Eger - hetilap, 1882
1882-12-28 / 52. szám
XXI. év-folyam. 52. szám. 1882. deczember 28-án Előfizetési díj: Egész evre . 5 írt — Kr. Félévre. . . 2 „ 50 , Negyed évre .1 „ 30 „ Kgy hónapra. — 45 , Egyes szám . — 12 , E(jEE. Hirdetésekért minden 3 hasábozott petit sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit- sorhelyért 15 kr fizetendő. Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden csütörtökön. Előfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (lyceumi nyomda), a szerkesztőség (vásártér, 783. szám alatt) és Szolcsányi Gyula könyvkereskedése (alapítványi ház a lyceum átellenében) s minden kir. postahivatal. — A hirdetési dij előre fizetendő. Felhívás előfizetésre. E lap 21-ik évfolyama a jelen számmal be van fejezve. Tisztelettel kérjük azon t. ügybarátainkat, kiknek előfizetése most lejárt, hogy a megrendelést mielőbb megújítani szíveskedjenek. Egész évre Előfizetési dij: 5 frt. Félévre 2 „ 50 kr Évnegyedre . . 1 „ 30 „ Egy hóra 45 „ T. gyűjtőinknek minden öt előfizető után egy tisztelet- példánynyal szolgálunk. A KIADÓHIVATAL. Viszapillantás a búcsúzó évre: a helyi ügyek szempontjából. Az „Eger“ czimű lapnak most lejáró 21-ik évfolyama: több tekintetből emlékezetes marad azok előtt, kik egy helyi lapnak a helyi s közelvidéki érdekek képviselésére vonatkozó hivatását felismerni s méltányolni képesek. Azért nem tartottuk fölöslegesnek, ezen évfolyam tartalmát feltűntető tárgymutatót készíteni, — mely lapunk mostani számához mellékletül csatoltatik. Ezen évfolyam alatt lapunk Eger és vidékének szellemi s anyagi érdekeit — két pályamunka által — beható- lag tárgyalta. Alig ha tévedünk, ha azt állítjuk, hogy az említett két pályamunkában le vannak téve főbb vonásokban azon legfontosabb érdekek, melyek valósítására leginkább kell törekednünk. Mindezen érdekekkel kapcsolatban, Egernek és vidékének úgyszólván boldogulási feltételét képezi azon, — lapunkban élénken képviselt — eszme megvalósítása, hogy városunk a nagy vasúti hálózatokba s ezzel a világforgalomba bevonassák. Adja az ég, hogy ezen szép eszmék előbb-utóbb megvalósuljanak, hogy e tekintetben az eddigieknél biztosabb kilátást nyújtson a küszöbön álló következő év! Boldog uj esztendőt!! Sz. Az egri tűzoltók közgyűlése. A tűzoltók közgyűlése: f. hó 24-én nem nagy részvét mellett tartatott meg a városház nagytermében. A gyűlésen Tavasy Antal polgármester elnökölt, ki is a megjelenteket üdvözölvén az ülést 10 órakor megnyitotta. Olvastatott Kempelen Béla levele, melyben Budapesten tűzoltó főparancsnokká történt megválasztása folytán az egri tűzoltó főparancsnokságról leköszön, s kéri magát a főparancsnoki teendőktől felmentetni. Tudomásul vétetvén, a felmentvény részére kiadatni határoz- tatott. Olvastatott továbbá jelentése, melyben öt évi tűzoltó főparancsnoksága alatt: az egylet működése, szertári s egyéb anyagi emelkedéséről mintegy beszámol. Szintén tudomásul vétetvén, az egylet érdek ében tett műkő déseért és ez által szerzett érdemeiért elismerés szavaztatott. Fis eher Soma al parancsnok indítványa folytán pedig egyhangúlag tiszteletbeli főparancsnokká választatott; s mindezekről jegyzőkönyvi kivonaton értesittetni határoztatott. A megüresedett tűzoltó főparancsnoki állás betöltésére az évi tisztujitással egyidejűleg határnapul 1883. évi február hó 11-ik napja tűzetett ki; miről az alapitó és pártoló tagok az „Egei”1 lap utján hirdetés, a működő tagok pedig szokás szerint eljáró által értesittetnek. Nehány szó a vadászati rendészetről. (Xy.) Midőn vadászati törvényünk reformja van tervezve s kilátásba helyezve, úgy hiszszük nem teszünk fölösleges és érdektelen dolgot, ha tiszt, olvasó közönségünknek bemutatjuk azon általános elveket, melyek ezen ügy rendezésénél a legtöbb állam által, alapul vétetni szoktak. A vadászat nemzetgazdászati fontossága nagyobb a kevésbbé müveit vagy éppen műveletlen népnél, mint a czivilizált államokban; sőt ez utolsóknál, a vadászat üzése, nemzetgazdászati szempontból inkább kárral; sem mint haszonnal jár. Annak oka igen egyszerű és természetes is. A cultiua alacsony fokán álló népeknél ugyanis, a vadászat nem csak a főfoglalkozások egyike, hanem a ragadozó vadak pusztítása által, a személybiztonság jó karban tartásának egyik eszközét is képezi. Azu. n. kultur-népeknél ellenben tény az, hogy a vadászat nyújtotta értékek nem állanak az avval összekötött költségekkel egy színvonalon. Hisz’ maga az elejtett vad ritkán bir nagyobb értékkel, mint hasonló házi állat, mely emberi élvezetre szolgál. Továbbá a vadállomány fenntartása, de meg maga a vadászat rendszerint oly költségekkel jár, melyek a házi állatok eltartási költségeit messze, de nagyon messze meghaladják. A vad állatok nem érik be,' mint a házi állatok, takarmánynövényekkel, hanem neki rontanak a vetéseknek, — a legértékesebbeket sem kiméivé-, vagy az erdők fáinak is, és igy sokféleképpen okoznak károkat. Ide járul továbbá azon figyelmen kívül nem hagyható körülmény is, hogy a vadak megszerzése, de főleg azok megőrzése nem kis mérvű kiadásokat igényel, melyek productivebb czélokra lennének fordíthatók. Végül a tapasztalat szomorúan igazolja, hogy a vadállomány őrzése nemcsak költségbe, de nem egyszer emberi életbe is kerül. A vad őrzésével és a vadászati jog felügyeletével megbízott egyének ugyanis igen gyakran fegyveresen állanak szemközt azokkal, kik a vadászatot tiltott módon, helyen és időben űzik (az orvvadászok). E hátrányok mellett azonban nem szabad felednünk azon előnyöket, melyek a vadászattal járnak, milyenek nevezetesen a testi erő és egészség megédzése, a férfias tetterő, lélekjelenlét és és személyes bátorság növelése. Ezek előadása után már most áttérhetünk azon elvek fejtegetésére, melyek a legtöbb államban a vadászati törvények alkotásánál kiválóan figyelembe vétetni szoktak. Általán különbség tétetik a vadászatijai jog, és e jognak tényleges gyakorlása között. A vadászati jog a földbirtokkal jár s annak tartozékát képezi; azonban, hogy e joggal a birtokos tényleg élhessen, ahhoz rendszeresen feltételül van kikötve, hogy az illető földbirtok bizonyos minimumban meghatározott térnagysággal bírjon. Ilyen términimum pl. hazánkban 200 hold, Poroszországban 300. Morgen, Bajorhonban és pedig a hegyes vidéken 400, különben 240 Tagwerk stb. De kelteikén, körülárkolt
