Eger - hetilap, 1882

1882-03-09 / 10. szám

94

sőbb csakugyan csáklvások jöttek a városházától s felnyitván a csatorna ajtaját, az összegyülemlett viz csakhamar lerohant. Jó volna esőzés idején erről gondoskodni s nemcsak a kapott figyelmeztetés után intézkedni.

— Az országgyűlési kormánypárt legközelebbi értekezletén Rohon- czy Gedeon előre bocsátván, hogy a kormány iránt bizalommal viseltetik, kérte a miniszterelnököt, illetőleg a pártot, hogy egy 7—9 tagú bizottságot küldjön ki a párt, melynek eléje terjeszthesse azon adatokat, melyek alapján magát a fellépésre jogosítottnak érezte. A miniszterelnök kijelenté, hogy a vizsgálatra csak az egész kormányt tartja jogosítottnak és ismétli azt, a mit már a házban is mondott, hogy a kormány a legnagyobb szigorral fog eljárni a vizsgálatban és senkit sem fog kímélni. A párt részéről bizottság kiküldését formai tekintetben indokoltnak nem tartja, miután úgy a párt mint a képviselőház határozatilag kimondotta, hogy vizsgáló bizottság kiküldését szükségesnek nem tartja. Az ellen azonban nincs kifogása, hogy Rohouczy a párt tagjai közül azokkal, kiket erre kiválaszt, adatait magánúton közölje, mielőtt azokat a kormánynak bemutatná. Rohonczy ismétli, hogy nem a kormány iránti bizalmatlanságból tette javaslatát, a többire nézve megnyugszik a miniszterelnök nyilatkozatában.

— Az egri tüzoltóegylet e hó 1-én tartott választmányi ülése: az egylet egyik tagjára vonatkozólag azt határozta: hogy miután fölebbvalói többszörös meghagyásának eleget nem tett s másrészről egy rajta elkövetett utczai botrányos dolgot nem tisztázott, — a miért a működő tagok egy tekintélyesebb része vele szolgálni nem hajlandó, — ennélfogva az egylet működő tagjainak sorából az alapszabályok értelmében kitiltatik. Ezen végzés pedig az ,.Eger“ lapban közzététetni határoztatott.

— A Szent-László társulat f. hó 2-án Markus Gyula elnöklete alatt választmányi ülést tartott. Legelőször Jakobini Lajos bibornoknak levele olvastatott fel, melyben értesíti a társulatot, hogy a pápa örömmel fogadta a közgyűlés hódoló feliratát, s a társulat tagjainak apostoli áldását küldi. A Mailár József és Gön- döcs Benedek közgyűlési kettős indítványa tárgyában kiküldött szükebb bizottság jelentése alapján elhatározta a választmány, hogy az egyházmegyei hatóságok és a székhelyi igazgatók elnöki- leg felkérendők, mikép a társulat rendes tagjainak névszerinti összeírását egyházközségenkint elrendelni, és az egyházmegyei irodák utján, az ekként begyülendő kimutatásokat beküldetni szíveskedjenek. Bemutattatott a bukaresti püspök pásztori levele, melyet magyar ajkú híveihez magyar nyelven intézett, s egy nyomatott példányban a társulatnak is beküldött. A választmány azt örvendetes tudomásul vette. Ezután a titkár bejelentette az időközben beküldött adományokat, továbbá az újabban jelentkezett tagokat. A felolvasott pénztári kimutatás szerint a társulat alapítványi tőkéje készpénzben 5.357 frt 38 ki-; értékpapírokban 32.750 frt. Végül több segélyadomány szavaztatott meg.

— Egy fiatal okleveles jegyző, ki ügyvédi irodákban is dolgozott, alkalmazást keres valamely ügyvédi vagy más irodában. Tudakozódhatni: rózsa-utcza 817. sz. a. Géczy ur házában.

