Eger - hetilap, 1882

1882-11-09 / 45. szám

434

— Üres és töltött hordók szállítása. A töltés végett behozott és töltött állapotban ismét kivitelre szánt jegyes hordók vámmentes kezelése tárgyában a pénzügyminister elrendelte, hogy az újólag leendő kiszállítás föltétele mellett, külföldről be, vagy visz- szahozott, használt, jegyes hordókat, fővámhivatali hatáskörrel felruházott vámhivatalok vámmentesen kezelhessenek, ha az áru-bevallásban a hordóknak a belföldön leendő megtöltése és a töltött állapotban való kivitel czélja világosan fel van tüntetve úgy, hogy az iránt kétség nem foroghat fenn.

— A hadmentességi díjról szóló törvény végrehajtása ügyében a honvédelmi miniszter körrendeletben rendelte : 1. hogy a hadsereg, honvédség és haditengerészet kötelékébe tartozott rokkant egyének személyes és százalékos pótléka, melyet e törvény értelmében élveznek, nyugdijuk vagy nyugzsoldbeli illetékük kiegészítő részét képezi; 2. hogy amennyiben a nyugdíj ezen minőségére való tekintettel, a fennálló szabályok értelmében letiltás, illetőleg végrehajtás tárgyát képezhetné, a letiltható hányadrész kiszámításánál a tényleges nyugdíj, vagyis a nyugdíjnak és a hadmentességi díjalapból nyert személyes vagy százalékos pótléknak együttes összege veendő alapul, ha utóbbiról a letiltási vagy végrehajtási végzésben említés sincs téve.

— Telepítési vállalat. Bécsben oly vállalat van alakulóban, melynek czélja azokat, kik Amerikába szándékoznak kivándorolni, e szándékuktól eltéríteni s az illetőket Boszniában és Horvátországban megtelepiteni. A telepítésnél Magyarország kevéssé népes vidékei is tekintetbe jönnének.

r — Olaj a tengeren. A sokat emlegetett, Plinius által is dicsért

szerrel, Aberdeeuben tettek kísérletet. A heves délkeleti szél folytán a kikötő bejáratánál igen viharosan hullámzott a tenger. A csatornán át rakott csöveken mintegy 70 gallon (140 liter) olajt

\ szivattyúztak a tengerre. A hatás szembeötlő volt. A hullámok, a mint az olajrétegig jutottak, elsimultak, a tenger tükörsima lett.

— „Karikatúrák“ czirne alatt, humoristikus elbeszéléseket és genréket tartalmazó igen érdekes füzet jelent meg Kürthy Jenőtől, Egerben, Szolcsányi Gyula helybeli könyvkereskedő kiadásában. A füzet ára csak 60 kr. Ajánljuk a t. közönség figyelmébe.

— A honvédelmi miniszter körrendeletileg értesítette az ösz- szes törvényhatóságokat, hogy a dalmácziai felkelés leverésénél harczolt katonák özvegyei és árvái ugyanazon ellátásban részesi- tendők, mint a Bosznia és Herczegovinában elhaltaké. E szerint az özvegyek ujabbi férjhezmenetelükig, a fiárvák 14 éves és a leányárvák 12 éves korukig segélyezietnek.

