Eger - hetilap, 1882

1882-11-30 / 48. szám

461

— Postai megbízások es ’postatakarékpénztárak. A közlekedési minisztérium uj minisztere, Kemény Gábor báró, ressortjának átvétele után azonnal két fontos postareformot léptet életbe. Ez a postai megbízások és postatakarékpénztárak intézménye. Eddig postautalványokkal csak a ki pénzt küldött bízta a postára annak kifizetését, ezentúl megfordítva is járja s a posta mindinkább a közönség bankára leend, mely a pénzeket beszedi, kiadja, sőt kamatoztatja. A postai megbízásoknál az eljárás igen egyszerű. Ha nekem egy váltóm, számlám, kötvényem, vagy bárminő követelésem van behajtandó valakin 200 frt maximum erejéig, veszek egy e czélra nyomatott olyan lapot minő a szállító levél, vagy a postautalvány, arra felirom az adósnak czimét, a tartozott összeg mennyiségét, a.lejárati napot, hozzácsatolom a számlát, vagy váltót, az egészet borítékba teszem, s lepecsételem s elküldöm X. postahivatalnak a hol az adósom lakik „postai megbizás“ felirattal. A posta mint végrehajtó, elviszi a kitöltött lapot a czimzett- nek s bemutatja. Ez vagy fizet, vagy nem fizet ; ha fizet, a posta a pénzt egyszerű utalványnyal megküldi a megbízónak, ha nem fizet, a posta rájegyzi a lapra, hogy a fizetés megtagadtatok s az okmányokkal együtt visszaküldi a feladónak. Ezen egyszerű eljárás megkímél sok irkafirkát, ügyvédi felszólítást, járás-kelést stb., gyorsítja a pénzforgalmat s igen megkönnyíti a pénzbehajtást vidéken, mi főleg a fővárosi kereskedőkre nézve gyakran sok nehézséggel volt egybekötve. Egyúttal elesik kisebb váltóknál azon nehézség, hogy csak a legközelebbi városban voltak fizetendők, mert ezentula lejárt váltót minden postahivatal bemutatja fizetés végett bármely faluban az illető adósnak, kinek nem kell mozdulni házából, ha fizetési lejárat napja van, hisz a posta elhozza neki a váltóját a házhoz s elviszi a pénzét szépen, ha fizetni tud és akar. Ez hát igen kényelmes lesz ezután, annak a kinek van miből fizetni. — Még fontosabb a postatakarékpénztárak behozatala. Minden posta egyúttal takarékpénztár. A betétet garantirozza az állam. Kamatot fizet, ha nem is magas kamatot, mint a mi vidéki takarékpénztáraink legtöbbje, de illő kamatot. S a betéti könyvvel bármely postánál fel lehet venni a pénzt. Ezen intézmény erősen hat a népre, annak takarékossági szellemére. A paraszt a cseléd pár forintját nem fogja többé magánál hordani s elkölteni, hanem beviszi a postára, ott az neki kamatoz. Persze, hogy a cselédbéreket is falun pontosan fog kelleni kifizetni. Egyszerre mintha több ezer takarékpénztár keletkeznék Magyarországon. A vidéki pénzintézetek meg fogják érezni a versenyt. De más hátránya is van a dolognak. Az állam a pénzt beveszi, kezeli, kamatoztatja, de nem bocsátja vissza a nép közé, a betéti összegek tehát az ipartól és mezőgazdazdaságtól elvonatnak. (K. K.)

— Megjelent az „Önügyvédíl III. kiadásának 13-ik füzete (irta Knorr Alajos kiadja Nagel Ottó Budapesten a Nemzeti színház bérházában.) E füzetben folytatja a szerző a bizonyítás módjai ismertetését, értekezik a tanukról, bírói szemléről, közli az elő- leges bizonyítás szabályait, tárgyalja a bírói határozatokat és közli a bírói határozatok bélyegilletékére vonatkozó szabályokat; ezzel áttér a pérorvoslatokra, különösen ismerteti a felebbvitel, illetőleg a felebbezés, felfolyamodás, igazolás és perújítás szabályait. Ezek után értekezik a jegyzőkönyvi eljárásról, ismerteti a sommás eljárás szabályait és megkezdi az eljárás némely eltérő módjai ismertetését. Különösen tárgyalja a vásárbiráskodást és választott bírósági eljárást. E füzet ára 30 kr. Az első 10 füzet külön félkötetbe fűzve kapható; ára 3 frt.

— Vadházasságok a bánságban. Temesmegye példája után indulva Torontálmegye alispánja közelebb utasította valamennyi alája rendelt szolgabirót, hogy a vadházasságok elleni küzdelemben az összes hitfeíekezetek lelkészeit lehetőleg támogassa, ezen czélból hatósága területén a vadházasságban való együtélést a legszigorúbban tiltsa el és ezen tilalomnak ott, a hol az szükségesnek mutatkoznék, a felek szétválasztásában nyilvánuló kényszer által szerezzen érvényt.

— A petroleum füstje mint méreg. Bécsben a gyermekkórházban újabb időben már két esetet észleltek az orvosok, hogy a petroleum füstje mérgezési tünetet idézett elő az emberi szervezetben.

— Nem fajult el még a székely vér. E hó 20-án volt Sz.- Szentgyörgyön a sorhadbeli póttartalékosok sorozása. E sorozás eredménye — mint jelentik — hogy Sz.-Szentgyörgy, K.-Vásárhely és Bereck városokból, valamint Kézdi felső, Kézdi alsó és orbai járásokból egyetlen egy legény sem akadt, ki be ne vált volna katonának.

