Eger - hetilap, 1882

1882-03-09 / 10. szám

elő, azalatt Szekulics liadoszlopa a baloldalon haladt előre. Déli 12 órakor meg volt törve az ellenségnek minden ellenállási ereje; délután négy órakor félórai tüzelés által a Narenta jobb partjáról is elűzték a lázadókat. Hat órakor Haas oszlopa a hidon átjött a Narenta balpartjára, ahol még az éj folytában hadoszlopommal érit- kezésbe helyezte magát. Jazics béget, egyikét a főizgatóknak az ulloki csendőrségi állomás ellen intézett támadásban, elfogták és Nevezinjébe szállították. A szétvert felkelők száma mintegy 800— 10oO főre rúgott. A vezérek közül Timgusz Pero a kereszténye­ket, számra 250-et, Concsics Omer a törököket, számra 250-et, ve­zényelte. Szikelics 200 vegyes vallású és Kurtovics szintén 200— 300 felkelő élén állott, a kik nagyobbára a Narenta felsőbb völ­gyében lévő helységekből valók. Országgyűlés. A képviselőházban e hó két első napján folytattatott a vita Rohonczy képviselőnek azon indítványa fölött, hogy a közle­kedési ministerium által állítólag elkövetett visszaélések ügyében parlamenti vizsgálat rendeltessék el. Eohonczy Gedeon megjegyzi, hogy nem abban van a főbaj, hogy a vállalkozók kijátszák az ál­lamot, hanem azon kedvezésekben, melyek egyes vállalkozóknak adatnak. így a Tisza és Maros közti árterületeknél a kötött szer­ződésben poenale nem foglaltatik. Egyébiránt felhasználja az al­kalmat és megnevezi Exner és Ludwigh osztálytanácsosokat, a kik látták a Deutsch és Haastól lefoglalt könyveket, melyekből kide­rül, hogy Haas a fővállalkozó és a többiek csak Strohmenjei. Or- dódy Pál közmunka- és közlekedési miniszter határozottan állít­hatja, hogy az említett szerződésekben poenale tényleg ki van kötve. A mi pedig a két osztálytanácsost illeti, a megnevezett osztálytanácsosokkal szóló nem rendelkezik, mert azok nem a köz­lekedési minisztériumban vannak alkalmazva. Tisza Kálmán miniszterelnök röviden csak azt jegyzi meg hogy a minisztériumra legkevésbbé fogható rá a bün-palástolgatás vádja. A Rohonczy által megnevezett két osztálytanácsosnak lesz alkalma a dologban nyilatkozni. (Helyeslés.) R o h o n c z y Gedeon : T. ház ! Beadott határozati javaslatom védelmére a házszabályok értelmében talán még szólásra jogom van. Én részemről igen röviden a t. miniszterelnök urnák nyilat­kozatait tudomásul veszem, mindazonáltal kijelentem, hogy hatá­rozati javaslatomat fentartom. Azonban elismerem, hogy az álta­lam beadott határozati javaslat oly forma nehézségekbe ütközik, hogy még a t. ellenzéki párti képviselő urak közül is sokan azt el nem fogadják s ennélfogva a kormánynak is lehet némi oka azt el,nem fogadni, a mit előre látok. Czélt tehát igy nem érhet­tem. És miután kijelentettem azt, beadott határozati javaslatom indokolásánál, hogy én csak az általam külön jogokkal is felruhá­zott parlamenti bizottság előtt fogok adataimmal, bizonyitékaim- mal és tanúimmal, előállni, a milyet én kértem, — kötelességem­nek tartom tehát kijelenteni, nehogy bárki azt mondhassa hogy az immunitás köpenyébe burkolódzom: hogy én igyekezni fogok módot találni és minden lehetőt elkövetni, s ezt viszont reményiem a t.r miniszterelnök úrtól is, hogy alkalmat szolgáltat nekem arra, szóval megtalálható lesz azon mód, hogy ezen odiozus ügy, úgy az ország, mint a kormány és reám nézve — valamint a szeplőt­len igazság kiderithetése végett mentül előbb megoldható leend s ez által egyszersmind úgy a nemzet, mint a közvélemény is meg nyugtathassék. (Helyeslések.) Végül következett a szavazás, mely azonban a határozati javaslatok tömkelegére való tekintetből nem ment könnyen. A kor­mányelnök felszólalása után először szavaztak Rohonczy indítvá­nyára. A többség elvetette (vagy tizen a szélsőbalról is), azután következett Pázmándy indítványa, mely szintén elvettetett. Erre a többség elfogadta Baross indokolt napirendjét. Széli György és Horváth Gyula visszavonván javaslataikat, még Dessewffy gróféra történt szavazás, melyet elfogadott az ellenzék és a kormánypárt­ról Rohonczy. E hó 3-án a képviselőház kongott az ürességtől. Több kép­viselő kívánatéra az elnök felolvastatta a névsort s kiderült, hogy csak 109 képviselő van jelen. Az elnök a házszabályok értelmé­ben kijelentette, hogy a kik a felolvasásnál jelen nem voltak, je­lentkezzenek az elnökségnél, s mig ezt nem teszik, napidijakat nem húzhatnak. A legnagyobb rész másnapig jelentkezett, a töb­bieknek pedig a ház ezúttal elengedte a napidijak elvonásából ál­ló büntetést. Napirenden volt: a közmunka- és közlekedési minisztérium költségvetéseinek részletes tárgyalása. A vasúti felügyelőségek cziménél Irányi Dániel a vas­úti kocsik rossz fűtésére figyelmezteti a minisztert, valamint azon visszaélésekre, melyek a mérsékelt és ingyenjegyek kiosztásánál előfordulnak. 