— Naptárak 1883-ik évre. A „Franklin-Társulat“ magyar irod. intézet által most küldettek be szerkesztőségünknek a következő közkedveltségben részesülő csinosan kiállított, 1883-ik évre kiadott naptárak. Valamennyien a földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minisztériumban összeállított legújabb adatok nyomán szerkesztett országos vásárok kimutatásával vannak ellátva : 1) István bácsi naptára vagyis családosházigazdáknak és gazdasszonyoknak, népnevelőknek, helységi elöljáróknak, iparosoknak és földmivelőknek való képes kalendárium 1883-ik évre XXVIII. évfolyam. Alapitá Májer István. Szerkeszti Kőhalmi Klimstein József. Közleményekkel Simor László, Cserháti, Dal- mady Imre, Zámolyi Varga Mihály, Szecsey Ferencz, H. Horváth Béla, Samogy Gy., Nyulassy s többektől. Tartalma: I. Erkölcsi világ. — II. Gazdák naptára. — III. Népnevelők naptára. — IV. Gasdasszonyok naptára. — V. Történetiek. — VI. István bácsi a hazában és a nagy világban. — VII. Művészet. — VIII. Tréfák mezeje. — Ára fűzve 50 kr. — 2) Falusi gazda naptára 1883. évre. A magyar gazdák, kertészek, lelkészek és tanitók számára szerkeszti Sporzon Pál a „Gyakorlati mezőgazda“ szerkesztője. XIX. évfolyam. Tartalmaz közleményeket Oroszi Miklós, Hensch Árpád, Ebner Sándor, Erdélyi Károly, Abonyi Károly, Iby Ferencz, Pákay Dezső, Gyulassy Gyula, Kun József, Rombay Dezső, Révész Menyhért, Márton Zsigmond, Szobonya Bertalan, Rónay Sándor s többektől. Havi teendők emlékeztetője. Számos ábrával. Ára fűzve 80 kr. — 3) Borászati naptár 1883. évre. Több szakember közreműködésével szerkesztette dr. Nyáry Ferencze. X. évfolyam. Tartalma: I. Természettudományi rész. — Szőlőszeti rész. — ül. Borászati rész. — IV. Kertészeti rész. V. Mulattató rész. Számos ábrával. Ára fűzve 80 kr. — 4) H o n v é d-n a p t á r az 1883. évre. (Egyúttal katonai naptár.) A magyar nép számára szerkeszti Al- dor Imre. Tizenhatodik évfolyam. Sok képpel. Ára fűzve 60 kr. — 5) L i d é r c z-n a p t á r 1883. évre. XXII. évfolyam. Tartalmaz elbeszéléseket, útirajzokat, vadász és úti kalandokat- stb. Számos a szöveg közé nyomott képekkel. Ára fűzve 60 kr. — 6) A né p zászlója naptára 1883. évre. A magyar nép számára szerkeszti Aldor Imre. XV. évfolyam. Sok képpel ellátva. Ára fűzve 40 krajczár. — 7) Kossuth-naptár 1883. évre. Szerkeszti Honfi, Tihamér.

XIII. évfolyam. A szövegbe nyomott számos képpel. Ára fűzve 40 kr. — 8) Amagyarnép naptára 1883. évre. Képes kalendárium sokféle hasznos és mulattató olvasmányokkal ellátva. Szerkeszti ifjabb Tatár Péter XXVIII. évfolyam. Sok képpel. Ára fűzve 30 kr. — 9) Nevessünk! Mulattató naptár a gyönyörűséges 1883. esztendőre. Megcsinálta vala egy Asztromókus. Számos illustrátiók- kal. Ára fűzve 40 kr. — 10) tíj fali naptár 1883. évre. Egy egész iv. Ára 20 kr.

— Biztosítási ügyben. Több eset indított bennünket arra, hogy a jég- és tüz-biztositások szerzésével foglalkozó úgynevezett „házaló“ ügynököknek mindenkor kizárólag a biztositó közönség megrontását maga után vonó káros működése ellen szót emeljünk. A borsodmegyei gazdasági egylet s ennek példáját követve a többi gazdasági egjdetek is, a nagyméltóságu m. kir. belügyminisztériumhoz felterjesztést és indítványt intéztek, a házaló-ügynökök beszüntetése tárgyában; — s amennyiben a tűz és jégbiztosítások szerzését hajhászó házaló ügynökök káros működése a fentebb jelzett felterjesztés és indítvány nyomán, úgy a m. kir. ipar és kereskedelem, valamint a belügyminisztérium által is a gazdasági egyletekkel egyetértöleg, — országszerte szigorúan betiltatott s miután a szigorú betiltás által a nagyközönség e részben már megóvva lesz : ez alkalommal nem a tűz és

jégbiztositási eszmével, hanem a biztosítási eszme egy másik ágával. az életbiztosítás ismertetésével kívánunk foglalkozni, melyre egy a legközelebb Miskolczon történt eset kifolyásából érezzük magunkat hivatva. Megtörtént ugyanis, hogy egy helybeli kereskedő halála esetére az első magyar általános biztositó társaságnál

