Eger - hetilap, 1882
1882-08-31 / 35. szám
XXI. év-folyam. 35. szám. 1882. augusztus 31-én. Előfizetési díj: Egész évre . 5 írt — kr. Félévre. . . 2 , 50 r Negyed évre . 1 „ 30 „ Egy hónapra. — 45 „• Egyes szám . — 12 EGER, Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden csütörtökön. Hirdetésekért minden 3 hasábo/.ott pétit sorhely után 6, bélyegarló fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy péti: - sorhelyért 15 kr fizetendő. Előfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (lyceumi nyomda), a szerkesztőség (vásártér, 783. szám alatt) és Szolcsányi Gyula könyvkereskedése (alapítványi ház a lyceum átellenében) s minden kir. postahivatal. — A hirdetési dij előre fizetendő. Az eger-felföldi s az eger-alföldi tervezett vasút ügye. I. Eger városa f. é. alig. 13-án tartott közgyűléséből a vasut-iigyben kiküldött 21-es bizottság, augusztus 24-én kezdte meg működését. Ez alkalommal a bizottság beható- lag foglalkozott azon kérdéssel: mily lépések volnának teendők arra nézve, hogy Eger egyrészről a felfölddel s másrészről az alfölddel a lehető legrövidebb vonalon vasúti összeköttetésbe hozassák ? Sz. N. bizottsági tag előadta, hogy az alfölddel való ösz- szeköttetés azon vonalon legkiváhatosabb, mely Füzesabo- 113'on át Karczag felé irányul; ezen irányban, vagyis a fü- zesabony-karczagi vonalon, gr. Cs. és társai már fölméréseket is eszközöltettek. K. bizottsági tag inditványozta, hogy mindkét vonal —- úgy az eger-karczagi, mint az egér-nádasdi, mely utóbbinak előmunkálataira az engedélyt az egri ált. ipartársulat utján bírjuk, — karoltassék fel; de mivel az utóbbi még nincs felmérve, ennek felméréséhez szükséges költségek fedezésére mielőbb pénzgyüjtés indíttassák meg; a pénzgyirj- tés időtartama alatt pedig mindkét vonal kiépítése érdekében combinative tétessenek lépések. A bizottság ezúttal V. B. bizottsági tag indítványa folytán abban állapodott meg, hogy: készíttessék egy emlékirat, melyben mindkét vonalnak közérdekű volta fejtendő ki s adatokkal támogatandó; kéressenek fel az ügy pártolására az egri érsek ur ő Excellentiája, az egri mélt. és főt. káptalan, a megye, s a két vonalba eső községek s nagy- birtokosok; végre pedig e vonalak érdekében a minisztériumhoz egy városi küldöttség menesztendő. Aug. 27-én felolvastatott egy belgiumi vasútépítő társaságnak — általunk már többször említett — levele, mezben az eger-nádasdi vasútvonal kiépítésére ajánlkozik bizonyos feltételek alatt, melyek közt legfőbb a jövedelmezőség s az, bogy a kormány az állami vasútvonalak közé eső ezen vasúti szakaszra megadja-e egy külföldi társulatnak az engedélyt. (A jövedelmezőség kétségtelen; az engedélyt pedig a kormány vagy megadja, vagy ha nem, akkor kell, hogy maga építtesse ki a vonalat.) V. B. bizottsági tag- mély alapossággal fejtette ki, hogy ezen levél szövegének ismerete folytán ez Ínyben már most minden késedelmezés helyett — K. bizottsági tagnak múltkori indítványa értelmében is, — az előmunkálatok minél előbb foganatositan- dók volnának, s azokhoz megkivántató költségek előteremtéséről gondoskodni kell. Az indítvány oly hozzátétellel fogadtatott el, hogy egy szakértő állami vasúti mérnök által a vonal előleges bejárása eszközöltessék, hogy hozzávetőleg tudni lehessen, mennyibe fognak kerülni az előmunkálatok; azután pedig az összes érdekeltség felszólittatik, hogy ezen költségekhez aránylag hozzájáruljanak. Nem kevesbbé fontos határozat hozatott az iránt is, hogy ezen vonal Füzesabonyon túl lefelé mely irányban folytattassék. Sz. N. indítványa folytán ugyanis abban történt megállapodás, hogy legczélszeriibb azon füzesabony-karczagi vonal, melynek előmunkálatai már készen vannak. Ezen vonal Füzes-Abony- tól Dormándon és Tisza-Nánán át Madarason keresztül van tervezve Karczag felé. Az ügy ezzel igen örvendetes lendületet nyert. Aug. 29-én B. szakértőnek igen érdekes előterjesztése folytán határozatba ment, hogy egy nagy értekezlet liivas- sék össze Egerbe, mely értekezlet a szóban levő vasúti összeköttetések kérdésében követendő egyöntetű eljárást állapítaná meg. De már most három vonal terveztetik: 1) eger-füzesabony-karczagi, 2) eger-apátfalva-pétervásár-teren- nyei, s 3) eger-apátfalva-ózdi. Az utóbbi az eddig tervezett eger-nádasdi vonal helyébe lép, — mely változás azért szükséges, mivel az állam egy társulattal az iránt szerződött, hogy ez Bánrévétől üzdig — de csak eddig s nem Nádasdig — alakítsa át II. osztályúvá a vasúti vonalat; ekkép Egerből czélszerűbb azonnal Ózdig tervezni a vasutat. A magyar orvosok és természetvizsgálók vándorgyűlése Debreczenben. A 22-ik vándorgyűlés volt ez; s aug. 23-ától 27-ig tartott. Aug. 23-án a gyűlést Révész Bálint elnök nyitotta meg. Dr. Török József értekezett a magyarországi meteorkövekről. Popper Alajos emlékbeszédet mondott dr. Kain Albert fölött. Végül Bó- dogíi Albert a betegségek örökölhetőségéről beszélt. Délben a város költségén diszebéd volt. A vendégek közt kiosztatott Debre- czen város épen megjelent monographiája, egy 1000 lapra terjedő érdekes mű. Debreezen, aug. 24. Ma délelőtt a főiskola termeiben a szakosztályok megalakultak. Az orvosi szakosztályban a megnyitó beszédet dr. Török József tartotta. Értekezéseket tartottak a megalakulás után: dr. Lichtenberger Kornél a fűlészetről, dr. Faludy Géza a resorcin legújabb szer hatásáról. — A gazdasági szakosztályban a megnyitó beszédet dr. Király Ferencz debreczeni kamarai elnök tartotta, értekezvén „A felső Tiszavidék közgazdasági viszonyainak feltüntetéséről.“ Felolvasást tartott dr. Vedrődy Viktor a cognac-gyártásról. — A természettudományi szakosztályt megnyitotta Hunfalvy János, „Erdők befolyása a kiimára“ értekezéssel. Értekezést tartott angol nyelven Rodwell an goi tudós a „Modern vulcanologiáról“, a melyben kiterjeszkedett a tudomány eredetére, a vulcanicus tünetek létrejövetelének feltételeire, a föld belső melegének okaira, ritka vulcanicus képződményekre, Island, Hekla, Aetna, Vezúv stb. tűzhányókra, földrengésekre, a vulcano- logia irodalmára és a vulkanikus sziklák jellemző vonásainak fölismerésére vezető módszerekre. Az orvosi szakosztályban az első értekezést dr. Lichtenberg Kornél fővárosi orvos s a fülgyógyászat egyik elismert specialistája tartotta a Méniére-féle fülszédülés tüneteiről és ezeknek viszonyáról a tengeri betegséghez. A Méniére-féle fülszédülés (ver
