Eger - hetilap, 1882
1882-12-14 / 50. szám
475 a hiány pótlásáról minél előbb gondoskodjék. Ugyanazért a következő határozat javaslatot terjeszti elő: Tekintve, hogy úgy a fővárosban, mint a vidéken létező némely színházban, nemkülönben más nyilvános mulató helyeken a jó erkölcsökkel meg nem egyező színdarabok, dalok és mutatványok adatnak elő, felhívja a képviselőház a kormányt, hogy ezen visszaéléseknek a törvények értelmében és korlátái között leendő megszüntetése iránt intézkedjék, a mennyiben pedig külön törvény alkotásának szüksége forogna fenn, ez iránt javaslatot terjeszszen elő. Irányi Dániel, Csanády Sándor, László Imre, Szederkényi Nándor, Szabó Endre, Vidliczkay József, Meszlényi Lajos, Duka Ferencz, Hentaller Lajos, Somssich Pál. Tisza Kálmán miniszterelnök megjegyzi, hogy vannak bizonyos botrányok, melyek iránt a kormánynak részint rendőrileg, részint biróilag a mai törvények szerint is intézkedni lehet. I)e a mi azokat a darabokat illeti, melyekre Irányi czélzott: ha azoknak akár egyikét, akár másikát a kormánynak eszébe jutott volna betiltani, oly roppant zaj keletkezett volna ellene ebben a házban, mint a ki megsértette a törvényt és tulment jogos hatáskörén, a mi még igaz is lett volna, mert az olyanok eltiltására a mai törvény hatalmat nem ad. A fenálló törvények korlátái között oly darabokat, melyekre, a képviselő hivatkozott, eltiltani nem lehet. Nem marad tehát egyéb hátra, mint törvény utján intézkedni: de akkor méltóztassék a képviselő indítványát ne csak erre a pontra, de a sajtóra is kiterjesztve beadni, akkor szóló hajlandó lesz ezt elfogadni, ily alakjában el nem fogadhatja. A ház többsége Irányi indítványát mellőzte. II. Decz. 9-én izgatott ülése volt a képviselőháznak. Élénk vitát keltett mindjárt a napirend első tárgya: Baross Gábor indítványa a házszabályok módosítása iránt. Helfy Ignácz és Mocsáry Lajos azt vitatták, hogy az 1848-iki törvény értelmében csak a harmadik ülésszak végével és csak a jövő országgyűlés számára lehet uj házszabályokat alkotni. És a midőn ennek daczára Tisza miniszterelnök és Baross Gábor felszólalásai után a ház az indítvány kifejtésére Barossnak a szót megadta, Mocsáry kijelentette, hogy ő és elvtársai nem fognak az indítvány fölötti szavazásban részt venni. Midőn Baross kifejtette volt indítványát és az elnök fölvetette a kérdést, kivánja-e a ház az indítványt tárgyalni : a függetlenségi párt tömegesen elhagyta a termet. A többség azután elhatározta az indítvány tárgyalását. — Következett a közmunka és közlekedésügyi minisztérium költségvetésének tárgyalása. Somssich Pál a Drávaszabályozás érdekében szólalván fel, egyúttal néhány megjegyzést tett Lukács Béla politikai szin- váítoztatására. Ebből hosszabb, heves vita keletkezett, a melyben Lukács Béla és Szilágyi Dezső háromszor feleltek egymásnak, a ház élénk érdeklődése közben. A tiszaszabályozás kérdésénél szót emelt Rohonczy Gedeon, ki most már az ellenzéki padokon ül, és ismételte támadásait a közmunka és közlekedésügyi minisztérium közegei ellen, a Tiszaszabályozásnál állítólag elkövetett visszaélések miatt. Hieronymi államtitkár a vádak ellenében hivatkozott a nagybecskereki törvényszék fölmentő Ítéletére. Erre Rohonczy személyes kérdésben szólalt fel és beszédét azzal végezte, hogy a minisztériumnál egy „gazbanda“ létezik, melynek feje az államtitkár. Roppant zaj keletkezett erre a jobboldal soraiban. Élénk felkiáltások hangzottak: Rendre ! Rendre ! Az elnök imparlamen- tárisnak nyilvánította Rohonczy szavait. Erre Rohonczy kijelentette, hogy a háztól bocsánatot kér, de az államtitkártól nem. Majd felállt Hieronymi és élesen válaszolt Rohonczynak, azzal végezvén szavait, hogy a mit Rohonczy tett, az „gaz eljárás.“ Most a baloldal követelte a szónok rendreutasítását, mire az elnök Hieronymi nyilatkozatát is imparlamentárisnak jelentette ki. Ekkor Fekete Zsigmond, kit a szó illetett, kérte a házat, hogy a legközelebbi ülésben szólhasson. De a ház zajosan követelte, hogy nyomban nyilatkozzék Fekete, miután Rohonczy ő reá is hivatkozott beszédében. Fekete elmondta nézetét a Tiszasza- bályozásról, melyet elhibázottnak tart; de helytelenítette azt, hogy Rohonczy oly ügyről szólt, mely még bírói eldöntés alatt áll. Végül még Tisza miniszterelnök nyilatkozott röviden, tiltakozva az ellen, mintha a kormány tisztviselői körében rablóbanda léteznék; egyúttal fentartotta magának, hogy ez ügyben a kormány nevében még bővebben nyilatkozhassék. A ház ezután nagy izgatottság között oszlott szét. A képviselőház 11-én folytatta és be is fejezte a közmunka és közlekedésügyi minisztérium