Eger - hetilap, 1882

1882-08-31 / 35. szám

337

— mint a „P. LI. értesül, — a főállamügyészség azt határozta, hogy E. Nagy László alügyész ur annak határozott hangsúlyozása mellett, hogy eddigi hivatalos eljárásában a tisza-eszlári ügyre vonatkozólag semmi megrovást érdemlőt nem találtak, hírlapi közleményei miatt többé nem alkalmas arra, hogy ebben az ügyben, mint államügyész szerepeljen.

— A horvát hivatalos lap a bán rendeletét közli, a mely szerint a Horvátországban érvényes 1875. évi május 17-ki büntető törvény a határőrvidéken újévtől kezdve lép életbe.

— A belügyminisztérium a műkedvelők ellen adott ki egy rendeletet, mely lényegében a következő: „Műkedvelői előadásokat a vidéki magyar szülészet fejlődésének előmozdítása tekintetéből jövőben csak egyes esetekben, kizárólag csak jótékony czélokra lehet rendezni. Állandóan működő műkedvelői társulatok előadásai többé nem engedélyezhetek.“

— Filloxera az országban 69 községben van; ezek a községek azonban jórészt határosak s igy az inficiált terület nem igen nagy. A fillokszera teljes kiirtása eddig Tályán, Kis-Keszin és Pozsonyban sikerült.

— Marhavész. A magyar korona országai s az osztrák tartományok, valamint Európa összes országai — Oroszország kivételével — vészmentesek. Bosnyákországban a baj állapota változatlan.

— Alexandria — volt. A Tempsban „valaki, a ki a keletet ismeri“ „De profundist“ énekel Alexandria felett: „Alexandria volt, — úgymond, — nem hiszsziik. hogy az utolsó csapásból kiépüljön. A csapás magában véve nem volt halálos, nem egy nagy város épült már ki romjaiból, ám Alexandria magában hordta a halál csiráját.. . . Alexandria nem fog hamvaiból feltámadni, mert nincs is ok rá, hogy tovább is fennálljon. Örököse Port-Said a kereskedelem igazi központja, Egyiptom nagy áruháza. Az angolok e felfogás szerint épen úgy jártak el, mint a francziák Tuniszban, hol szintén, mihelyt félig kész volt a vasút, előállt annak szüksége hogy magát az országot is megszerezzék. Az angolok már építik a vasutat, mely Port-Saidot az alsó-egyiptomi hálózattal összeköti, s már egy csatornaág építésére is gondolnak, mely Port-Saidot nílusi vízzel lássa el, mint a Mahmudje-csatorna Ale- xandriát.“ — A mi egyéb még hiányzik Port-Saidban, a „mérnökök dolga“, akikben pedig Anglia nem szenved szükséget. A fran- czia, a ki mindezt kifejti a Tempsban, ezzel a francziákat és általán az európaiakat figyelmeztetni kívánja, hogy ne telepedjenek le ismét Alexandriában, hanem Port-Saidban, mert „ezé a jövő“. Az Alexandria elpusztítására irányuló angol rendelkezéseknek e szerint különös czéljuk is volt: a Port-Saidra káros versenyt lehetetlenné tenni.

■— A herczegovinai felkelők levéltárát, — mint a P. Ll. tudósítója abosnyák fővárosból jelenti, még Kalinovik elfogatása alkalmával hatalmukba ejtették csapataink. A föltalált papírok tanulság végett Becsbe küldettek. E papírok tisztán és kétségbe- vonhatlanul elárulják azt a rég emlegetett tényt, hogy a belgrádi nagyszerb bizottság és a moszkvai szláv bizottság segélyforrásaiból táplálkozó fölkelés szálai egyenesen Montenegróban értek össze s itt oly egyének kezeiben voltak, akik Nikita fejedelem közvetlen környezetéhez, sőt legközelebbi rokonságához tartoznak. A papírok szerfölött kompromittálják a cetinjei katonai méltóságokat.

— A pánszláv izgatás Magyarországon. A „Politik“, megemlékezik közoktatási miniszterünk három rendeletéről. Az egyik rendelet azt mondja, hogy cseh emissariusok és pánszláv érzelmű tanítók izgatnak a felső-magyarországi tótok közt a csehek és tótok irodalmi egyesülése mellett. A másik a pozsonyi nehány pánszláv tanulónak az egész monarchiából való kizárását tudatja. A harmadik inti a magyarországi iskolákat, hogy ne csatlakozzanak a Prágában tanuló tótok „Detvan“ egyletéhez. Megemlékezik még a „Politik“ a tiszai evangélikus egyház-kerület azon határozatáról is, a melyben kimondta ez a kerület, hogy „azok, a kik szóval vagy tettel a magyar nemzeti törekvések ellenségeinek bizonyultak, nem lehetnek kerületünkben sem lelkipásztorok, sem felügyelők, sem tanítók, stb.“ A „Politik“ nem tartja helyesnek sem a miniszter rendeletéit, sem az illető kerület határozatát. A mi a csehek magatartását illeti, ezt Írja: „A magyar közoktatási miniszter „cseh emissariusokról“ is beszél. Ezzel azt mondja, hogy Csehországban vagy Morvaországban oly propaganda, oly titkos társaság van, a mely ágenseket küld Magyarországba, hogy a magyarok, a magyar állam ellen izgassa a tótokat, mert a hol emissariusok vannak, ott lenni kell valakinek, a ki alkalmazza és kiküldi őket. Ez ellen ünnepélyesen tiltakoznunk kell. Ily propaganda nincs sem Csehországban, sem Morvaországban, ebben a tekintetben sokkal loyalisabb a cseh nép és politikailag érettebb.