15.000. a Gresham 15.000, a pesti fonciére 2 vagy 3000 forintig volt biztosítva. S midőn a haláleset bekövetkezett, a biztosítva volt összegek kifizetéséért az érdeklettek a két utóbbi társaságnak hirlapilag fejezték ki köszönetüket. — Hogy az ily közzététel felvétele alkalmával, az illető lap szerkesztősége mily czélt kíván elérni a kötelezett kifizetés megtörténtét meleg szavak s dicséretekkel halmozó közlemény által, — fejtegetni nem akarjuk; azonban meg kell jegyeznünk a közleményt elfogadott s az újdonságok rovatában is még külön dicséretet is közzétett lapok szerkesztőségei ilyetén felfogására, — hogy ha a dolog lényege oly felfogáson alapúina, mely szerint a kötelezett fizetés teljesítése dicsérettel volna kitüntetendő, akkor a takarékpénztárak részéről is kitüntetéssel kellene elhalmozni azon feleket, kik váltójukat kitűzött határidőben pontosan kiegyenlítették. Hogy ily kitüntetésre csak is oly társaságoknak van szüksége, melyek minden lehető kecsegtetést felhasználnak a biztosítások megkötésére, ezt mondanunk sem kell; mert jól esett látnunk, hogy a jelen esetben érdekelt biztosító-társaságok közzűl — az I. magyar általános biztosító társaságot ily kétes kitüntetésben nem részesítették. Ebből kifolyólag kívánjuk a nagyközönség figyelmét felhívni azon körülményre, hogy az úgynevezett házaló ügynökök nem csak a már betiltott tűz és jégbiztosítás szerzésével foglalkoznak ; hanem működésüket az életbiztosításra is kiterjesztették és miután az életbiztosítás egyike a legüdvösebb s nélkülözhetlen ügyleteknek, — ha reális és solid társaságnál köttetett, — több bel- és külföldi társaság részéről ily házaló ügynökök most már csak is az életbiztosításra terjesztik ki működésüket, s amennyiben ezen házaló ügynököknek keresetforrások csak a minél több ügylet kötése által válik lehetővé, nem átalják hajhászásukban a leg- vakmerőbb Ígéretekkel a közönséget minden áron oda bírni, hogy az ügyletet megkösse; nem átalják továbbá a nagy közönséget félre vezetni azon állításukkal, hogy az I. magyar általános biztositó társaságnál kötött ügylet, — miután a tűz-, jég- és életbiz- tositás együtt kezeltetik s a tűz- és jégkár fedezésére az életbiztosítási összeget is felhasználja, — nem czélra vezető. Ez állítással szemben csupán annyit jegyzünk meg, hogy minden reális társaság, s mint ilyen az I. magyar ált. biztositó társaság is, az életbiztosítási osztályt, a tűz- és jég-biztositási osztálytól egészen külön kezeli. — se tekintetben sem a belföldi, annyival kevésbbé a külföldi társaságok példáját és működését irányadóul nem vette, s erre nem szorítkozik, mert a biztositó közönség nagy része bár sajnálattal, szerzett már tapasztalást a nagy reclamokkal és ígéretekkel kecsegtető több bel- és külföldi társaságok — mint pl. a megboldogult „Haza“ és a „Victoria“, Kronos, nemzeti, kármentő és még más 20, — működése után, azon körülményről, hogy biz- tositását, mely társaságnál lehet és kell megkötnie. A bel- és külföldi társaságok ezen ügynökei nem is annyira a gazdaközönséget fonják be a fenntebb jelzett s a reális alapokon nyugvó társaságok ellen irányzott több rendbeli ámításaikkal, hanem a kereskedelmi és iparos osztályt tűzik ki czélpontul; miután a gazdakö-