ papirjár. 87.95 88.10 6% „ aranyjár. 120.25 120.30 osztr.-magy. államvasut 342.50 340.75 magy. leszám. bank 95,50 116.50 95.75 „ dij sorsjegy 116.50 tiszai sorsjegy 110.— 110.25 cs. kir. arany napoleon d’or 5.62 5.62 9.48 9.47 váltó Londonra 119.55 119.55 „ Párisra 47.45 47.50 ,. Berlinre 58.45 58.50 *) szelvény nélkül.
