Eger - hetilap, 1882
1882-03-02 / 9. szám
már évekkel ezelőtt, ezen jeles magyar vidék szóban levő érdekeinek kielégítését lehetővé akarták tenni; sőt e kielégítés kívánatos voltának a jövőre nézve kifejezést adtak. Eléggé tanúskodik erről az országgyűlés képviselőházának 1868-ban hozott azon határozata: mely szerint a fiizesabony- egri szárnyvonalnak egri indóháza oly helyen és akkép állapítandó meg, hogy aztán innét az említett vonalnak az éjszaki vasútvonalig leendő folytatása nehézség nélkül eszközölhető legyen. Egyleti élet. Becsben a „vörös-kereszt“ egylet védnöki helyettese számára kidolgozott és legmagasabb részről helybenhagyott szabályzat, továbbá a sebesült és megbetegedett harczosok segélyezési ügyének szervezésére és működésére vonatkozó alapelvek és határozatok értelmében a védnök-helyettes, Károly Lajos főherczeg ő fensége elnöklete alatt jan. 23-án és 24-én Bécsben az első egyleti gyűlést megtartották. A tanácskozásban részt vettek: a „vörös kereszt“ osztrák társulata részéről: Tinti Károly báró szövetségi elnök, „a vörös kereszt“ magyarországi társulata részéről Károlyi Gyula gróf elnök és Ivánka Imre egyesületi gondnok. Mint előadó és a birodalmi hadügyminisztérium képviselője: Dittrich József cs. kir. ezredes működött; az előadó orvosi ügyekben és a jegyzőkönyv vezetője dr. Krausz Károly cs. k. törzsorvos volt. A napirend tárgya ama terjedelem fejtegetése és megállapítása volt, a melyben a két egyesület mindegyike az önként elvállalt közös feladat teljesítésére szentelné magát. A napirend egyes pontjai következők voltak: 1. A vörös kereszt két egylete által az első szükséglet alkalmából kinevezendő főmeghatalmazottak és meghatalmazottak számának megállapítása; 2. a sebesülteket szállító oszlopok szükségletének megállapítása és annak a két egylet közt való fölosztása; 3. a központi kimutatási hivatal és a mozgó egyesületi osztályok szervezésére vonatkozó alapelvek megállapítása; 4. a mozgó osztályoknak fehér ruhával és kötőszerrel való felszerelése s ezen anyagok beszerzésének a két egylet közt fólosz- tása; 5. az anyag, különösen a szekerek és hordszékek constru- ctiójában szükséges egyformaság; 6..a cs. k. és a magyar királyi biztos hivatalainak szervezése; 7. az igazolási jegyek űrlapjai alakjának meghatározása. A fónnebbi napirend tüzetes tárgyalása után, miután elismerték azt, hogy a két egylet pontos együttes működése és a készülőben levő rendszabályoknak a hadsereg egészségügyi viszonyaihoz való alkalmazkodása fölöttébb szükséges, — valamennyi pontra nézve legtökéletesebb megegyezés jött létre. A „vörös-kereszt“ hevesmegyei flókegyleteinek számadásai az 1881. évről. A magyar szent korona országai vörös kereszt egylete hevesmegyei választmányának az „Eger“ f. é. febr. 23-iki számában közölt 1881 évi jelentésében, a fiókegyletek pénztári kimutatásaikra csak mint a jelentés mellékleteire történt hivatkozás; mert nem kívánhattuk a lap jelentékeny részét még négy táblás kimutatással is elfoglalni. Hogy azonban a számadások is legalább sommázatban, minden érdeklődő által könnyen áttekinthetőleg, a n. é. közönség tudomására hozassanak; következőleg összeállítva közöljük azok kivonatát: 1881. évi bevétel. Egy- Even- szers- kint fi- minden- zeten- Rend- Alapitó korra fi- dő ren-kivüli Múlt évi maradvány. tagdi-zetett ren- des tag-tag di jak. des tagdíj dijak jak.- Egyéb bevételek. Összesen. frt. kr. frt. frt. frt. frt. frt. kr. frt. kr. Egri fiók. 477 33 60 30 152 24 286 01 1029 34 Hevesi fiók — — 60 20 114 2 100 — 296 — Pétervásári fiók. — — — 46 — 8 30 54 30 Gyöngyösi fiók 15 — 20 34 —-------69 — 1881. évi kiadás. Átmeneti tételek és hányad beszolgáltatás a központ Eljáró Levelezési részére fizetés költség összesen Egri fiók 438 frt 01 kr. 11 frt. 449 frt ül kr Hevesi fiók 266 „ — „ 5? 