Eger - hetilap, 1882

1882-10-19 / 42. szám

402

egri püspöki tanodámban előadatnak; egyszersmind legalázatosabban kifejteni, mily módon lehetne az említett tanodában Felséged legkegyelmesebb pártfogása alatt a tanulmányok ügyét előmozdítani.

Ä mi a tanoda mostani állapotát illeti: ott papságomból 8 tanár van már alkalmazva; ezek közül egyik a speculativ Theo- logiát, másik a Dogmaticát adja elő, a harmadik a szent Írást magyarázza, a negyedik a canonjogot, az egyházi szónoklattant s az egyházi szertartásokat tanítja, az ötödik a görög nyelvnek tanára, a 6-ik s 7-ik a bölcsészetet, a nyolczadik pedig a mennyiségtant adja elő. Hogy ezen intézmény mellett már csak nehány év alatt is mind a tanárok, mind a növendékpapok mily előmenetelt tettek s ebből kifolyólag a nép tiszteletét mennyire nyerték meg: tapasztalatból tudom, midőn napról napra növekedni látom a bő gyümölcsöket, az ezen tanodából kikerült s a lelkészet- tel foglalkozó clerusom által elért eredményeket. Ezen előhaladás nagy örömmel tölti el szivemet, de viszont arra ösztönöz, hogy ezen tanoda továbbfejlesztésére törekedjem. Különösen két kellék látszik ezen ügy érdekében szükségesnek, a szilárd megalapítás s örökre fen tartás tekintetéből előkészítendőnek.

1- sö: hogy az iskolai előadásokhoz s a tanárok használatára eléggé tág és alkalmas épület emeltessék, mely mind az ifjúságot, mind pedig minden egyes tantárgynak külön tanárát befogadhassa,

— mert most, a kezdet nehézségei miatt, egy tanár két-három tantárgyat is ad elő. Szükségesnek vélem, hogy ezután kiilön- külön tanár tanítsa a szent nyelvet, az egyházi szónoklattant, s az egyháztörténetet, továbbá hogy a mathesisnek két tanára legyen, kik közül egyik a csillagászatot adja elő.

2- ik az: hogy úgy a mostani, mint a későbbi tanárok tisztességes és állandó ellátásban részesüljenek; nemkülönben a ta- nulmánjmkhoz szükséges eszközökről is gondoskodva legyen, milyenek: könyvtár, — melyet a közügy érdekében nyilvánossá óhajtanék tenni, — mathematical és csillagászati eszközök. E czélra segélyt Felségedtől kérni, nem bátorkodom, s azt sem tartom méltányosnak, hogy a kincstár nagy kiadásokkal terheltessék ; mert vannak bizonyos alapok, melyek a királyi kincstárnak terheltetése s mások hátránya nélkül, Felséged legkegyelmesb elhatározása által tanodám czéljaira igen előnyösen fordíthatók.

Egy ily segély-alapnak vélem azon 6000 ftnyi összeget, melyet én évenkint a plébánosok pénzalapjába fizetek.

A másik: a csaknem teljesen rommá lett régi egri vár — a püspökök hajdani székhelye — melyből némi falakon s düledező bástyákon kívül alig maradt fen valami. Legalázatosabban esede- dezem Felségedhez, méltóztassék legkegyelmesebben rendelkezésemre bocsátani e várromok köveit: az említett s már meg is kezdett tanodának valamint az Isten segélyével megkezdendő székesegyháznak felépítéséhez. Ezen kövekért cserébe a hű egri papság, szükség beálltával — melyet a jó Isten messze távoztasson

— az imák hathatósb erődjét s a bástyák helyett önmagát is fel fogja ajánlani.

Ha majd a tanoda épülete elkészül, aztán hátra lesz a tanárok illő ellátásáról s maradandó alapról gondoskodni. E czélra is tudok módot, mely Felségednek semmi alkalmatlanságot nem okozna; ellenben tanáraim tisztességes ellátásához, a könyvtár megalapításához és egyéb tanodái szükségletekhez örök alapot nyújtana. Van ugyanis Eger közelében Péter és Pál apostolok tapolczai apátsága, melyet azelőtt királyi kegyességből egymás után több egri kanonok bírt. Legmélyebb alázattal esedezem, kegyeskedjék Felséged ezen apátságot az említett czélokra átengedni. Tudom ugyan, hogy ezen apátság jelenleg nincs üresedésben; de ezúttal részemről megelégedném azzal, ha most Felségedtől megnyerhetném azon legfelsőbb ígéretet, hogy ezen apátság üresedés esetére az említett czélokra fog átengedtetni.

A miket itt mély alázattal előterjesztettem: azok ugyan főkép arra irányulnak, hogy a theologiaí és a philosophiai tanulmányoknak, — mint a jelesb tudományokhoz tartozóknak — tanítása állandósíttassék. Ezt pedig azért is szorgalmazom, mivel igen jól tudom, hogy ezt igy elődöm a mostani Prímás Felségednek legkegyelmesebb jóváhagyásával kezdeményezte; továbbá, mivel látom, hogy ily tanulmányok által az egyházi rend tagjai a tudományokban nagyon művelteinek, — mely egyházi rend kebeléből aztán a legtöbben úgy az igaz hit és a lelkek üdve érdekében a legbuzgóbban működni képesek, valamint Felséged különféle kormányszékeinél alkalmazhatók, hol is tudományukat Isten egyházának, a királynak és a hazának érdekében a legüdvöseb- ben hasznosíthatják.