— Dr. Ecsedi Mór, orvos-,sebész-, szemész- és szülész-tudor. Lakása piacz, Dálnoky-féle ház. Rendel délután 2—4 óráig. Szegényeknek szombaton 8—9 óráig ingyen.

—A könyvészeti kiállítás e hó 6-án nagy ünnepélyességgel nyittatott meg Budapesten, az Akadémia képcsarnokában.

— A Bizony-ügy. Mint egy székesfehérvári lap Írja, Meduna bárót, ki Bizony Miklós halálát idézte elő a miskolczi hadgyakorlatok alatt brutális eljárásával, a haditörvényszék megfosztotta tiszti rangjától, s őt egy hónapi fogságra ítélte el.

— Az idei fegyvergyakorlatók az eddigieknél sokkal nagyobb mérvűek lesznek, mert mig eddig a kitűzött évbeliek kisebb része a tavaszi, a nagyobb része pedig az őszi fegyvergyakorlatokra lett behiva, addig most a tavaszi gyakorlatokra az 1873., 75. és 77-ben besorozott szabadságolt és tartalékosoknak háromnegyed része fog behivatni, mig az őszi gyakorlatokra csak egy negyedrésze marad.

— A magyar történelmi társulat üléséből. Első tárgy a Bay Ilona féle pályadij eldöntése. A beérkezett 8 pályamunka gr. Szé- clien Antal, Ipolyi Arnold és Pauler Tivadar tagoknak adatott ki bírálat végett. Pauler később visszalépett s miután a másik két bíráló véleménye lényegében összevágott, a társulat szükségtelennek látta egy harmadik bíráló kiküldését. Gróf Széchen bírálata szerint a 8 pályamű mindegyikének van irodalmi értéke s megérdemelné, hogy a „Századokéban közöltessék. Legkiválóbb azonban a VII. számú „Széchényi Pál kalocsai érsek (1642—1710)“ feliratú pályamű, melynek a bíráló a jutalmat odaítélendőnek véli. Ipolyi Arnold csatlakozik gróf Széchen véleményéhez. Figyelemre

méltó művek a VII. s V. számuak. E két mű annyira megüti a mértéket, hogy egymás mellé helyezhetők s egyaránt érdemesek a kitüntetésre. Ugyanazért indítványozza, hogy adassék ki a jutalom a VII. számú pályaműnek, az. V. szánni pályamű szerzője pedig kéressék fel. hogy müvét a kétszeres tiszteletdij mellett engedje át a „Századokénak. Ezen indítványok egyhangúlag elfogadtattak. Szilágyi Sándor titkár most már felbontó a pályadij-nyer- tes mü jeligés levélkéjét, melyből kitűnt, hogy a szerző dr. Lánczy Gyula orsz. képviselő s egyetemi magántanár. Miután a szerzőt megéljenezték, felállott Deák Farkas s kijelenté, hogy az

V. számú pályamunkának, melyet a bírálók az előbbivel egy színvonalra helyeztek, ő a szerzője. Következtek a felolvasások :r Németh Lajos értekezett elsőnek Szirmay Endre önéletiratairól. Értekező Csécsen utazván keresztül, tudakozódott az ottani kastély „emancipált földesur“ tulajdonosának fiánál, vájjon nincsenek-e a kastélyban régi könyvek, irományok, képek stb. A fiú azt válaszolta, hogy volt, de eladták a szatócsnak. Értekező felkereste tehát a szatócsot, ahol megmutatták neki a csécsi kastélyból oda szállított könyveket. Ezek között volt Szirmay Endre önéletirata is, melyben Sz. családja nevezetesebb eseményeit, családfáját, birtokviszonyait és saját életrajzát irta le. Szirmay 1656-ban született. Bejárta Németország valamennyi egyetemét, tanult jogot, államtudományokat, sőt hadtudományt is. 1680-ban Tököly Imre szolgálatába állott, a ki őt összes tüzérségének főnökévé tette. Midőn Tököly Nagy-Váradon elfogatott, Szirmay is a császáriak kezébe került s hosszabb fogságot szenvedett.