266 „ — 77 Pétervásári fiók 36 „ 20 „ 77 1 ft 73 kr. 37 „ 93 77 Gyöngyösi fiók 56 „ — „ 1 „ 57 „ 77 1882-re van tehát pénztári készlete az egri fióknak 580 fn 33 kr, a hevesinek 30 firt, a pétervásárinak 16 frt 37 kr, és a gyöngyösinek 12 frt. Eger, 1882. febr. 28-án. Nánásy Gyula, alelnök. Apáthy István, a képviselöház által kiküldött bizottság előadójának, jelentése a tanulmányi alapról. (Folytatás.) De tegyük fel, hogy az 1548: XII. t. czikknek általam ép most jelzett intentiója iránt kétség támadhat, e kétségnek teljesen meg kell szűnni, ha az 1550: XIX. t. czikket, mely az 1548: XII. t. ez. kiegészítéséül alkottatott, kellő figyelemre méltatjuk. Az 1550: XIX. t. czikk világos tartalma szerint az országos rendek a királytól az elhagyott templomok, káptalanok és monostorok ingatlan javainak és jövedelmeinek iskolák építésére és a kellően kiképezett tanítók alkalmazására leendő fordítását a végből kérték, hogy ekként az isteni tisztelet és a régi vallás mielőbb ismét felvirágozzék, — önkényt következik, hogy sem az 1548-iki, sem az 1550-iki törvényhozásnak czélja nem lehetett azon javaknak, melyekről intézkedtek, jogi természetét megváltoztatni. Ugyanezt igazolja az 1560-iki törvény 15. §-a: — melynélfogva a király megengedi, hogy a megürült egyházi javalmaknak egy része olyan iskolák felállitására fordittassék, melyekben az ifjúság a katholika vallásban nem eretnek, vagy gyanús, hanem katholikus tanitők által neveltessék. Ezek azon előzmények, melyek után a tanulmányi alapot képező javak a jezsuiták birtokába kerültek; és én csak ismeretes dolgot említek fel, midőn az eddig előadottakat a következőkkel összhangzásba hozandó, kiemelem, hogy azon intézkedések, melyek az említett törvények által történtek, sikerteleneknek bizonyulván, szükségesnek mutatkozott, hogy az iskolák egyöntetű szabályok szerint újra szereztessenek, s hogy az oktatás élére olyan testület állíttassák, mely az akkori kor színvonalán állva, képes lesz arra, hogy egyrészről az iskolákat felvirágoztassa; hogy másrészről azokban ^a katholika vallást és annak hitágazatait újra meghonosítsa. A tanulmányi alapot képező javak rendeltetésének ilyetén módosításánál, a megoldandó kérdésre nézve, minden egyébtől eltekintve, csak az bírhat fontossággal, hogy a tanulmányi alapot képező javaknak a jezsuiták részére történt adományozásával történt-e ezen javaknak a most érintett tényt megelőző időre konstatált természetén és rendeltetésén változás, vagy sem? Részemről azt hiszem, hogy nem. Eltekintve ugyanis attól, hogy a jezsuitáknak adott, és ezek eltörlésével a tanulmányi alapra átruházott ingatlanok, jelesen: a turóczi és a mizslei prépostságok, a szeg- szárdi, lébényi, veszprémvölgyi, pormói és szkalkai apátságok, a mentőkői, hrabkói és Krisztus testéről nevezett. zárdák és egyéb területek mind olyan egyházi javadalmak voltak, melyek részint elpusztultak, részint megürültek, vagy feleslegessé lettek, tehát csakis katholikus czélokra voltak fordíthatók, — az ezen jószágokra vonatkozó adománylevelekből minden kétségen felül kitűnik, hogy az adományozás a jezsuiták részére a katholika vallásnak az oktatással kapcsolatosan leendő előmozdítása végett történt. Ennek igazolására legyen elég I. Rudolfnak 1586. május 19-én kelt, és a turóczi prépostságra vonatkozó adománylevelét idéznem. Ezen adománylevé! szerint nem szenvedhet semmi kétséget az, hogy a tanulmányi alapot képező javaknak azon része, mely a jezsuitáknak adományoztatott és ezeknek megszüntetése után a nevezett alapra átruháztatott, a jezsuiták részére történt adományozás előtti jellegét és rendeltetését megtartotta, és hogy a rendeltetésen az adományozás által változás nem történt. És ezzel eljutottam azon nevezetes jogi momentumhoz, mely a tanulmányi alapot képező javak jogi természetére nézve kétségen felül a legfontosabbak egyike, t. i. Mária Teréziának 1780.
