Eger - hetilap, 1882
1882-12-07 / 49. szám
466 A vasút kérdése: Egervárosának 1882. évi decz. 3-án tartott közgyűlésén. I. Olvastatott: az egri érdekeltség közgyűlésének határozata folytán véleményezéssel megbízott küldöttség jelentése, melyben az inditványoztatik, hogy a tervezett vasútvonalak előmunkálati költségeihez Eger városa 3000 fttal járuljon. Hosszas vita után ezen összeg megszavaztatott, olykép, hogy ez az eger-siroki vonalra értendő, mert egyelőre a többi vonalak ügye függőben van mindaddig, mig el nem dől azon kérdés, vájjon lehetséges-e a Károlyi-féle consortiummal megegyezni, mely Tereimétől Kaál-Kápolnán át Sírokon keresztül tervez vasúti vonalakat. Egyúttal Gyubek Lajos közgyűlési tag saját kérelmére fel- hatalmaztatott, hogy ezen előmunkálat végrehajtása czéljából mérnökről ő gondoskodjék. Továbbá, elhatározta a közgyűlés, hogy Szederkényi Nándort mint városunk országgyűlési képviselőjét felkéri: szorgalmazza a vasúti előmunkálatok iránt föl terjesztett kérvénynek gyors elintézését a közlekedési ministeriumnál; valamint, hogy a Karczag- füzesabonyi tervezett vasútvonal elkészült előmunkálatait a Budapesten lakó Losonczy Mihály úrtól megszerezni törekedjék. Végre, ezen ügyben elhatároztatott, hogy az előmunkálati költségekhez az érdekeltség hozzájárulásra kéressék fel, aláírási ivekkel, melyek kibocsátása az ezen ügyben jelentést tevő küldöttségre bízatott. II. A vita folyamából kiemelünk itt néhány mozzanatot. Feltűnt, hogy némelyek — köztük Tavasy Antal polgármester, Babies István, stb. — szükségesnek találták részint azt hangsúlyozni, hogy az egri érdekeltség vasúti tervezete kivihetetlen, illetőleg hogy a tervezett vasút, nem igen fog jövedelmezni; részint pedig azon állítással léptek fel, hogy a terenne-eger-kar- czagi vonal 800.000 ittál fog többe kerülni, semmint a Károlyiék által tervezett Terenne-Kápolna-Karczagi vonal, hogy tehát Eger kénytelen volna közel 800.000 ftnyi terhet magára vállalni, holott ily összeget meg nem bir. Azonban Gyubek Lajos és Polereczky Gyula megfeleltek ezen ellenvetésekre. Amaz különösen arra utalt, hogy ha a Ká- rolyi-consortiummal sikerül kiegyeznünk, még kérdés az. bebizonyítható e, hogy a terenne-karczagi vonal Eger bevonásával 800.000 ftnyi kiadási többletet fog-e eredményezni ; de igenlő esetben is furcsa ijesztgetés ez, mert hiszen nem csupán Eger, hanem az egész Sirok-Eger-Füzesabony-Tisza-Nána-Madaras-Karcza- gi vonalba eső érdekeltség kívánja keresztülvitetni e tervezetet. P. pedig felhozta, hogy B. I. — a ki ezt most nem is tagadta — annak idején a füzesabony-egri szárnyvonalat is fölöslegesnek vélte, holott mégis már e szárnyvonal is nagy előnyére van városunknak. III. A vita folyamán felhozatott, hogy az Országos magyar bank az egri érdekeltség tervezett vonalainak előmunkálatait 8000 ftért kész végrehajtatni. Kár volt most csak az eger- siroki vonal munkálataira szorítkozni, habár a Károlyi-féle consortiummal való megegyezhetés esetére kétségtelenül ez legsürgősebb. Mert hátha ezen vonal előmunkálatait ama consortium, mely az országos bankkal összeköttetésben áll, az egyezkedés alapjául csak az esetre fogadja el, ha az előmunkálatok az országos bank által teljesittetnek vagy legalább fölülvizsgáltatnak ? Ilykép kiderülhet, hogy hiába költekeztünk s esetleg ürügyet szolgáltatunk a versenyző consortiumnak arra, hogy a velünk való egyezkedést végkép visszautasíthassa, ha bizalmával nem találkozó előmunkálatokat terjesztünk eléje. Az egri állandó színház ügye, s egy elvi jelentőségű belügyministeri rendelet. Eger városának folyó évi deczember 3-án tartott közgyűlésén, egy elvi jelentőségű beltgyministeri rendelet tárgyaltatott, melyre vonakozólag szükségesnek tartjuk a következőket közzé tenni : I. A város egy tavaszi közgyűlésén névleg 111 szavazattal elhatároztatott, hogy a város az úgynevezett „Hosszúpincze“ épülettel a tervezett állandó színház alapjához hozzájárul. Ezen határozat följebbeztetett Hevesmegyéhez, melynek közgyűlése által folyó évi julius 26-án helyben hagyatott. Az illetők azonban följebbezték az ügyet a belügyminister- hez is, kimutatván, hogy a 111 szavazat közt egy bagatellügyi he- lyettesbirónak szavazata is szerepel, ki az 1871: 18. t. ez. 60. és 64. §-aiban említett szavazat-képes tisztviselők közé nem számítható, miután más czimen sem tagja a közgyűlésnek. II. Lapunk folyó évi aug. 10-én kelt 32-ik