Eger - hetilap, 1882

1882-09-21 / 38. szám

368

létét hazafias irányban iparkodik kifejteni. „Honszeretet és korszerű haladás legyen a jelszó — úgymond — melyet nyilvános életünkben követünk s ezen jelszó varázshatása alatt városunk virágzó örökös fönmaradása biztosítva leend.“

— Fábry István, a kir. Curia volt másod elnöke, ki legközelebb halt meg: arról volt nevezetes, hogy saját szorgalma által, minden pártfogás nélkül, küzdötte fel magát a közpálya legmagasb fokainak egyikére. Megjegyezzük, hogy a boldogult, itt Egerben végezte a jogot.

— A drezdai antisemita congressus szept. 12-iki ülésén fogadtatott el Istóczy manifestuma. A manifestum bevezetésében az mondatik, hogy napjainkban az európai keresztény népek culturá- ját, civilisatióját, jólétét és jövőjét a zsidó népfaj fenyegeti; a franczia forradalomnak diadalra jutott eszméi: a szabadság, egyenlőség és testvériség a zsidó népfaj előtt is ledöntöttek azon korlátokat, mely korlátok a keresztény népek védelmére voltak felállítva ! a szabadság elve alkalmaztatott arra a népfajra is, melynek mindenütt első és legfőbb törekvése volt a többi népeket a rafinéria minden nemével morális és vagyoni rabigába verni, mert vallási és nemzeti hagyományai szerint minden népek csak arra vannak teremtve, hogy' ő neki szolgáljanak; az egyenlőség elve alkalmaztatott arra a népfajra, mely nem akar egyenlő lenni velünk; a testvériség elve alkalmaztatott arra a népfajra is, mely bennünket nem zsidókat, mint a manifestum mondja, felebarátainak sem ismer el. A modern liberalismus eszközzé vált a zsidók kezében világuralmi czéljaik megvalósítására. Hatalmukba kerítették a pénzpiaczot és a sajtót s a legújabb időkig Közép-Euró- pában alig létezett lap. mely a zsidósággal szemben az igazságot kimondani merészelte volna. Ekképen a zsidók a kövélemény korlátlan uraivá, annak gyártóivá vetették fel magukat. Minden ellenük emelkedő bármely alapos panasz elnyomatik; minden a zsidó uralmat,,csak legtávolabbról is fenyegetőnek látszó czikk félretétetik. Ok osztogatják a dicséretet és kárhoztatást elevenek és holtak, fejedelmek, államférfiak, hivatalnokok, tudósok, művészek, sőt még az egyesek magánélete felett is. A nyilvános pályán működő férfiak előmenetele a zsidó sajtó jóindulatától van feltételezve. Ezen állapot következése az intellektuális rabszolgaság s a zsidóság főleg a sajtó utján ássa alá a keresztény vallást, mely a leghatalmasabb védelem a zsidó tendentiák ellen. A zsidók előtt a haza ismeretlen, ubi bene ibi patria. A zsidó nem csügg szeretettel a földön, mely neki kenyeret ad. A törvényhozások fel- szabaditották a földet, de néhány évtized múlva oda jutott a dolog, hogy a népet az uj zsidó-urbér alól kell felszabadítani, a mely zsidó-urbér gonoszabb a réginél, mert a földmives föltétien lekötelezettje a zsidó uzsorásnak és korcsmárosnak, ki őt házából és telkéről minden órán elűzheti és földönfutóvá teheti. Ily körülmények között a jogegyenlőség a manifestum szerint a zsidókra nem alkalmazható.

— A Petőfi-szobor leleplezése. A leleplezési ünnepélyt rendező bizottság határozatai: 1) Az ünnep október 15-én d e. 10 órakor veszi kezdetét, az akadémia dísztermében. Az ünnépi ülést gróf Károlyi István nyitja meg s Jókai Mór emlékbeszédet tart Petőfi felett. 2) Az akadémiából a Ferencz József téren és korzón át a szobor elé vonulnak a meghívottak, hol az elnökség és a leleplezésnél működő 150 tagú dalkar részére tribünök lesznek felállítva. A szobor előtt Károlyi István gróf beszédet tart s Nagy Imre elszavalja a Petőfi-ódát. 3) Az ünnepiességek alatt a Petöfi-tér korlátokkal lesz elzárva, úgy hogy csak a küldöttek és meghívottak juthatnak be a korlátokon belől. A Petőfi-téren levő házak feldíszítéséről gondoskodva lesz, úgy szintén a Dunagőzhajózási társaságot is felkérik, hogy a napon hajóit a Dunán lobogókkal díszítse fél. Ha esetleg József főherczeg is részt venne az ünnepélyen, részére bíboros sátrat állítanak fel. 4) A leleplezési ünnepély után d. n. 2 vagy 3 órakor diszebéd lesz, valószínűleg a redoutban. A bizottság a részletes programmot idejekorán közhírré teszi.

— Növényküldemények csomagolása. A budapesti kereskedelmi és iparkamara a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. ministerium részéről azt az értesítést vette, hogy külföldről származó oly élő növényküldemények, melyek csomagolása és szállítási módja nem felel meg a nemzetközi phylloxera-egyezmény feltételeinek, illetőleg az e tekintetben kiadott és kellő módon közhírré tett utasításnak, semmi esetre sem fognak a határon bebocsáttatni, és az ebből eredő károkat az illetők kizárólag maguknak tulajdoníthatják.