0 r d ó d y Pál közmunka és közlekedési miniszter Ígéri, hogy a vasúti kocsik fűtésén segíteni fog; mérsékelt vagy szabad je­gyeket igénybe vevők névjegyzékét pedig ezután fel terjeszteti a minisztériumhoz, mert az eddig nem történt s azután fog majd ha­tározni a felett, közzétegye-e azt a hivatalos lapban, vagy nem. A kőutak fentartásának és építésének cziménél Orbán Ba­lázs szólalt fel azon visszaélések ellen, melyek a közmunkaerővel elkövettetnek. Ordódy miniszter figyelmezteti szólót azon tévedé­sére, hogy az állami utakat összetéveszti a megyei utakkal. Kü­lönben a közmunkaügy kezeléséről szóló törvényjavaslatot már kö­zelebbről a ház elé fogja terjeszteni. Wolff Károly arra hívja fel a miniszter figyelmét, hogy a nagy-szeben-vöröstoronyi állami ut folytatása román területen igen rossz karban van, a forgalom nagy hátrányára. Továbbá ugyenez utón a taligaposta helyett kocsipos­tát kíván berendeztetni. Ordódy miniszter megjegyzi, hogy az első kívánság teljesítésének útjában áll az, hogy Románia nem tekin­tette magát eddig kötelezettnek a kérdéses ut kiépítésére; ami a másodikat illeti, mihelyt a forgalom igényelni fogja, kocsiposta fog berendeztetni. Károlyi Sándor gróf felszólalására Ordódy miniszter ismételve kijelenti, hogy az állami utak hálózatának megállapítása folyamatban van. A viziutak fentartása és építése cziménél Niko- lics Sándor azt kérdi a minisztertől, hogy szándékozik-e a Béga csatornát szabályozni és segélyezni a Temes-Béga völgyi szabályo­zó társulatot? Ordódy miniszter kijelenti, hogy a Béga szabályo­zására nézve az előmunkálatok folyamatban vannak és mihelyest ezek befejeztetnek, a törvényjavaslatot a ház elé fogja terjeszte­ni ; úgyszintén a másik kérdésre nézve is még ez ülésszak alatt előterjesztést fog tenni. A dunavecsei mederszabályozás tételénél Ivánka Imre szólal fel és utalva a Duna melléki Sárközvidék mo- csáros állapotára, felhívja a minisztert, hogy úgy mint a Tisza- szabályozásnál, a Dunaszabályozásnál is fordítsa figyelmét a bel­vizek szabályozására. Ordódy miniszter kijelenti, hogy a költség- vetés keretében szívesen fog segíteni azon vidéknek tervek készí­tésével és egyéb lehető módon. A közlekedési minisztérium költségvetésének részletes letár- gyalása után e hó 4-én a kereskedelmi minisztérium költségveté­sére tért át a ház. Első szólott Zichy Jenő gróf, s hosszabb be­széd után megtette indítványát a hazai ipar felvirágoztatása ér­dekében. Göndöcs Benedek figyelemre méltó beszédet mondott a gazdasági érdekek emeléséről, s óhajtását nyilvánította egy fel­sőbb gazdasági akadémiának a fővárosban felállítása iránt. A kereskedelmi miniszter szólalt fel ezután, s elmondta, hogy a Göndöcs által kifejezett óhajtásoknak elérésére maga is törek­szik. Zichy indítványát azonban a közgazdasági bizottsághoz kívánta utasittatni, valamint az utána felszólalt Ivánka Imié is. Az ülés végén érdeket keltett Móricz Károly interpellatiója Rakovszky izai gör. kath. lelkész elfogatása ügyében. A kormány­elnök a folyamatban levő vizsgálat miatt részleteket nem mondha­tott el, de annyit az interpelláló megnyugtatására kijelentett, hogy egészben véve a máramarosi görög katholikus lelkészi kar és la­kosság hazafiságát nincs oka kétségbe vonni. E hó 6-án a képviselőház, a földművelés-, ipar- és kereske­delmi minisztérium költségvetésének tárgyalását folytatta. Hermann Ottó a gazdasági szakoktatásról szólott. Mamusich Lázár minél több földműves iskolát óhajt az alföldön, nevezetesen Szabadkán is, mely város kész lesz áldozatokat is hozni e czél érdekében. Simonyi Iván Hermann ellenében védelmezte a m.-óvári gazdasági akadémiát. Steinacker Ödön pedig az ipartörvény revisióját sür­gette és e tekintetben határozati javaslatot is nyújtott be. Kemény b. miniszter válaszolt az előtte szólók beszédére. Ezután Zichy Jenő gróf szólalt fel s elfogadta a miniszter által határozati javaslatára nézve beadott azon módosítást, mely szerint a ház he­lyeselvén a határozati javaslat intentióját, az azon utasítással ada­tik ki a közgazdasági bizottságnak, hogy arról még ez ülésszak alatt véleményes jelentést terjeszszen a ház elé. A ház, a földmi- velési és kereskedelmi minisztérium költségvetését átalánosságban elfogadta. A részleteknél Madarász határozati javaslatot nyújtott be a német tanfolyamnak az óvári akadémián megszüntetésére. A ház azonban 87 szóval 62 ellen elvetette az indítványt. Szalay határozati javaslatának kívánságát, hogy a gyártott borokról törvényjavaslat alkottassék, még ezen évben teljesíteni fogja a miniszter.

Next

/
Thumbnails
Contents