Eger - hetilap, 1882

1882-02-16 / 7. szám

67 és a pénzügyi küzigazg tási bíróságról a parlament elé terjesztett. A pénzügyi közigazgatási bíráskodás kiegészíti és teljessé teheti az orvoslást. — A közoktatási bizottság albizottsága febr. 11-iki ülésén a gymná8Íumokról és reáliskolákról szóló törvényjavaslatot tárgyalta 8 pedig Baross Gábor elnök indítványára, mindenekelőtt kimondta, hogy első sorban az egyházak képviselői a föelvekre nézve hall­gattassanak meg, nyilatkozataik jegyzőkönyvbe vétessenek, azután a szakférfiak s a szerzetesrendek nézetei kéressenek ki az egyes pontokra nézve. A 2. §-nál fölszólalt Haynald bibornokérsek s felhozza, hogy a miniszter kezelése alatt levő alapok a „katholi- kus“ szóval jelölendök meg, mert ezeknek katholikus jellege két- ségbevonhatlan törvényeken, nevezetesen az 1548, 1550. stb. tör­vényeken alapul. Ezt a kath. egyház országvilág előtt bebizonyít­hatja a nélkül, hogy bármely más felekezet és egyház jogai csór- , bát szenvednének, egyébiráut hivatkozik memorandumára. A sza­kasz további szövegére nézve megjegyzi, hogy a szerzetrendek is­koláikat nemcsak „királyi adomány“ fejében látják el; itt magáno­sok adományai s a szerzetesek szerzeményei is szere’pelnek, ezért a „birtokos szerzetrendek“ megjelölése helyesebb. Ellenzi, hogy itt a törvényhozás e részben teendő intézkedésére történjék hivat- j kozás, s;ia kérdés tisztázását oly bizonytalan időre halasztani nem akarja. 0 felsége az alapítványok legfőbb kegyura, az általa újból összehívandó kath. tanulmányi bizottság lesz hivatva ezen alapok kezelését végleg átvenni és vezetni. Szász Károly min. tanácsos arra utal, hogy az albizottság feladata az egyházak és tanférfiak nyilatkozatait s módosításait ad referendum venni; a kormánynak akkor lesz kötelessége nyilatkozni, mikor az albizottság ezen anyag egybegyűjtése után határozni fog. Ez tudomásul vétetik. Kacz- vinszky Victor a szerzetrendek nevében kijelenti, hogy a 2. §-hoz tett módositványoktól elállanak s a Haynald bibornokérsek indít­ványához hozzájárulnak. — A katholikus főpapság által a középiskolai törvényjavaslat- ! ra nézve a képviselőházhoz beadott kérvényt Haynald Lajos bibor­nokérsek irta alá. A memorandum meglehetősen nagy munka s e helyen csak összegezve adjuk a módosításokat, melyeket az a ja- ; vaslatra nézve ajánl. S pedig: A) Az I. fejezet 1. §-hoz. Az első kikezdés igy haugozzék : A gymnasiumok és reáliskolák: 1. vagy a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendelkezése és közvetlen ve­zetése alatt álló állami középiskolák. Második kikezdésül a követ­kezőt : 2. Azon kath. középtanodák, melyek a kormány kezelése alatt álló katholikus tanulmányi alapból, vagy szerzetes-rendek ál­tal tartatnak fenn s az apostoli király legfőbb védur által behelye­zett kath. tanulmányi bizottság közvetlen vezetése s a közoktatási miniszter felügyelete alatt állanak. És igy az eddigi második ki­kezdésnek a száma változik 3-ra. Az utolsó kikezdés igy fog hang­zani: A. 2. és 3. pontban stb. B) A 2. §-hoz. E szavak után: mi­niszter kezelése alatt levő, tétessék: katholikus. E szavak helyett: Továbbá, a melyek kir. adomány fejében szerzetes rendek által, tétessék: Továbbá, a melyek birtokos szerzetesrendek által. E sza­vak helyett: A törvényhozás e részben teendő intézkedéséig, tétes­sék : Addig, inig