— A vallás- és közoktatásügyi minisztérium indíttatva érezte magát, 1882. junius hó 8-án kelt átiratával értesíteni az egyház- megyei hatóságokat, hogy mivel oly értelmű feliratok terjesztettek hozzá, melyekből az tűnt ki, „hogy mig egyrészt a szülők az

újszülött gyermeket nem mindig szokták megkeresztelteim, másrészt az illető lelkészek a megkeresztelt gyermeket nem mindig vezetik be az anyakönyvbe“, e bajok elhárítása czéljából az illető közegekhez oly intézkedést bocsátott, „hogy a bábáknak kötelességévé tétessék, minden szülési esetet közvetlenül az illető lelkésznek, mint anyakönyvvezetésre hivatott közegnek bejelenteni.“

— A házasságok felbontására nézve lényegesen változott gyakorlat kezd meghonosodni a kir. kúrián. A „Jogtudományi Közlöny“ legutóbbi száma több döntvényt közöl, melyek az eddigi engedékeny felfogással szemben határozott fordulatot jeleznek. Kimondatott ugyanis többek között, hogy helvét hitvallás szerint létrejött házassági kötelék felbontása iránti perben: ha a peres házasfelek ágy- és asztaltól lett elválasztásuk daczára sem változtak meg egymás iránt; ha az 1786. márcz. 6. kib. házassági pátens 51. és 52. §-aiban meghatározott lelkészi bizonyítvány szerint köztük a kibékéltetés az illető lelkész által 3 Ízben megki- séreltetett is; ha a kir. törvényszék által két ízben megtartott békéltetés alkalmával sem sikerült a feleket egymás iránt kiengesztelni. ha a felek még a jegyzőkönyvi tárgyalás folyamán is határozott kifejezést adtak ennek s a végelválasztást kérelmezték és ha továbbá a hivatalból kirendelt házasságvédő is a házassági kötelék feloldását indítványozta s a házasságból gyermek nem származott is: mindamellett a házassági kötelék végleges felbontásának hely nem adható, a mennyiben felperes a lelkész előtt egyszer sem jelent volt meg, mert igy az egyházi békéltetés sza- bályszerüleg megkiséreltnek nem tekinthető és ennélfogva a házassági kötelék felbontásának egyik lényeges kelléke hiányában a felbontás meg nem engedhető. Kimondatott továbbá, hogy evang. református hitüek közt létrejött házasság előzetes ágy és asztaltól elválasztás nélkül végleg fel nem bontható az esetben sem, ha a házasfelek házasságuk végleges felbontását azért kívánják, mert egymás ellenében engesztelhetlen gyűlölettel viseltetnek s ha begyőzve van is azon tény, hogy ők több, mint 12 év óta egymástól tettleg elválva éltek.

— A hadsereg újjászervezésének minden részlete szentesíti e- tett. Csakis az átmeneti időszak alatt osztrák ujonczoknak nehány magyar ezredbe való ideiglenes besorozására, valamint a póttartalék egy részének behívására és kiképzésére vonatkozó határoz- mányok hagyattak a törvényhozás határozathozataláig függőben. Az országgyűlésnek az erre vonatkozó előterjesztések be fognak mutattatni.

— A levelező közönség figyelmébe. Oly czélból, hogy a levelező közönség az osztrák postaterületre szóló leveleibe a válaszra való levéljegyeket és levező-lapokat csatolhassa, a kincstári postahivatalok legközelebb 2 és 5 kros osztrák levéljegyeket és egyszerű 2 kros osztrák levelező-lapokat, hasonló czélból viszont az osztrák kincstári postahivatalok jelzett magyar értékjegyeket is fognak elárusítani. Ezen osztrák értékjegyek természetesen a magyar postateriiletröl osztrák postaterületre szóló levelezések bérmentesítésére nem használhatók, s erre úgy mint eddig csupán a magyar postaigazgatás által kiadott postai értékjegyek alkalmasak ; kivételt ezen szabály alul csak a fizetett válaszszal ellátott levelező lapok válaszlapja képez, mely a feladási országba való válaszadásra használható.

— Bosnia és Herczegovina 1883-iki szükséglete, a „Neue freie Presse“ értesülése szerint, 1883-ra 20 millió forinttal irányoztatik elő; 1882-ben a fölkelés folytán a szükséglet 35‘8 millió volt. Ennek fedezése czéljából részben a közös activák használtattak fel, és pedig a cseh északi vasút és a Ferencz József-vasút részvényei. A közös activák közül még rendelkezésre állanak: 18,000 darab erdélyi vasut-részvény, 25,000 db kassa-oderbergi és 24,990 darab Rudolf-vasut-részvény. E papírok névleges értéke 18.598,000 írt s tényleges értékük az árfolyam szerint e pillanatban 10.7 millió forint.

— -4 községi és körjegyzők országos központi egyesülete legközelebb tartotta közgyűlését a pesti megyeház nagy termében mintegy hetven községi és körjegyző részvétele mellett. Mindenekelőtt az igazoló bizottság terjesztette elő jelentését. E szerint 29 vidéki egylet küldöttei jelentek meg, 2036 tag képviseletében. Ezután az elnök fejtegette az egyesület czélját, mely a községi élet fejlesztésében s a közigazgatás javításában nyilvánul s bemutatta a közgyűlésnek dr. Dárday Sándor és Tibád Antal orsz. képviselőket, kik az ügy iránti érdeklődésből jelentek meg a közgyűlésen, (Éljenzés) majd Vágó Ferencz, egyleti főjegyző terjesztette elő az elnök évi jelentését, melyben a lefolyt egyleti év nevezetesebb eseményeit tünteti fel. Hosszasabban vázolta á „Községi Közlöny“ szerkesztése körül Barta László és Dobozy társszerkesztők közt felmerült nézeteltérést s annak kiegyenlítését. Előadta,