Eger - hetilap, 1882
1882-09-14 / 37. szám
354 e két momentumot, arról is kellene gondoskodnunk, hogy ehhez képest a termelők alanyilag is két részre, és pedig a szőlőbirtokosok és pinczegazdák osztályára oszoljanak. A mi kiválólag a szőlőszetet illeti, annak kifejlesztése végett, nálunk a következő elveknek kellene iránytadóknak lenniük : a) A szőlőszetet, a fentebb elmondottak folytán, határozottan el kellene választani a borászattól, mert „a borászat csak nagy, miveit, ez iparág tudományos alapjait ismerő szőlőbirtokos kezében lehet okszerűen egyesítve. A kellő tőke, tanulmány és eszközökben szűkölködő gazda, mindenkor okszerűekben cselekszik, ha csak a szőlőszettel foglalkozik, a borkezelést pedig szakavatottabb kezekre bízza. b) Arra kell ügyelni, hogy az egyes szőlőhegyek, a nekik leginkább megfelelő venyigékkel ültettessenek be, — attól pedig határozottan és feltétlenül kell óvakodni, hogy különféle, nem egyszerre érő szőlőfajok, minőkkel leginkább az oktalan kis gazda szőlőit tele rakva találjuk, termeltessenek, mivel ez nem csupán a szőlő szedése alkalmával okoz nehézségeket, hanem a bor minőségére is rendkívül károsan hat ki, és az egynemű bornak szűrését majdnem lehetetleníti. Végül c) törekedni kell a szőlőmunkáltatás dijait, illetve a termelés költségeit, közös és kölcsönös támogatás mellett lehetőleg a minimumra reducálni igyekezni; mert ezek természetüknél fogva nagyon megdrágítván a bort, ezáltal igen csökkentik egyúttal versenyképességét a nemzetközi forgalomban. Megtakarításokat pedig kétféleképpen lehetne itt eszközölni: 1. Ha a szőlőmunkáltatás napszáma, mely sokszor mesés nagyságúvá nő fel, alábbszállithatóvá válnék. Semmi sem rontja meg az egri szőlőbirtokosnak calculusát. s vele együtt a szőlőszetet annyira, mint a folyton hullámzó, és más vidékekkel arányitva, mindig igen magasan álló napszám, melyet a szőlőmunkáltatások alkalmával űzetni kénytelen. A napszámnak ily szabálytalan és előre ki nem számítható növekedése, — mely akkor is, ha nem öltene ily arányokat, roppant terhet képez, a szőlőszetet valóban tönk- remenéssel fenyegeti. Ezen tnlkövetéléseknek pedig csak úgy lehetne elejét venni, ha nagyobb szőlős gazdáink maguk között megállapítanák a napszám maximumát, és egymást kölcsönösen köteleznék arra, hogy a meghatározottnál nagyobb bért nem fognak űzetni. Vagy pedig a közeli vidék lakóit kellene e munkáknál, főleg a nagyobb szőlőkben alkalmazni, vagy szakmányosok által e munkákat végeztetni. A közeli falusiak legnagyobb része szintén bírván szőlőket, a szőlő megmunkáltatásánál megkívánt ügyességet is bizonyára elsajátította, ha nem is oly mérvben, mint a helybeliek. 2. A szőlőutaknak jó karba kellene helyeztetniük. — Az utóbbi évek tapasztalataiból tudjuk ugyanis, hogy az őszi esőzés mindig igen korán, a szüret megkezdése előtt, vagy alatt állott be, és nemcsak a szüretelést akadályozta, hanem a szűrt bor minőségét is megrontotta, és az utakat feneketlen sárral borítván, azokat járhatatlanokká tette; tehát az előállítás úgy' is alig megbirható költségeit még magasabbra emelte. Ilyen viszonyok között a szüret rendesen megakasztatik. Tudjuk, hogy nehány évvel ez előtt, kivált a távolabb fekvő egedi szőlők közül nem egy maradt egészben vagy részben csakis azért szedetlen, mert a termés hazahozatala, a rossz, nedves út miatt többe került volna, mint a mennyit az összes termés megért. Ily körülmények között szőlőbirtokosainknak oda kellene hatniok, hogy legalább a főútvonalak legyenek kövekkel kirakottak, ne pedig az őseinknél divó rendszer