a kath. tanulmányi bizottság az apostoli király, mint legfőbb védur által felállittatik stb. Egy második kikezdés igy hangozzék : Az erdélyi római katholikus középiskolákra nézve a jelen törvény VI. fejezetében foglalt határozatok érvényesek. Ahol a törvjavaslat szövegében a hitfelekezetek főhatóságai ernlit- tetnek, miadenütt a mondottnak megfelelően tétessék még: illetőleg a Katholikus Tanulmányi Bizottság. Szintúgy egyes fejezeti czimek és paragraphusok kitételei a mondottak értelmében módosíttassanak; p. o. és kiválólag a IV. fejezetnek az állam rendelkezése alatt ál­ló középiskolákra és az azoknál alkalmazott tanárok államtisztvi- selöi minőségére vonatkozó rendelkezései; úgymint a melyek az 1. §. uj 2. pontjában megjelölt iskolák tanáraira természetszerűleg nem illenek. — A Kisfaludy-Társaság e hó 12-én tartá közgyűlését, Gyu- lay Pál elnöklete alatt, ki megnyitó beszédében fökép Míiller Mik­sával s ennek egy röpiratával foglalkozott, melyben a tudományok számára egy közös nyelvet javasol, hogy a kisebb nemzetek tudo­mányos munkái ne képezzenek bolt kincset a nagy nemzetek tudó­saira nézve. Beöthy Zsolt ezután következett titkári jelentésében legelőször is melegen elbucsuztatta a társulat halottjait: Lukács Móriczot, Szemere Miklóst és Dux Adolfot. „Lukács Móricz — ol­vasd többek közt Beöthy — végrendeletében 10.000 forintot hagy­ván Társaságunknak, ö lett első s egyetlen nagy alapitónkká. Lu­kács Krisztina jutalom néven költői és széptani pályafeladatok díjazására rendelte.“ Végül több érdekes felolvasás tartatott, me­lyek után a pályázati eredmény olvastatott fel. A költői beszélyre s a történeti elbeszélésre hirdetett pályázat eredménytelen maradt; ellenben a műfordításra kitűzött pályadij R a d ó Antal hírlapíró­nak Ítéltetett oda, ki Byron „Lara“-ját fordította le. — Mozgó zászlóaljak szervezéséről vesz hirt a „P. L1.“ Most már illeték es helyen is átlátták, hogy a tartalékosok mozgósítása és lekiildése vajmi nagy jogtalanság akkor, mikor az országban szanaszét fölös számban vannak a tényleges szolgálatban levő fia­talabb katonák. Mint a nevezett lapnak Írják, irányadó katonai helyen e hiányon különös mozgó zászlóaljak alakításával akarnak segíteni, mely zászlóaljak azután az okkupáit területen szükséges szolgálat ellátására fognak kirendeltetni. — A hirlapirók nyugdijintézete e bó 12-én tartotta évi köz­gyűlését, mely első az intézet életében ; Fáik Miksa elnök nyitotta meg rövid, de nagyon sikerült beszéddel. Utalt mindenekelőtt az évi jelentésre, mely az intézet helyzetét a legkedvezőbb színben tünteti föl (közel 50,000 Irtja van már,) kiemelte egyúttal, hogy az intézet erkölcsi tekintetben is méltán jelentékeny vívmányokkal di­csekedhetik. Azáltal, hogy biztosítja a hirlapirók sorsát, határozott hivatássá teszi ez állást, melyet eddig többnyire csak átmeneti pályának tekintettek. S másrészről ez az intézet az, mely alkalmat szolgálta­tott, hogy a hirlapirók solidaritásuk tudatára ébredjenek, hogy tes­tületté tömörüljenek, mely akar és tud is kellő sulylyal fellépni s kivívni magának azt a tekintélyt és jelentőséget, mely más miveit államokban a journalistikát megilleti. Erre az évi jeleutésre került a sor, melyet örvendetes tudomásul vett a közgyűlés, a mely most áttért az 5 igazgatósági tag és 3 felügyelő tag választására. A