Eger - hetilap, 1882
1882-08-17 / 33. szám
321 mert 1883. januárius 1-től a magyar igazgatósághoz lesznek beosztva. Ezen áthelyezett 250 hivatalnok fogja a jelenlegi 96 hivatalnokkal együtt a magyar igazgatóság személyzetét képviselni. A magyar vonalok igazgatója a „N. W. T.“ jelentése szerint egyelőre Blaskovits aligazgató lesz, a ki azonban már nyugdíjaztatását kérte, azután ezen állomásra Hieronymi államtitkárt fogják meghívni. A bányák és uradalmak igazgatósága is áthelyeztetik Budapestre, az igazgatóság főnöke ifj. Presson ur lesz. — Község, közel a szomjanhaláshoz. Csíkszeredáról Írják, hogy a Csikmegye gyergyó-szt.-miklósi járásába tartozó Gyergyó-Te- kerőpataka község, mely 416 házból áll, 2000-en felüli lélekszámúiul s 17.000 hold határral bir, azon rendkívüli szerencsétlen helyzetben van, hogy nemcsak magában a községben, de még a község terjedelmes nagy határában sincsen egyetlen kút sem. A lakosság a maga és a házi állatok számára a szükséges vizet nagy keservesen a meggyiijtött hó- és esővízből fedezi, épen úgy mint Martinique szigetén, — s ha ez elfogy, a vizet nagy fáradsággal a szomszéd Gyergyó-Szt.-Miklósból kell szállítani. Kutak ásásával már számtalanszor tettek kísérletet, de eredménytelenül, mert bár 20—25 ölnyire leástak, viz nem fakadt. Most a község kérelmére a megye alispánja azon kérelemmel fordult a belügyminiszterhez, hogy oda a kútnak alkalmas hely kijelölése végett egy ahhoz értő szakférfiút küldjön ki. — Az állami középipartanoda érdekéhen a vallás- és közoktatási minister a következő körlevelet intézte a hazai oskolák igazgatóságaihoz : Közgazdasági szempontból felette kívánatosnak tartván, hogy ezután már a magyar ifjúságnak minél nagyobb része lépjen az ipari pályára, különösen hogy a hivatalnoki és tudományos pályákról azok, — a kiknek ezekre képességük és hivatásuk különben sincs — eltereltessenek : a budapesti középipartanoda alapításával és fokozatos fejlesztésével kedvező alkalmat nyújtottam arra, hogy az ifjúság magát a gyakorlati ipari pályára különböző irányban kiképezhesse. Ezen ipartanodának czélja, hogy az építési ipar terére építő mestereket, pallérokat, az általános, a mezei gazdasági és vasúti gépészet, továbbá a különböző vegyészeti iparágak számára főmunkásokat, művezetőket, végre a jelentékenyebb kézmüiparágak számára szakavatott s önálló meste- xeket neveljen. Ezen czélból az említett intézetben már megnyittatott az építészeti, gépészeti, vegyészeti és a fém- vasipari szakosztály s igy kiképeztetést nyerhetnek ott kőmivesek. gépészek, vegyészeti gyári munkások, továbbá vas- é$ rézöntők, épitő lakatosok, bádogosok, rézművesek, szerkovácsok stb. A jövő tanévben pedig megnyittatik a faipari szakosztály, a melyben az építő és butorasztalosság, az esztergályosság és a kocsigyártás fog taníttatni. A tanfolyam három évre terjed, az utóbb említett kézmix- iparosoknak azonban — mennyiben csak egy iparágat választanak — a tanfolyam megrövidíthető az előképzettség szerint esetleg két évre. A felvételid feltétel valamelyik középiskola, gymnasium, polgári vagy reáliskola — négy alsó osztályának jó sikerrel való elvégzése és legalább a két havi nyári szünidőre terjedő előzetes gyakorlat. Az érdekeltek bővebb felvilágosításért Hegedűs Károly, a középipartanoda igazgatójához (Budapest VII. kér. bodzafa- utcza 28. sz.) fordulhatnak. — Örök béke. A magyar képviselőház több kiváló tagjához következő tartalmú körirat érkezett: „Nemzetközi béke-, és választott bírósági szövetkezet“ létesítéséről van szó. Nagy nemzetközi szövetkezet volna létesítendő, melynek kizárólagos czélja egy nemzetközi választott bíróság rendszerének érvényesítése lenne. Tisztelt uram ! Előrebocsátva azt, hogy minden civilisált államban a békének vannak barátjai, kik a föntebbi idézetben foglalt nézetet osztják, igen kérjük czimedet, mikép a nemzetközi béke-, és választott bírósági szövetkezet érdekében közreműködni szíveskedjék. Európában jelenleg tiz millió ember van fegyver alatt, mi évenkint 11,360.000,000 márkába kerül. A katonai szolgálat azonkívül a nemzet virágát a legszebb éveiben különböző életpályáktól vonja el, minek folytán nem csodálkozhatni, ha e nyomasztó állapot általános elégedetlenséget idéz elő; számos kivándorlásra késztet, sőt összeesküvésekre és bűntényekre vezet, melyek az államok alapjait ingatják meg. Megfontolva tevábbá azt, hogy e dolgok iránya nyilván oda czéloz, mikép a hadsereget inkább na- gyobbitsák, mint kisebbítsék, s hogy ez igyekezet nemcsak a kereskedelmet és ipart zsibbasztja, hanem minden pillanatban a népek szerencséjét és békéjét teszi kérdésessé: teljesen jogosultnak látszik, hogy gyors és erélyes lépések tétessenek, melyek alkalmasak ez elviselhetlen állapot elhárítására. Addig azonban, mig az európai kormányok a nemzetközi választott bíróság, tehát az oly rendszabály eszméjébe, melyet a lefegyverkezésnek