Azonban nem akarok csupán ezekre szorítkozni; hanem inkább szándékomban van, más tanulmányok tanítását is rendszeresíteni Egerben; milyenek: a hazai s a római jog, a természeti s a nemzetközi jog előadását, s az orvosi tudománynak is tanítását. Sőt azon élénk óhajtást táplálom, hogy: az egri főtanoda melyhez az imént elsoroltakkal az alap le van téve, Felséged legkegyelmesebb pártfogása alatt egyetemes lyceummá váljék.

Több ok ösztönöz engem arra, hogy ilymódon Egerben egyetemet felállítani, s e czélra Felséged kegyelmét kikérni törekedjem.

A legfőbb ok az: hogy Eger városa legalkalmasabb volna ily czélra egész Felső-Magyarország érdekében, hol ily egyetemes tanulmányok végzésére alkalmas intézet még nem létezik, s igy az ottani országrészek lakosai kénytelenek elhauyagolni a legje- lesb tanulmányokat, vagy pedig messze eső egyetemekre menni igen nagy költséggel, — mialatt a Pécs, Grácz és Nagy-Szombat felé eső országrészek lakosai az ezen városokban berendezett főtanodákat könnyen igénybe vehetik.

Nem tévedek, ha hozzáteszem, hogy Eger szomszédságában levő országrészek lakosai, — ha itt ily tanulmányokra s tudományok elsajátítására alkalmuk nyílik, — mind a hazának hasznosb s a királynak hivebb polgárai, mind pedig erkölcseikben szelideb- bek lesznek.

Ide járul, hogy már Egerben van a hazai jog tanítására rendelt alapítvány, melyet néhai Foglár György egri kanonok hagyományozott, Felséged kormánya által pedig az én főtanodámmal egyesítve s az egri püspökök igazgatása alá helyezve lön; mely alapítvány ha helyesen megosztatnék, talán több jogtanárnak is ellátására elégséges volna.

Ha Felséged legmagasb elhatározása folytán biztosítva lesz az egyetemnek Egerben való felállítása : arra is fogok törekedni, hogy az orvosi tudomány tanításának behozatalához szükséges alapokat is megszerezzem. Talán nem szólok helytelenül, ha ezen tanulmányi ág ellátását az egri irgalmasok szerzetére bizhatónak vélem.

Ezeket, az egyház közjava, a vallás gyarapítása, s a közjónak valamint Felséged trónjának amazoktól elválaszthatlan érdekében, annál bizalmasabban terjesztem mély alázattal Felséged elé: minél inkább köztudomású az egész világ előtt, hogy Felségednek szívével úgyszólván veleszületett vágya: az Isten dicsőségére s a közjó előmozdítására czélzó tudományokat terjeszteni.

Felséged legmagasb kegyelmébe alattvalói hűséggel ajánlottan maradok:

Szentséges Felségednek

alázatos és hű káplánja:

Eszterházy Károly,

egri püspök.

Megyei ügyek.

Heves megye 1882. októberhó 23-dikán és következő napjain tartandó rendes bizottsági közgyűlésének tárgysorozata.

1. A rendes évnegyedes jelentések.

2. A jövő rendes közgyűlés napjának kitűzése.

3. A Végess József ^elhalálozása folytán megüresedett s jelenleg helyettesítés utján ideiglenesen betöltött árvaszéki számvevői hivatalra, továbbá a Horkay Lajos elhunytéval üresedésbe jött alsó-tarnajárási szolgabirói hivatalra, végre az Altorjay Imre lemondása által megürült gy.-patajárási segédszolgabirói hivatalra való kijelölések eszközlése végett a kijelölő választmánynak megválasztása s másnap a nevezett hivataloknak választás utján betöltése.

4. A m. kir. belügyminisztériumnak az árvaszéknél három rendkívüli dijnoknak a házipénztári megtakarítások terhére történt alkalmazása iránt 45499. sz. alatt kelt rendelete.

5. Az 1883. évi megyei költség előirányzat s a belügyminiszternek erre vonatkozó rendelete.

6. Indítvány egy küldöttség kirendelésére, miként lenne a Saárról — Gyöngyös felé vezető ut megmenthető.

7. A m. k. földmivelés- ipar- és kereskedelmi miniszter a közgazdasági előadók részére kibocsátott Utasítás egy példányát tudomás végett megküldi.

8. Az ipartanodái ösztöndíj megállapítására vonatkozó közgyűlési határozatnak jóvá hagyása.

9. A közmunka s közlekedési miniszternek 26111. számú leirata az inségi kölcsön visszafizetése tárgyában.

10. A m. kir. földmivelés ipar- és kereskedelmi miniszternek az iránti felhívása, hogy a közgazdasági előadó minden nevezetesebb közgazdasági mozzanatról tájékoztassák.