vá­lasztás eredménye az lett, hogy ismét a régi tagokat választották meg. Igazgatók lettek : Acsády Ignácz (Pesti Napló), Frecskay Já­nos (Hon), Halász Sándor (Éllenör), Scheffer László (Egyetértés), Sonnenfeid Zsigmond (Neues Pester Journal). A felügyelő bizottság tagjai : Gonda Béla (Ellenőr), György Aladár (Hon) és Hoitsy Pál (Egyetértés.) — Az országos magyar képzőművészeti társulat e hó 12-én tartotta évi rendes közgyűlését. A közgyűlés általános pontjai kö­zül mint minden évben, úgy most is magasan kiemelkedett Ipolyi Arnold püspök elnöki megnyitó beszéde. A nagyszabású és terje­delmes (30 negyedrét oldal) beszédet nyomtatásban osztották szét a jelenlevőknek. Beszéde első részében, irodalmi és művészeti viszo­nyainkat festi s a magyar képzőművészet nagy lendületét konsta­tálja, azután áttér az egyesület anyagi sikerének részletes kimuta­tására, m-dy az elért 30,000 forintnyi vagyonszaporulatbau össze­gezhető. Beszéde második részében számot ad a társulat vezetői­nek múlt évi működéséről. A harmadik részben a művészek foglal­koztatása czim alatt, a képzőművészet emelésének azt a fontos esz­közét fejti ki, mely szerint a művészeknek itt benn a hazában va­ló foglalkoztatása által, a képzőművészet hatalmas lendületet vehet és pantbeont teremt magának. Örvendetesen jelzi a képvásárlók számának emelkedését s azt, hogy a magyar művészek müvei ke­lendőbbek a külföldiekénél, mit mutat az, hogy a lefolyt évben magyar mii 18.1172 frt értékű és külföldi 15,233 írt értékű adatott el. Felemlio, hogy a társulatba idáig mintegy 300 rendes, két párt­fogó és 11 alapitó tag lépett. Utánua Horváth Károly titkár ismer­tette röviden a választmány műit évi jelentését, a mérleget és jövő évi költségvetést, melyeket egyszerűen tudomásul vettek. A szám- vizsgáló bizottság jelentése alapján a felmentvényt a pénztárnoknak magadták s számvizsgálókul a voltakat újból megválasztották. Tisz­teletbeli tagokul elnök ajánlatára egyhangú éljenzéssel megválasz­tattak Munkácsy M., Ráth Gy. k. táblai tanácselnök s a társulat volt igazgató választmányának elnöke, Du Sommerard E. a párisi képzőművészeti társulat elnöke és Portaeis I. festőművész, a brüszszeli kir. zeneakadémia igazgatója. Végül a választmányba a kilépett tagok helyére beválasztattak. Művészek : Gerster Kálmán, Jankó János, Morelli Gusztáv, Spányi Béla, Madarász Viktor és Székely Bertalan. Mübarátok: Csapó Vilmos, Lipthay Kornél, Tisza Lajos, Szalay Imre (oszt. tan.) Wahrmann Mór és Zichy Antal. Az országos phylloxera-kisérleti állomás f. évi január havi működéséről, az állomás főnöke dr. Horváth Géza részletes jelentést terjesztett a phylloxerabizottság elé. E jelentésből közöljük a követ­kező fontosabb adatokat: A phylloxera szívós életerőjéről tanúságot nyújt azon tapasztalat, mely szerint 15 cm.-nyi mélységben a ke­ményre fagyott talajban levő gyökereken is találtak élő példányo­kat. A homoktalajjal a kísérlet megkezdetett s ez évben nagyobb mértékben folytatiatni fog. A vi/.zel való elárasztás nem sikerült, mivel az e czélra készített kút nem ad elég vizet. A részleges elárasztás folyamatban van. Az amerikai szölöfajokkal megkezdődtek a kísér­letek. A kísérleti állomás az idén már több. mint 30 ezer amerikai gyökeres szölövesszövel fog rendelkezni, melyek egy részének be­

Next

/
Thumbnails
Contents