kell megelőznie, beleegyezésüket nem adták, — kevés a kilátásunk, hogy nagy czélunk érdekében eredménynyel működhessünk. A kormányok tudvalevőleg folyton vonakodnak a reformok terére lépni s rendszerint a közvélemény mögött maradnak vissza. Ajánlatos ennélfogva, hogy a népek meggyőződése e kérdésben hangosan nyilatkozzék s hogy a kormányok ez utón kényszerülve legyenek a nép akaratát számba venni. — A tervezett szövetkezet czélja a népek között fenforgó differentiákat nemzetközi választott bíróság és nem háború által dönteni el; reméljük, hogy a béke barátai, bárminő véleményük legyen a háború jogosságáról vagy jogtalan voltáról, ebben keresztülvihető és államférfim politikát ismernek fői s tehetségük szerint készséggel működnek majd közre minden erejükből, hogy a nagy czél megvalósittassék. — A szövetkezetnek czéljára, szervezetére és tevékenységére nézve nemzetközinek kell lennie. Elvei a nemzetek egymásközt való kölcsönös tiszteletén és jogosságán, s a politikában való oly alaptörvények meghonosításán nyugosznak, melyek egy nemzetközi törvényszék és egy nemzetközi törvénykönyv behozatalára vezetnek. Ez utóbbiakat J. S. Mill, az ismert nagy bölcselő és nemzetgazda, a civilisált népekre nézve nagy szükségességnek jelezte. Mi Európa és Amerika minden államában levelezésben állunk a béke barátaival, hogy őket az illető államokban hasonló társaságok alapítására serkentsük. E társaságok ezután nemzetközi szövetkezetté egye- sittetnének. — Nagy megelégedéssel értesültünk, hogy Franczia- országban már megtörténtek az első lépések a föntemlitett czél- nak megfelelő béke-társulat alapítására. — Ide mellékelve szabad legyen Czimednek társulatunk alapszabályait megküldeniink azon kérelem kapcsán, hogy e határozatokat, mennyire keresztülvihetők, fölhasználja. A civihsatio nagy győzeímének fogjuk tekinteni, ha a különböző nemzetközi béke- és választott-bírósági társaságok képviselői nagy conferentiára gyülekeznek össze, hogy nézeteiket kölcsönösen kicseréljék és egy közös cselekvési terv megállapítására jussanak. És hogy e nagy győzelmet mielőbb megünnepelhessük : Czimed hathatós közreműködését kérjük. E felhíváshoz már számos kitűnő férfi csatlakozott. A congressus Brüsselben össze is fog ülni, még pedig október hó második felében. — A névváltoztatások. A belügyminiszter a folyó év első felében engedélyezett névváltoztatások jegyzékét oly fölhívással küldte meg a törvényhatóságoknak, hogy az ott érdekelt névváltoztatásoknak az illető anyakönyvekben való fóljegyeztetése iránt kellőkép intézkedjenek. Érdekesnek tartjuk fölemlíteni, hogy a név- változtatások száma a mondott időig fölrúgott 554-re. — A volt határőrvidéken még fennálló házközösség ügyének törvényhozásilag leendő rendezése, az érdekelt megyék lakosságának egyik leghőbb óhaját képezi. Ezen ügyben — mint az „Orsz. Ért.“ inja — Torontálmegye azon kérelemmel járult a magyar kormányhoz, hogy annak törvényhozási í'endezése alkalmával az összesség érdekeinek leginkább megfelelő törzs szerint való felosztás rendeltessék el. Torontálmegye ezen kérelemre vonatkozó közgyűlési határozatát Krassó-Szörénymegyével közölvén, e megye közönsége azt az alispánnak oly utasitással adta ki, hogy a megye tetemes részét nagy mértékben érdeklő ezen vagyoni viszonyok végleges rendezése előtt hívjon össze a bizottsági tagok közül több alkalmas egyént, kikkel a kérdést behatóan tárgyalván, annak rendezése ügyében a legközelebbi közgyűléshez véle- ményes javaslatot tegyen. — A belügyminiszter, mint az erdélyi szászok közlönye a „Tagblatt“ jelenti, nem erősítette meg a szász egyetem részére ez év január havában alkotott uj szeiVézési szabályrendeletet. E szabályrendelet két lényeges pontot tartalmaz, melyek tendentiája azonnal szembeötlő. Az egyik a 13. §-ban foglaltatik, mely azt tartalmazza, hogy a tagoktól ezentúl a fölebbezés jogeszköze meg- vonatik s csakis három nap alatt beterjesztendő különvélemény engedtetik meg, melynek azonban nem lenne jogi hatása. — Er- í'e a pontra a miniszter azt felelte, hogy nemcsak a kormánynak törvény által biztosított felügyeleti jogával s ebből kifolyó kötelességével, hanem általában a kormányzás alapelveivel ellenkeznék, ha az érdekelt felektől a közgyűlés határozatai ellen minden jogeszköz megvonatnék, miért is e ponttól megtagadja a megerősítést. — A második pont a 26, 27, 28. §§-ban foglalt azon változtatás, hogy a szászok grófja teendőinek egy része a titkárra ruháztassék. A miniszter ezt a pontot sem erősítheti meg, mert a szászok grófjának töi’vényes hatáskörén belül aláirt végzések, utalványok stb. érvénye nem tétethetik attól függővé, vájjon a titkár alá akarja-e azt Írni vagy sem. A miniszter egyúttal meghagyta, hogy a régi szabályrendelet föntartandó s a közgyűlés tartozik magát annak alávetni. — Összetartás czim alatt két heti érdekes folyóirat indult meg Budapesten.
