Eger - hetilap, 1882
1882-03-02 / 9. szám
85 Ez utóbbi képzettség kívántatik, a dohánybeváltási felügyelők, kezelők és tisztek tekintetében is. A dohány árudái, raktári, valamint a lottóigazgatósági tisztviselőknél, a főgymnáziumi vagy főreáltanodai tanulmányok bevégzése, és érettségi vizsga kívántatik, s csak kivételesen vehetők fel egyének polgári iskolai hat osztálylyal. A fegyintézetek és kerületi börtönök igazgatóira, s a mária- nostrai ügynökre nézve — mennyiben nem a közös hadsereg vagy honvédség kötelékéhez tartozó aktív vagy nyugalmazott tisztek sorából vétetnék, — a képzettség felsőbb gymnaziális vagy felsőbb reáltanodái tanulmányok bevégzése és érettségi vizsga letétele. Fegyintézeti és kerületi börtöni ellenőr és gondnoknál ezen felül az állami vagy kereskedelmi számviteltáni vizsgálat kívántatik. Fogház-felügyelőknél, mennyiben nem kielégítő — katonai, vagy alsóbb rendű közigazgatási szolgálatból vétetnek át — a képzettség négy osztályú polgári iskola bevégzése. 19. §. Vegyes szakok. Vesztegintézetek. A vesztegintézetek felügyelőjénél, a vesztegintézeti igazgatók, állomásvezetőknél orvosi vagy állatorvosi oklevél, továbbá az állategészségügyi rendészet körében való jártasság kimutatása kívántatik. 20. §. Zálogházak. A zálogházi igazgató, ellenőr, könyvelő, pénztárnok és ellenőrzési számtisztekre nézve főgymnásiumi vagy főreáltanodai tanulmányok bevégzése, s érettségi vizsgálat, vagy a kereskedelmi Akadémia bevégzése, s erről bizonyítvány szükséges. Az alsóbb tisztviselőknél négy gymnasialis vagy reáltanodái vagy polgári iskolai osztálynak szabályszerű bevégzése kívántatik. 21. §. Gyakorlati képzettség. Az egyes minisztériumok központi hivatalainak személyzetére, továbbá — ha szükségesnek mutatkozik, a minisztériumoktól függő állami hivatalok személyzetére nézve, az előadottakon felül gyakorlati képzettség is állapítható meg, melyet egy külön tiszti vizsgálatnak kielégítő letétele ad meg. 22. §. A gyakorlati tiszti vizsgára csak az bocsátható, ki a szakok szerint megállapított képzettség megszerzése után azon közigazgatási szakban, melyben működni kíván, legalább is egy évig tényleg szolgált. 23. §. A vizsgálatok tárgyait az egyes szakok igényei szerint, a vizsgáló bizottságok összeállítását, számát, az azok által követendő eljárást s annak következményeit, ha az illető a vizsgálatot ismételten nem kielégítő módon tette le, minden egyes miniszter az ügyköréhez tartozó szakok természetének s a szolgálati érdeknek figyelembe vételével rendeleti utón szabályozza. Ezen rendeletek a hivatalos lapban és a rendeletek tárában hözhirré teendők. 24. §. Az egyes miniszterek felhatalmaztatnak, hogy, — ha azt a szolgálat érdeke kívánja, — a szakirodalom, vagy a gyakorlati téren kitűnő egyéniségekre nézve az alaki képzettség hiányától való felmentést 0 császári és apostoli királyi Felségénél kieszközölhessék. 25. §. Az egyes miniszterek felhatalmaztatnak, 'hogy oly szakok vagy állomásokra nézve, melyek iránt a jelen törvény nem intézkedik, a megkivántató képzettséget rendeleti utón állapíthassák meg. 26. §. A kiszolgált altisztek alkalmazásáról szóló 1873: II. t. ez. rendelkezései jelen törvény által nem érintetnek. 27. §. Átmeneti intézkedés. Azokra, kik a jelen törvénynek hatályba léptekor akár kinevezés, akár választás utján nyert hivatalban tényleg szolgálatban vannak, azon szakban, melyben szolgálnak, a jelen törvény nem alkalmazható, s ezekre nézve az eddig fennálló törvények és gyakorlat irányadók. 28. §. Végrehajtási intézkedés. A jelen törvénynek végrehajtásával a minisztérium bizatik meg. T^iiecz^L. Venite Adoremus! Munkácsy Mihály „Krisztus Pilátus előtt“ képénél. Harangoznak, — a hir világra szóló , Harangja buzdít, bűvöl, lázba hoz, És lelkesedve hívó szózatára Hivő, hitetlen menni nem haboz. Templomba hív tán e csodás harangszó ? . . . Oh annyiféle nézet, érzelem, Kevély tudás, hiúság, élvezet-vágy Templomba így rohanva nem megyen. Csarnokba megy, — művészet csarnokába Az emberek e nagy áramlata, Hol már a véglet, a szép s rút, erény s bűn Egymásnak sok találkozót ada. Egy társaságba hozza sokszor őket A művészet jó vagy rósz szelleme . . . A szép alak mentségre kész hatalma Oly bűvölő, ki állhat ellene '? Feszült kebellel megy az új csodának Csodálatára a kiváncsi nép; Belép, megdöbben, oly szokatlan érzést Fakaszt szivében a művészi kép. Művészi kép ? — nem, nem kép . . ez valóság... Vért szomjazó ádáz embercsoport, Ember-alakban sátán-szenvedélyek, Minőket a pokol örvénye hord. A törvényházba tódúl bősz dagálya, Hol a biró most törvényszéket ül, Biró — a gyáva, félénk ingatagság, — Igaz ügy itt elvesz menthetlenül. Mögötte áll a megvető kevélység, Alatta a számító cselszövény, Töprengve ül körében az irigység, Vészt hord kajánul szikrázó szemén. Ott szónokol a megsértett tekintély, Mint egy oroszlán, a bőszült öreg; Viszhangúl, mint tigrishad, tombol, ordít Az olcsó áru, a nyers néptömeg. Csak egy alak van e szörnyű tömegben, Kis gyermekével karján gyönge nő; Előtte mind vért szomjaz, mind halált kér, Csak benne van szív, ő a részvevő. Csak ő néz szánva a nagy szenvedőre, Kit e rettentő vész-ár ostromol . . . Ki, mint hótiszta kőszál tengerárban, Nyugodtan áll, mint egy márványszobor. Fehér ruhában, megkötött kezekkel Nyugodtan áll a legnemesb alak; Arczán s egész valóján — emberénél Fenségesebb vonások látszanak. Az irgalom, szeretet és igazság Sugárit látjuk rajta fényleni, Úgy, mint nem látta még emberben ember, Mert e sugár, e fény — mind isteni. Szent ajka szóra áll nyitva, — megértjük A testté lett Igének szózatát; Szeretet és igazság ez, — s a nagy szót Szív szívnek, ajk ajaknak adja át. És századokról századokra igy száll A megváltó igazság szózata; A tudomány, költészet és művészet Ez igének lön hű apostola. A szentirás egy új értelmezője, Most egy magyar uj Káldi szól nekünk; Egész világ megérti, mit csodálva Müvészházunkban most szemlélhetünk. Nem, nem müvészház, — Isten háza most ez, Hol egy művész-apostol prédikál . . . Előttünk im a megváltó igazság, Az Istenember szent, hű képe áll. VENITE ADOREMUS! Budapest, 1882. február. 20. Tárbányi Béla.