számában ,.Függő kérdések ■* czim alatt e kérdéshez a következő megjegyzéseket fűztük: „A megyei közgyűlés végzése szerint, ezen egy szavazattal együtt épen kijó a megkivántató általános többség. (Itt tudniillik községi vagyon elidegenítéséről van szó. melyhez az összes közgyűlési tagok általános többsége szükséges.) Már most az a kérdés. hogy az utóbb említett egyénre nézve, — kinek szavazatán fordul meg az egész ügy eldöntése, — a ministerium is úgy fogja- e a törvényt magyarázni, mint a megye közgyűlése. Ez tudniillik úgy magyarázta, hogy: habár a községi törvény alkotásakor a szavazattal felruházott „biró“ alatt a nagyközségek s a kisközségek első tisztviselője értetett, — vagyis a községi biró — ellenben a rendezett tanácsú városokban ..biró-* czimű tisztviselőt ama törvény nem rendszeresített; de az 1877: 22. t. ez. folytán, mely a községi bíráskodást szabályozza, „biró“-nak tekinthető minden oly egyén, a ki a községi bíráskodással meg van bizva. Tekintettel arra, hogy a községi törvény, midőn a képviselet tagjain kivid még bizonyos községi tisztviselőket is felruház szavazati joggal, igy kezdi: polgármester, biró, stb.; továbbá tekintettel arra, hogy e két kifejezés mindegyike alatt a község első tisztviselője értetik, — és ugyan a rendezett tanácsú városokra nézve a polgármester, nem pedig a község bírója, milyent a törvény csak az úgynevezett nagy és kis községekben rendszeresített, — megvalliuk, nem reméljük, hogy a ministerium is a törvényt úgy fogja magyarázni, mint a megyei közgyűlés.“ III. Most Tisza Kálmán belügyminister. hivatkozva az 1871 : 18. t. ez. 60-ik §-ára, az emlitett bagatellügyi helyettes bitónak szavazatát érvénytelennek nyilvánította s a városi közgyűlésnek szóban levő határozatát — mint mely mellett nem nyilvánult a törvényszerű szótöbbség — megsemmisítette. Egyébiránt, hozzáteszi a minister, hogy elvárja, miszerint ezen ügy uj tárgyalás alá kerül s hogy a hazai szülészet előmozditására ezélzóleg kellő szótöbbséggel hozandó határozat a ministerium részéről megerősítésre számíthat. IV. Itt a miniszteri rendeletben a szülészeti ügy iránti nemes érdeklődés mellett, — melynek diadalra jutását óhajtjuk, — íVtör vényesség n ek dicséretre méltó tisztelete nyilvánul! Ezt pártkülönbség nélkül el kell ismerni s óhajtani, hogy a kormány mindig igy tisztelje a törvényt. És csodák csodája! megtörtént az, hogy a ministeri rendelet a községi törvényre való hivatkozással kifogásoltatott. Azonban e sorok Írója kimutatta, hogy a belügyministernek a törvényesség szempontjából teljes igaza van : mert a községi törvény a „biró“ alatt a „falusi bírót,“ s oly városkák bíróit érti, melyekben nincs polgármester, — holott Egerben az első tisztviselő polgármester, nem pedig „biró“, — ennélfogva az úgynevezett bagatellügyi biró, milyen az 1871 : 18. t. ez. létrejöttekor hazánkban nem létezett, hanem csak az 1877: 22. t. ez. által rendsze- fesittetett. nem számítható azon városi tisztviselők közé, kik tisztviselői czimen szavazattal bírnak. A közgyűlés erre a ministeri rendeletben megnyugodott s a színház alapjához való hozzájárulás kérdését a jövő évi január 6-án tartandó közgyűlés napirendjére tűzte ki. Társadalmi életünk. (Xy.) Beállottak a hosszú téli esték, s velők az unalom is, városunk e gyakori vendége, tolakodott be. Útczai sétáink, a feneketlen sár miatt megakadtak, sót azt mondhatnék, hogy teljesen szünetelnek, — kávéházaink oly primitiv berendezésűek, hogy a legszerényebb kívánalmak és igényeknek sem felelhetnek meg, e helyek tehát nem arra valók, hogy látogatókat vonzzanak, s társadalmi életünknek nagyobb elevenséget kölcsönözzenek, mint azt irigyelve másutt tapasztaljuk ; — nagyobb szabású vendégházunk. vagy éttermünk sincs, mely mindkét nemű közönségünk gyülhelyévé lehetne, — mert vendéglőink legnagyobb részt, ügy látszik csak azon czéllal látszanak birni, hogy tulajdonosaikat az éhenhalás elől megóvják; — szintársulat pedig vajmi ritkán látogat el hozzánk. Legalább egy oly egyletünk lenne, mely tudományos vagy egyéb közérdekű felolvasások által és változatos programm mellett igyekeznék oktatva mulattatni. Ezt pedig városunkban, melynek intelligentiája, kevés kivétellel, diplomatikus egyénekből áll, egy kis jóakarattal igen könnyen lehetne létrehozni. Most Egerben az ivászaton kívül vajmi nehezen lehet tes- tet-lelket üdítő szórakozásra szert tenni. S innen van az, hogy