költségvetésének tárgyalását. Mindenek előtt a Tisza-szabályozás körül folyt vita nyert folytatást. Tisza miniszterelnök kárhoztatja a magyar államhivatalnokok becsülete ellen intézet alaptalan támadásokat. Erre Rohonczy Gedeon bocsánatot kér a háztól múltkori nyilatkozatáért és kijelenti, hogy nem akarta megtámadni az összes államhivatalnokokat, csak a közlekedésügyi minisztérium vizépitészeti osztályának egy részét. Ezzel az incidens véget ért. Élénkebb vita azután még csak az államvasutak cziménél támadt, a hol Pázmándy Dénes határozati javaslatot adott be aziránt, hogy a minisztérium a hazai összes vasúti és gőzhajózási vállalatoknál a magyar nyelv kizárólagos használatát rendelje el. Kemény Gábor br., Ivánka Imre és Lukács előadó ez indítvány ellen nyilatkoztak, mig Vucsetics horvát képviselő és Mocsáry Lajos pártolták azt. Szavazásra bocsáttatván a kérdés, a ház 131 szavazattal 97 ellenében elvetette a határozati javaslatot. A horvát képviselők túlnyomó része a határozati javaslat mellett szavazott, mit a baloldal zajos éljenzéssel fogadott. Befejeztetvén a közmunka- és közlekedésügyi minisztérium költségvetésének tárgyalása, a ház áttért a fóldmivelés-, ipar és kereskedelmi minisztérium költségvetésének tárgyalására. A Mária-ünnepély. Az egri növendékpapság magyar egyházirodalmi társulata által 1882-ik évi decz. 10-én tartott Mária-ünnepély igen szép számú közönség előtt, mondhatni a szó szoros értelmében minden tekintetben a legjobban sikerült. — Műsora volt: 1. Üdvözlünk oh szűz Mária . . . .; előadja a növendékpapság énekkara. 2. Elnöki megnyitó beszéd; mondja Veress Gyula, IV. é. hittanhallgató. 3. Ki úgy szeretsz .... , Odorichtól; előadja az énekkar. 4. Az erdei madárka, Mindszentytől; szavalja Ridárcsik Imre, VIII. oszt. növendék. 5. A honfi-rab, Párkányitól; szavalja Farkas Zsigmond, II. é. hittanhallgató. 6. Virgo Maria . . .; előadja az énekkar. 7. A Mária-tisztélét befolyása a társadalomra, értekezés; olvassa Veress Gyula IV. é. hittanhallgató. 8. A ve Maria, Schuberttól; előadják; zongorán Sacher István, hegedűn Végh Kálmán és har- moniumon Pfeiffer József, VIII. o. növendékek. 9. Dal a szegény barátokról, Mindszentytől; szavalja Boros Pál, IV. é. hittanhallgató. 10. A gyermek és szivárvány, Aranytól; szavalja Kiripolszky István, III. é. hittanhallgató. 11. A főpap imája Nabuchodonozor operából; előadja az énekkar. 12. Jegyzői zárszó; mondja Boros Pál, IV. é. hittanhallgató. 13. a) No c túr no, Chopintől; b) La prise d’ armes, Ley- bachtól; előadják: zongorán Pfeiffer József és harmoniumon Sacher István. VIII. o. növendékek. E változatos műsor előadását illetőleg: hog}r melyik volt szebb, melyik volt jobb? azt kell mondanunk : hogy mind igen szép. mind igen jó volt. — Az énekkar minden egyes előadott darabja sikerült, benne az összhang a legkisebb részeket is oly alakban tűntette föl, hogy a müértő hallgatóságnak tetszés nyilatkozatát lehetetlen volt nem nyilvánítani. — Különösen kiemelendő: „Ki úgy szeretsz“ darabban Boross Pál szólója, ki is tiszta, csengő, kellemes tenor hangja által a figyelmet nagyban magára vonta. — Az elnöki beszéd és a „Má- ria-tisztelet befolyása a társadalomra“ értekezés — nagyszabású, alapos és mélytudományú, s szinteoly oktató, mint tanúlságos volt. — Miért is olvasója, ki egyszersmind szerző is: Veres Gyula a hallgatóság általános dicséretét nyerte ki. — A szavalok: Kiripolszky István, Boross Pál, Farkas Zsigmond és Ridárcsik Imre meleg átérzéssel, hű képben állították elénk a költők szavait. — Sacher István, Végh Kálmán, Pfeiffer József: zongora, hegedű és harmonium együttes, úgy Sacher István harmonium és Pfeiffer József zongora szinte együttes játékaik úgyszólván meglepők s művészi kivitellel párosult mindenik. — A jegyzői jelentés szerint a társulat 26 működő és 42 részvényes tagból állott. Beérkezett 29 dolgozat: 9 verses, 20 prózai. — Ezek közül a levéltár számára elfogadtatott 14, éspedig 12 próza, 2 vers — 8 eredeti, 1 latin, 3 német, 1 franczia. s egy angolból eszközölt fordítás. — A munkásság élénkítésére 10 pályatétel volt kitűzve, melyek közül 8-ra 12 dolgozat érkezett be. — Jutalmat nyert 5, dicsérettel elfogadtatott egy. egyszerűen 5. szerzőjének viszszaadatott egy. —■ Ismeretszerzés forrása, s a munkálkodás fő segédeszközeként fólemlittetett a társulatnak 2575 kötetre menő válogatott könyvtára, valamint az, hogy a társulat 10 folyóiratot s 7 részint heti, részint napi lapot járat. — A díszes hallgatóság közt úrnőink és szépeink közül ott láttuk: Dr. Frantz Alajosnét: Piroska és Etelka, Sajóssy Alajosnét : Margitka és Irénke, Megó József*
