Eger - hetilap, 1883

1883-03-22 / 12. szám

112

hogy: tettetek, álszenteskedők, álszemérmesek, képmutatók. Ezek szerint a mi természetes, az nem szép; a „suszterinas“ helyett „lábtyűmüvész-gyakornokot“ mondanak; a „nadrágot“ „kimondhatatlannak“ hívják. Borzalommal fordulnak el az olyan dolgoktól, melyek a képzeletet az emberi testre, vagy annak közös gyengeségeire viszik, s habár egyedül lévén szidják a bolhát s megölik, társaságban még névről sem ismernek ilyen bogarat.

E fajta tünemények kétségkívül csak betegségei a fejlett ízlésnek, mely betegség tünetei némely korban nagyobb és nagyobb számban mutatkoztak. M o 1 i é r e-nak, a hires franczia vígjáték-írónak számos müve ostorozza e beteges kinövést. Reális irányú korunk, az ízlés fő irányát a természetességben állapítván meg, az izlésszerü ízléstelenségnek beteges kinövései többé-kevésb- bé kénytelenek leszorulni.

Bevett szokás a két nem társalgásánál mindazon elemeket, melyek csak távolról is valamely aesthetikátlan gondolatokat kelthetnének, — száműzni. Ekként a nyelv szótárából egy nagy csomó szót ki kell törülnünk, hogy kizárólagosan kapjuk az úgynevezett „finom társalgás“ alkotó elemeit. Azonban figyeljük meg azt a képzelt jó Ízlést, mely e tényben működni látszik, mivel mind a társalgásnak korlátokat szab, mind a természetességnek merőben hátrányára van. Erkölcsi szempontból éppen semmi haszna sincs a társalgás ily módon való megszorításának, sőt mivel, ha valamit körülírva fejezek ki a helyett, hogy azt igazi nevén nevezném, a figyelem még inkább a dologra irányul, pedig az volna a czélom, hogy a figyelmet attól az „Ízléstelen“ fogalomtól elvonjam; erkölcsi tekintetben tehát éppen nem hasznos, sőt nagyon kedvező talaj az á 1 s z e m éré m burjánozására.

Ha valaki szemérmetlenségét tünteti ki. úgy tisztában van az ember az illető iránt, s tudja, mint kell magát irányában viselnie. De ahol az igaz érzelem, az igazi tulajdonság a külszin csábitó leple alá van rejtve, hol nem az lakik belől, kinek a czim- táblája ki van téve, úgy ez sokkal kellemetlenebb reánk nézve, s egyátalán ilyen esetekből származhatnak bonyodalmak, miknek nyomasztó megoldásuk lehet.

A gyermek társalgásában nagy mértékben reális, úgy a köznép is; ez egyik hasonlósága a fejlődés alantabb fokán álló emberi tömegnek s egyénnek. A nép szabadon fejezi ki azt, a mit akar, s nem gondol azzal, hogy érint oly dolgokat is, miktől a „finomabb társalgási mód“ irtózattal fordulna el; ő igen természetesnek találja ezeket, mert emberi dolgok, nincs bennök mit szégyenleni. De azért még korántsem lehet a népet erkölcstelennek nevezni, s kérdés, hogy mennyiben lehet műveletlennek ?

Az egész dolog azon fordul meg, — hogy ha valaki szándékosan kever társalgásába oly s z ó k a t, melyek a magok valóságában ízléstelen, vagy durva fogalomra viszik a figyelmet, az, mint ledér vagy trágár, mind erkölcsi, mind szépészeti szempontból megrovást érdemel. De azon esetben, ha az illemes társalgás tárgya megkívánja, hogy magunkat nyíltan s természetesen fejezzük ki, miért ne tennők? A természetesség a fő-szabály a két nem társalgásában is, s ez erkölcstelenségre nem adhat okot soha, mert a valót, az igazat tünteti föl, mig a másik irány ellenkezőre törekszik.