— Határszélek erődítése. A „Függet,lenség“-et arról értesítik Munkácsról, hogy Felső-Magyarországnak Galíciával határos részein a főközlekedési vonalakat hadászati szempontból legközelebb meg fogják erősíteni. Munkács vidékén már két Ízben járt egy főbb tisztekből és műszaki közegekből álló bizottság, mely tüzetes szemle alá vette a Magyarországba Galicziából vezető utszorost. A bizottság, tanulmányainak eredményéről jelentést tett a hadügyminiszternek. E jelentésben javaslatokat tett ama múlhatatlanul végrehajtandó erődítési munkálatokról, melyek az utszorosnak invázió esetén való biztosítására föltétlenül szükségesek. E munkálatokat már a legközelébb megkezdik egy technikai bizottság felügyelete alatt. Erre mutat az az intézkedés is, hogy minden községben ki van adva a rendelet, hogy a legelső felszólításra hány napszámos és hány fuvar állíttassák a kijelölendő pontokon az erődítéseknek minél gyorsabb keresztülvitelére.

— A vetések állása és a mezőgazdasági állapot felől a fóld- mivelés-, ipar- és kereskedelmi minisztériumhoz az állandó gazdasági tudósítóktól november 1-étől 19-éig beérkezett jelentések szerint a vetések állása általában jónak mondható. A mezei munkálatok csaknem kivétel nélkül mindenütt befejeztettek. A korai vetések általában — a későiek legnagyobb részt — szépen kikeltek és jól fejlődnek. Néhol a nedves időjárás következtében nagyobb táblák vetetlenül maradtak és a kikelt vetés megsárgult. Az egerek és a drótféreg Csik-, Mosony- és Nyitra, illetőleg Bihar-, Komárom-, Szabolcs- és Szilágymegyék egyes járásaiban léptek fel

— Időjárás. A múlt hét közepe óta esős idő járt keddig. A hó a hegyekben is elolvadt. Ezen enyhe időjárás a késői őszi vetésekre kedvező, mert igy az elvetett mag kicsirázott s hajt; holott további hideg idő esetére az elvetett mag könnyen tönkre ment volna. A lombos fák közül némelyek csak most hullatták el leveleiket, holott más években már okt. végén szokták. Eddig még tulajdonkép csak őszies az idő.

— Gabonapiaczunk. Ezen heti forgalmat igen csekélynek nevezhetjük; a hozatal gyenge volt; a vételkedv nem igen nagy. Tiszta búza 7.80—8.40.Rozs és kétszeres jobban keresve 6.—6.40.

Árpa 5.50—7.50. Kukoricza 4.80—5.20. Zab 5.30—5.60. méter- mazsánkint.

— Arany s ezüst árkelete: Gs. kir. arany 5 frt 65 kr. 8 forintos magyar arany 9 frt 50 kr. Száz ezüst forint 100 frt.

Közgazdaság.

Trieszti általános biztositó társaság. F. é. május hó 25-ik számunkban közöltük a trieszti általános biztositó társaság 1881- re szóló zárszámadásait, melyekkel ez intézet ötven évi üzleti tevékenységét zárja le. A hozzánk beküldött évi jelentésből a következőket emeljük ki: A díjbevételek a lefolyt évben összesen 996,036 frt 26 krral szaporodtak, a mi által az 1881-ki díjbevételek az 1880-ki 10.131,109 frt 19 krral szemben 11.117,145 frt 46 krra emelkedtek. Az A. mérleg, mely a tűz-, jég- és szállítási biztosítást foglalja magában, 910,192 frt 05 kr. tiszta jövedelmet mutat ki. Az életbiztosítási üzletet magában foglaló B. mérlegben 319,841 frt 35 kr nyereség mutatkozik. Ehhez járul még a jelzálogosztály 132,158 frt 17 kr. tiszta nyeresége, úgy, hogy ösz- szes nyereségkép 1.362.092 frt 47 kr. mutatkozik. Ä tartalékok rendkívüli szaporítására fordittatott a jégbiztosításból eredt nyeremény fele is kerek 160,000 írttal, mely e veszedelmes biztosítási ágból későbbi években eredhető veszteségek fedezésére van hivatva. A kárfizetéseknél 1881-ben 29,043 káreset után 7.646,628 frt 11 kr, a társaság ötven évi fennállása óta 150.987,942 frt 87 kr. fizettetett ki, a melyből hazánkra 64.359 káreset után 25.980.418 frt 80 kr. jut. — A biztosítási intézmény áldásos működésének és annak, mily jelentékeny tényező abban a trieszti általános biztositó társaság, ékesen szóló bizonyítékai e számok. A társaság tőkéi a legelővigyázatosabban helyezvék el s kielégitőleg jövedelmeznek. Az elhelyezés fő tételei: ingatlanok s jelzálogok

19.858,88P39., Kölcsönök tulajdon életbiztosítási kötvényekre 1.830.42P24. Értékpapírok 8.237.32D50. Készpénzállomány az intézetnél s a banknál 3.850,127*38 stb. A kamatozó vagyon a múlt évben többel mint másfél millióval szaporodott, az értékpapírok árfolyam-ingadozásának fedezésére szolgáló tartalék 61.300 frt 19 krral emelkedett s az idő szerint 561,346 frt 22 kr. rúg. A jelentékeny tartalékok ez óvatos és előrelátó összegyűjtése egyrészt a biztosítottaknak szolgál lehető legteljesebb garancziákkal, másrészt pedig a részvényest nyugtatja meg tőkéjének kevésbé kedvező évben is biztos kamatozása iránt. Az osztalék 1881-re minden, 315 írttal befizetett részvény után 270 trank aranyban.

Felelős szerkesztő: ZDr. Kiss üst^árA-