Ha valamely utazó litteratus vagy tourista fölkeresi a tótok által lakott vidékeket és olyasmit mond, a mi sérthetné a magyarokat, vagy más tapintatlanságot követ el, azt lehetetlen beszámítani a cseh népnek. A cseh népnek a magyarok iránti magatartását nem határozzák poharazás közben elejtett szavak. T)r. Bieger Pesten volt 1880. októberben és az ő nyilatkozatai eloszlathatták a magyar politikusok minden tévedéseit. Arra a megjegyzésre, hogy a dualismus tekintetében érzékenyek a magyarok, a cseh nép vezére kijelentette, hogy a csehek közül senki sem törekszik ily változtatásra. És ezen férfi biztosítására összehasonlitlanul többet adhatnak a magyarok, mint bármely tourista szavaira. Mi azt kívánjuk a magyaroktól, hogy ne avatkozzanak a mi viszonyainkba, mi pedig a lajtántuli eonnationalisaink iránti minden rokonszenvünk mellett szintén igy fogunk viselkedni a magyarok iránt.“ A „Politik“ azt fejtegeti ezután, hogy a magyarok inkább félhetnek a németektől, és ezzel a megjegyzéssel végzi: „Magyarország érdekében cselekednék, ha „a pánszláv izgatásról“ a germán propagandára fordítaná tekintetét.“

— Az uj kir. műegyetem épületét a vállalkozónak már augusztus 1-én kellett volna a kormánynak teljesen készen átadni, de minthogy közben oly részletek vétettek be az építési tervezetbe, melyek abban eredetileg nem foglaltattak, az építő újabb határidőt nyert. A tágas tantermek és helyiségek berendezésén most szaporított számú munkásokkal dolgoznak. Ez uj müintézetünk, ha elkészült, bátran ki fogja állani a versenyt a hasonló külföldi intézetekkel. A ventillátióról kellő gondoskodás történt. A fűtésre részint Meidinger-féle kályhákat alkalmaznak, részint légfűtést rendeznek be. A villamos világítást kisérletképen fogják alkalmazni a természettani műterembe. A földszinten a gépészmérnökök helyiségei, a könyvtár és a díszes nagy olvasóterem, az első emeleten az építészek rajztermei s a második emeleten a mérnökök előadási termei vannak elhelyezve. Innen csigalépcső vezet fel a toronyalaku csillagdába, hol Konkoly Thege Miklós nagybecsű ajándéktárgyai és a csillagászati műszerek láthatók. Az épület homlokzata is, mely a muzeumkörutra néz, igen díszes, végig erkélyekkel lesz ellátva s a beljebb álló részt oszlopsor fogja egy vonalba hozni a főépülettel. A főlépcsőházat most festik s az szintén igen diszes lesz. A teljes berendezéssel hat hét múlva elkészülnek, úgy hogy az előadásokat november hó 1-én megkezdhetik. A berendezés 130.000 írtba s maga az egész épület 700.000 írtba került.

— Egy nagy fontosságú kérdés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter a következő levelet intézte dr. Fodor Józsefhez, a budapesti tudományos egyetemen a közegészségtan nyilv. r. tanárához : A népesedési mozgalom s a népesség növekedése vagy hanyatlása a jelenben és a mint az észlelt törvények szerint alakulhat, a jövőben is a legfontosabb társadalmi kérdések egyike; mert attól van feltételezve a nemzetek politikai és közgazdasági súlya. És ha igaz, hogy ötven év múlva, vagyis 1932-ben az északamerikai Egyesült-Államok népessége 190 millió, Oroszországé 158, a Német birodalomé 83, Nagy Brittaniáé 63, Érancziaországé ellenben csak 44 milliót fog tenni: mennyire fog változni szükségkép e nemzetek szerepe a világtörténelem terén ?! Szemmel tartva az adatokat, szomorú benyomást tesz a népesedési mozgalom Magyarországra ; a mi természetesen Magyarország lakosai halandóságával, a közegészségügygyei a legszorosabb összefüggésben áll. A berlini közegészségügyi hivatal legutóbbi értesítése szerint a f. é. 31-ik hetén elhalálozott 1000 egyénből Párisban 21.6, — Londonban 20.1, — Edingburgban 18.6, — Becsben 25.6, — Prágában 25.7. A hygieniai tanszéknek egyik feladata lévén ilynemű kérdésekkel is foglalkozni, felkérem a tisztelt tanár urat, hogy mellőzve egyéb adatokat, engem az iránt felvilágosítani szíveskedjék : mi okozhatja a nagy különbséget, a felsorolt városok s különösen a hozzánk közel fekvő — Bécs és Prága egyfelől, — másfelől Budapest közt, melynek halandósága ugyanazon a héten 35.2 volt ?

— Evangélikus theologiai akadémia Az ágostaiak egyetemes gyűlése és a pozsonyi ev. egyház között múlt évben kötött szerződés alapján felállittatni rendelt theologiai akadémia, a szervező és kezelő nagy bizottságnak határozata folytán, Pozsonyban f. é. szeptember elejével ünnepélyesen megnyittatik. Ezen 8 tanerővel ellátott és 4 évi tanfolyamra berendezett theol. akadémiába való felvételre nézve a feltételek nagyt. Csecsetka Sámuel igazgatótól megtudhatók.

— Am. kir. belügyminiszter értesítette a törvényhatóságokat-. hogy ha vidéki színigazgatók több város játék-engedélyét ugyan- egy időben eszközük ki magoknak és azt vagy hosszabb idő múlva, vagy egyáltalában igénybe sem veszik : jövőre pusztán arra