Napjainkban egy müveit salonban bármely tárgy előfordulhat, s ez határozottan arra mutat, hogy a természetesség alapja a valódi műveltségnek, a kifejlett ízlésnek. Ki helyesen ítéli meg az életet, az, az indokolatlan tartózkodásban csak álszemérmet fog látni s rajta lesz azon, hogy a két nem társalgásában is a józan naturalizmus képezze az alapot, mint ezt a müveit ízlés kívánja.

Énekes Imre.

ZHjIE — Érsek ur ö ExceUentiája szombaton Budapestről székhelyére visszatért. A kitűnő egyháznagy névnapján — szent József napján hétfőn — a székesegyházban tartott istentiszteleten mélt. és főt. Lengyel Miklós választott püspök s egri nagyprépost ur pontificált. A jelen voltak : a helybeli kathol. tanintézetek növendékei s a nagy közönség köréből is igen sokan: a szeretett főpásztornak hosszú boldog életéért buzgó imával járultak a Min- denség Urához.

— Requiemek. F. hó 8-án a seminariumi kápolnában az em- lékbeszéddel egybekötött szokásos évi Telekessy-Requiem, 15-én pedig a lyc. kápolnában az Esztefházi-Requiem tartatott meg, ez utóbbi a lyceumi tanárok és növendékek részvéte mellett.

— Márczius 15-ikét Eger ez évben a szokottnál nagyobb

fénynyel ünnepelte. Az impozáns menet, a lyczeum elől kibontott zászlókkal vonúlt ki a kápolnai csatában elvérzett hősök emlékkövéhez melyet megkoszorúzott, s a nagy naphoz méltó megillető- déssel hallgatták végig Csiky Sándort, továbbá : Klasánszky László és Kelemen Ernő joghallgatókat. Azután lelkesültünk az egri dalkör összevágó, hatalmas „Marseillaise“-ján, Hymnusán, s „Hazádnak rendületlenűl“-jén. A Koronában tartott társas-vacsorát is a pezsgő hazafiság jellemezte. Csiky Sándor Ko-suth Lajosért, mint a magyar nemzet regenerátoráért emelt poharat; ezen nap eszméinek megfelelő tartalmassággal. Lelkesen beszéltek még: Elek Árpád, ki az egri jogakadémia nevében, a még életben levő 1848/ 49-iki honvédekért, Fischer Soma ügyvéd, ki Csiky Sándorért, mint a hevesmegyei 1848/9-iki honvédegylet elnökéért; Werner Gyula joghallgató, ki a valódi jó honleányokért, majd később Kapácsy Dezsőért mint költő, hazafi, nemeskeblű ember-barát s az ifjúság vezéréért; Kapácsy Dezső, ki az ünnepély szónokai: Csiky Sándorért, Kelemen Ernő, Klasánszky László és Elek Árpád joghallgatókéit ; Klasánszky László, ki Kapácsy Dezső, mint általánosan kedvelt költőért; Biró Benjámin földműves, ki az egri jogakadémia polgáraiért; Csernyus Kálmán megyei árvaszéki ülnök, ki az ünnepély fényét köztetszésben részesült közreműködésével emelő egri dalkörért; Kelemen Ernő, ki Cserey Ignácz volt 1848/49-iki honvéd ezredesért, Radvánszky Lajos, ki az ünnepélyen szintén részt vett helybeli tűzoltó egyletért emelt poharat. W.

— Az egri dal kör a húsvéti ünnepek alatt és pedig h u s- v é t első napján a székesegyházban a káptalani mise elején reggeli 9 órakor újólag fel fog lépni. Ez alkalommal Beethoven: „Isten dicsőség e“ czimü remek dalát fogja énekelni. — A dalkörnek az isteni tiszteletnél rövid időn át ezen fellépte a második, — mely által a dalkört az isteni tisztelet emelése körül tanúsított buzgalmáért nemcsak elismerés, de méltó dicséret is illeti.

