Eger - hetilap, 1882
1882-12-21 / 51. szám
51. szám. 1882. deczember 21-én. XXI. év-folyam. Előfizetési dij: Egész évre . 5 fl't — kr Félévre. . . 2 * 50 , Negyed évre .1 , 30 , Egy hónapra. — 45 , Egyes szám . — 12 r EGER. Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden csütörtökön. Hirdetésekért minden o hasábo/ott petit sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit- sorhelyért lő kr fizetendő Előfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (lyceumi nyomda), a szerkesztőség (vásártér. 783. szám alatt) és Szolcsányi Gyula könyvkereskedése (alapítványi ház a lyceum átellenében) s minden kir. postahivatal. — A hirdetési dij előre fizetendő. Felhívás előfizetésre. E lap 21-ik évfolyama a következő számmal be lesz fejezve. Tisztelettel kérjük azon t. ügybarátainkat, kiknek előfizetése most lejár, hogy a megrendelést mielőbb megu- jitani szíveskedjenek. Előfizetési dij: gész évre 5 frt. Félévre 2 „ 50 kr Évnegyedre . 1 * 30 „ Egy hóra — „ 45 „ T. gyűjtőinknek minden öt előfizető után egy tisztelet- példánynyal szolgálunk. A KIADÓHIVATAL. A Eger és vidéke szellemi s anyagi ^ erdekei. % (Díjnyertes pályamű.) Irta: Szabó Ignác z. (Folytatás és vége.) IV. Városunk s megyénk szellemi emelkedésének még egy rendkívül hathatós tényezőjéről kívánunk ezúttal kissé tüzetesebben szólani. Nincs hazánknak oly vidéki városa, mely annyi, s részben oly, országosan elismert tekintélyű, szellemi, irodalmi erőket volna képes felmutatni, mint Eger. — Alig van a tudományoknak, s némelyrészt a szépművészeteknek is oly ága, mely közöttünk vagy legalább a hozzánk tartozók, a mieink körében kiváló művelőket ne mutathatna föl. Azt hisszük, nem követünk el a discretio, s az illetők szerénysége ellen való sértést, ha, bár tájékozottságunk s emlékezetünk hiányosságánál fogva, hézagosán, de fönnebbi állításunk szembetűnő illustrálásának szüksége által ösztönözve, más részt pedig a fölött való őszinte örömünkben is, hogy nemzeti irodalmunk derék munkásainak ily tekintélyes phalanxát mutathatjuk be, kiket büszkén vallhatunk magunkéinak, — név- szerint is felsoroljuk azokat. Nemzeti irodalmunk e derék harczosai: dr. montedegói Albert Ferencz, csillagtudós: Balássy Ferencz, történész; Da ni élik János, a nagy tudományit történetbuvár, bölcsész, szónok és publicista; Erdélyi Béla, költő; Foltin János, régész; dr. Francz Alajos, orvosi iró; Horváth Zsigmond, természettud. iró; K a t i n s z k i Gyula, paedagogiai iró; Kandra Kabos, történész; Kapá csi Dezső költő; Kulcsár János, költő; dr. Maczke Valér, publicista, bölcsészeti iró. s aesthetikus; Magyar Ferencz, jog- tudományi és hitszónoklati iró; Lug a László, journalista; M i h a 1 e k Manó, nyelvbuvár ; M i 1 e s z Béla, szépirod. iró; P á n t h y Endre, egyli. és gazdászati iró; P á r v y Sándor, költő; Reményi Károly, jogtud. iró; Répássy János, költő, s hitszónoklati iró; Szmrecsányi Pál, essai-iró ; Porubsz- ky József, jogt.‘ s theol. iró; Szabó Ignácz, természettud. s szépirod. iró; Szolcsányi Hugó, jogtud. iró ; S z m i d a Viktor, jogtud. iró; Szvorényi József, nyelvtudós s aestli. iró ; T a r i c z k y Endre, régész : T á r k á n y i Béla, költő s egyházi iró; Vavrik Béla, jogi. iró; Vincze Alajos, hitszónoklati s szépirod. iró; Zalár József, költő; Zsen- dovics József, paedag. iró, stb. Az ország fővárosát kivéve, melyik vidéki város, vagy melyik megye az, mely az irodalmi erők ily tekintélyes sorát volna képes hazánkban felmutatni! ? S mégis, midőn e díszes soron végig tekintünk, elszorul a szivünk annak meggondolásánál, hogy ennyi erő, elszóródva, hogy ne mondjuk, elforgácsolva, a megfelelő munkatér, s lelkesítés hiányában, s alig adva olykor életjelt magáról, legnagyobb részt, úgy szólván, parlagon hever. Pedig mily hatalommá emelkedhetnék, ha találkoznék egy magas széllém, mely e kiváló erőket egy compact testületté egyesíteni, buzdítani, nekik a megillető díszes munkatért kijelölni, s általuk nemcsak Eger s vidéke szellemi fejlődésének rendkívüli lendületet adni, de tudományos és vallás-erkölcsi irodalmunkban is ez erők egyesítése által egy hatalmas tényezőt teremteni: szent és magasztos hivatásául tűzné ki magának!? Igaz, hogy némely egyesek buzgalmából részben történt már némi kezdeményezés, midőn néhány év előtt az „egri egyház-irodalmi egylet“ megalakult, s meg- valljuk, annak idején már e kezdetnek is őszintén s szívből örültünk. De épen ez egylet működésének, s ezzel arányos hatásának sziikebb köre győzött meg később legjobban arról, hogy ott, hol annyi tehetség s erővel igaz, s méltó hatást akarunk előidézni, azoknak nem separát, egyoldalú irányban való csoportosítása, s ez által még élesebb elkülönítése, hanem azok teljes, organikus egyesítése múlhatatlanul szükséges. Csak és egyedül e módon lehet emez erőknek megfelelő, s azokhoz méltó eredményeket kivívni. Kétségtelen, hogy ez erők ilyetén egyesítése minden irányban vezérlő hatalommá fejlődnék. Vallás-erkölcsi, tudományos, szépirodalmi, művészeti, politikai s társadalmi viszonyaink emelkedése szembetűnőleg igényli, maga nagy közönségünk hangosan követeli egy ily irányadó szellemi hatalom vezérlő fensőbb- ségét. Tanúsítja ezt ama szembetűnő körülmény, hogy alig van vidéki város, hol annyi lap és folyóirat jelennék