— A magyarországi rizstermelés érdekében a fóldmivelési miniszter körlevelet intézett a megyék közigazgatási bizottságaihoz, melyben értesíti azokat, hogy a rizstermelést Magyarország azon részein, hol ezt a talaj- és égalji viszonyok megengedik, meghonosítani kívánja. Ezért megbízta Bodola Lajos főmérnököt a jelentkező termelők birtokainak megtekintésével, a talaj- és égalji viszonyok megfigyelésével, s a mely területet a kiküldött főmérnök a rizstermelésre minden tekintetben alkalmasnak talál, ott a miniszter a termelést lehetőleg támogatni fogja, sőt a jelentkező gazdák számára egy-egy általuk kijelölendő fiatal embert Peteián, az ottani olasz rizstermelők által saját költségén begyakoroltat a termelés és kezelés módozataiba. A rizst termelni óhajtó gazdák és birtokosok márczius hó 15-ig jelentkezhetnek az illető megye hatóságánál.

— A vallás- és közoktatási miniszter múlt évi decz. 21-ről fölhívást intézett a gör. kel. román egyház főhatóságaihoz. Ez egyháznak ő Felsége által is jóváhagyott szervezési szabályzatai értelmében tanítókul alkalmazhatók az oly papnövendékek is, kik a hittud. paedagogiai tanfolyamból vizsgát tettek. Hogy az ily papnövendékek. mint tanítók megfelelhessenek az 1879. évi 18. t. ez. követelményeinek, a miniszter ur már előbb elrendelte, hogy az illető papnöveldékben a magyar nyelv megfelelő óraszámmal taníttassák; ez alkalommal pedig úgy a nevezett egyház főhatóságaival, valamint a kir. tanfelügyelőkkel is tudatta, hogy, az 1882. évi jun. 30-tól kezdve oly papjelöltek többé tanítókul ne alkalmaztassanak, kik igazolni nem tudják, hogy a magyar nyelvet beszédben és írásban annyira elsajátították, hogy azt a népiskolában tanítani képesek.

— Állandó szőlő-telep Bogláron. Múlt hóban Miklós Gyula kormánybiztos ur Koritsánszky János borászati szaktanárt kiküldte és Bogláron berendeztetett egy állandó szőlő-telep, 400 sz. öl, melynek müveltetését a nevezett tanár fogja több éven át vezetni, hogy a közönség személyesen győződhessék meg a mivelet hasznosságáról. Minden két út más művelési rendszerben részesül, mi táblácskákkal lesz kijelelve; ezenkívül lesz négy tábla az országút szélén felállítva, hogy mindenki láthassa a mivelési szőlőterületet, s ha neki tetszeni fog, bemehet bármikor és megtekintheti. A táblák költségeit a lengyeltóti gazdakör viselendi.

— Az 1884-iki országos kiállítás ügyében kiküldött vegyes albizottság több fontos határozatot hozott. Nevezetesen megállapodott a kiállítás helyére nézve, elfogadva a városligetben kijelölt azt a tért, mely az István ut, arena-ut és Stefánia-ut közt elterül. A főváros által nyújtandó segélyösszegre nézve a bizottság 50,000 irtot állapított meg; a telek és vízvezeték is ingyen adatik, azonkívül Zichy Jenő gróf kilátásba helyezte a kormány támogatását is.

— A lembergi cs. k. törvényszék Dobránszky Adolfot és Olga leányát Hrabár Manónét felségsértési perbe fogta, s miután az ezekkel folytatott levelezés miatt Rakovszky János izai g. kath. lelkész is compromittálva látszik lenni, a nevezett törvényszéktől megkeresés érkezett a marmaros-szigeti törvényszékhez, hogy az utóbb nevezettet bizonyos kérdésekre nézve hallgassa ki.