— Vörös-keresztegglet egri fiókjának múlt számunkban jelzett ünnepélyéről utólagos értesülés folytán jelentjük, miszerint Beethovennek „Marcia funebre sulla morte d’un eroe“ müvét szintén 8 úr fogja előadni lé kézre, u. m. dr. Chalaupek József, Izsépy Béla. dr. Ludányi Béla, Mosonyi Géza, Pokorni János, Rudassy László és Szabó Gyula urak. Föl fog lépni Nemesi Sojer Zsig- mondné, citeravirtuoz úrnő is egy szép magyar concert-ábránd bemutatásával. — Úgy halljuk, a tombolára oly sok és szép nyeremény tárgyak gyűltek egybe, hogy a tombola valószínűleg át lesz változtatva szerencse-kerékjátékra, hogy így a kisorsolás gyorsabban történvén, a tánczmulatságra annál több idő maradjon.

— A csángó': betelepítésére az egri általános ipar — társulat ivén adakoztak a következő urak: Gyubek Lajos 1 ft. Mátékovics Mór 1 ft Glósz Károly 50 kr. Braun József 50 kr. Szabó,Sándor 50 kr. Kánicz Lipót 50 kr. Bajzáth Sándor 5 ft. Fógel Ágoston 1 ft. Steinhäuser István 5 ft. Hoffmann Sándor 50 kr. Simá- czius Andor 40 kr. Reiner Mór 50 kr. Stupka János 1 ft. Hercz- feld és Bauer 40 kr. Glósz Kövér Magdolna 50 kr. Goldstein Gábor 50 kr. Tamasy Flórián 30 kr. Frantz Lajos 30 kr. Szokolav Lajos 20 kr. Czeizler Mór 30 kr. Landeszmann Adolf 30 kr. Sebes- tény István 50 kr. Konn Soma 50 kr. Idsb. Miticzky János 50 kr. Szonensein Vimos 30 kr. Keizer Antal 30 kr. Krausz Ignácz 20 kr. Chalupek Domokos 50. Fekete Lajos 40 kr. Schvartz Herman 2 ft. Hartl Edéné 50 kr. Krausz Lajos 50 kr. Zochor Vincze 50 kr. Iíj. Sinkovics Imre 10 ft. Hegedűs János 1 ft. Littner Fe- rencz 20 kr. Greiner Arnold 1 ft. Morgenstern Izidor 50 kr. Ifj. Miticzky János 40 kr. Miticzky József 60 kr. Angyalosi József 20 kr. Markasoly Vilmos 80 kr. Gallasi István 40 kr. Pájer Já- nosné 1 frt.

— Az egri, keresk. ifj. olvasókörnek f. évi febr. 28-án könyvtára javára rendezett tánczvigalmán a következő felülfizetések történtek: Engl Jakab (Kömlő) 16 frt, Sugár Samu, Bauer Albert, Schvartz Herman 5—5 irtot, Pilit.zer Jakab 4 frt, Majzik Victor, Konn Sománé, Grünbaum József, Engl Gyula (Kömlő) 3—3 frtot, özvegy Köllner Lőrinczné, Czeizler Zsigmond, Lázár Mór, Krausz Lajos, Kóhn Ábrahámné (Dédes), Várnai Ignácz (Bpest), Flecker Manó (Besenyő), dr. Schönberger Soma, özvegy Stert.z Julia, Le- veleki Dani (Lingő), Morgenstern Zsigmond, Müller testvérek (Budapest), Bauer Lajos (Budapest) 2—2 frtot, Neuman Márton, özvegy Lichtner Jakabné. Klein Henrich, dr. Kohn Jagó, Adler Zsigmondné (Négyes), Barna Manó, Fischer Soma, Brünauer Emil, Spieler Ede, Fischer Simi, dr. Brünauer Ambro, Flecker Miksa (Besenyő), Strausz Ede, Morgenstern Isidor. Kohn József, Kánicz Geisa, Bauer László (Füzes-Abony), Polátsik Herman, Petravich Antal, Berger Henrich, Baumgárten Daniel, Klein Lipót, Landeszmann Adolf, Schvartz Soma 1 — 1 frtot, Weisz Jakab, Neuman Adolf 50—50 kr. Összesen 98 frt. Fogadják a fent tisztelt nemes