szerint, sár helyeztessék sár fölé, — mint az nagy szakértelmet eláruló bölcsességgel nem régiben is megtörtént. A közeli hegyek, úgyis kellő útalapot szolgáltatni képesek kőanyagban, mely pedig onnan könnyen lehordható volna. — Mig ily kövekkel kirakott főutpályákkal nem fognak bírni az egyes szőlőhegyek, mindig ellehetünk arra készülve, hogy esős idők beálltával, a termésnek a borházhoz való szállítása költségei megfognak kétszereződni, sőt háromszoro- zódni is. Ez alkalmat nem mulaszthatjuk el arra nézve, hogy az illetők ügyeimét egy más, de a szőlőút iigygyel közvetlen összefüggésben álló bajos körülményre, fel ne hijjuk, - t. i. azon vakmerő foglalásokra, melyeket egyes szőlőbirtokosok, főleg az Eged és Sikhegy vidékén, az utak és az azokon való közlekedés rovására elkövettek. Valóban lehet- len nem csodálkoznunk ama közönyön, melylyel ez ügy iránt a hatóság viseltetik. Az ez előtt 14—-16 méter széles szekérút, jogtalan foglalások folytán, helylyel közzel 5—6 méternyire szorult össze, úgy hogy nem egy ilyen megkes- kenyedett úton két egymással szemben jövő kocsi egymásnak ki nem térhet. Ezen jogczim nélkül és roszhiszemüen elfoglalt területeket az egyes foglalók terhére előbbi rendeltetésüknek kellene visszaadni, s a jogtalan foglalókat érzékenyen megbírságolni, és ez utón oly alapot teremteni, melylyel legalább a főközlekedési vonalak kiköveztetése lehetővé válnék. A pincze-kezelést, a borászatot illetőleg, nálunk is a Franczia- és Olaszországban divó szokások mintájára egy nagyobbszerii vállalatnak, vagy pénzes embernek még tövén kellene megvennie a szüretet, vagy a mustot, hogy a bor okszerű kezelését már itt kezdhesse meg, és nagy pinczék- ben elegyítvén és palaczk-éretté tevén borait, igy bocsáthassa hiteles czég és megbízható igazi név alatt árúba. A pincze kezelés főbb elvei lennének: a külföldi eladásra szánt, s e végből gondosan kiszemelt bort csak erjedésének teljes bevégzése után pinczékbe leereszteni, idő előtt pinczékbe, tehát melegebb légkörbe elrakva, a bor sokat veszt izén, színén és zamatján. A bort továbbá nem szabad sokáig seprőjén hagyni, hanem azt tisztán és gondosan kezelni. „Ami azon felül van, az a borkereskedőnek feladata; a tisztán kezelt borokat egy ujuló erjedés elől megóvni, azokat a fogyasztó közönség Ízlése szerint elkészíteni, szesz- tartalmukat cognac segélyével fokozni, szóval a bornak színét, zamatját, izét helyes kezelés által egyenlőképen s oly formán megállapítani, mint azt a kereslet kívánja: ez mind a szakmáját értő borkereskedőnek a dolga, és éppen az egyik főhiányunk, hogy kevés dicséretre méltó czéget kivéve (Jálics, Ramazetter, Palugyai stb.), nem bírunk nagyobbszerii borkereskedő házakkal, melyek alapos vegytani ismeretekkel s veneologiai szakképzettséggel, vállalkozási szellemet, tetemesb üzleti tőkét, a borpiaczoknak teljes ismeretét, új meg uj források felfedezésére irányzott ernyedetlen szorgalmat és ez ágban különösen szükséges lelkiismeretes üzérkedést, vagyis teljes kereskedelmi szilárdságot kötnének össze.u — (Kőnek.) Politikai heti szemle. A legújabb harczok Kassasin mellett az angolok győzelmével végződtek. E hó 10-én Wolseley tábornok a kas- sasini zsiliptől 3 és fél mértföldnyire, déli 12 órakor következő sürgönyt továbbittatta: Az ellenség napkeltekor minden fegyvernemből vett jelentékeny haderővel kémszemlét kezdett előőrseink ellen. Willis tábornok megtámadta s veszteséggel visszaverte. Négy ágyút, foglaltunk el. Megtaláltuk Gribles hadnagy holttestét s eltemettük. Az ellenség érődéi közé vonult, honnan most —
