Eger - hetilap, 1882

1882-08-10 / 32. szám

XXI. év-folyam.

32. szám.

1882. augusztus IO-én.

Előfizetési díj:

Egész evre . 5 frt — kr.

Félévre. . . 2 „ 50 .

Negyed évre .1 30 .

Egy hónapra. — 45 ,

Egyes szám . — 12 „

EGER,

Hirdetésekért

minden 3 hasábozott petit sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nvilttérben egy petit- sor helyért 15 kr fizetendő.

Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden csütörtökön.

Előfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (lyceumi nyomda), a szerkesztőség (vásártér, 783. szám alatt) és Szolcsányi Oyula könyvkereskedése (alapítványi ház a lyceum átellenében) s minden kir. postahivatal. — A hirdetési dij előre fizetendő.

Függő kérdések.

I.

Hevesmegyének folyóévi Julius 24-én s következő napjain tartott közgyűlésén, Tisza-Fiired község kérvényének tárgyalása alkalmával, kitűnt, hogy nevezett község lakosai a legkétségbeejtőbb állapotban vannak a miatt: mivel télviz és feneketlen sarak idején az olyankor járhatlan utakon sehogysem képesek eljutni járásbíróságuk székhelyére, — Heves mezővárosba. Ugyanazért külön járásbíróság felállítását kérik; mivel most reájok nézve az említett közlekedési nehézségek miatt: nincs igazságszolgáltatás; a mennyiben a bíróság székhelyére heteken át sem juthatnak el.

E kérelmök valóban indokolt. De tagadhatlan az is, hogy — a mint az említett megyei közgyűlésen illetékes oldalról ki lett jelentve, — kérelmök teljesítését egyelőre nem remélhetik: mivel az igazságügyminiszterium most uj járásbíróságok felállítására költséggel nem rendelkezik. Az ügy ezen állásában azon kérdés merült fel: miképen lehetne az említett község baján legalább ideiglenesen segíteni ? Indítvány tétetett aziránt, hogy valamint az ottani lakosoknak megengedte a pénzügyministerium, miszerint adójukat a jó utak által mindig hozzáférhető Eger városában űzessék: akkép czélszerű volna aziránt intézkedni, hogy nevezett község addig is, mig említett kérelme teljesítetnék, a környékbeli községekkel együtt bíráskodási tekintetben az egri járásbírósághoz osztassák be.

Ezen indítvány ugyan elejtetett: mivel az érdekelt lakosok egyike kiemelte, hogy Eger városa mégis csak messze esik a Tiszától. Ekkép nem találtak módot, melylyel Tisza- Fiired ügyes-bajos-perlekedő lakosainak sorsán valamikép legalább ideiglenesen segíteni lehetne.

Részünkről tudunk ily módot, még pedig olyant, mely egyenesen törvényben gyökerezik. E mód pedig abból áll: kéressék fel az igazságügyminiszter, hogy az 1877. évi 22. t. ez. 6-ik §-a alapján a járásbíróság egy-egy tagját időről időre küldesse ki Tisza-Füredre, az ott és vidékén fölmerülő kisebb polgári peres ügyek elintézése végett.

Az idézett törvény 6-ik §-a ugyanis igy hangzik:

,,01y járásokban, a hol a járásbíróság több bírói személyből áll, és a hol a forgalmi viszonyok és a járás terjedelme szükségessé teszik, az igazságügyminiszter az érdeklettek kérelmére a járásnak a kisebb polgári peres ügyek elintézése czéljából két vagy több szakaszra való elosztását elrendelheti. Mindenik szakasz főhelyén alkalmas időközben a járásbíróság egyik bírói tagja megjelen ; és előre meghatározott és közzétett rendes törvénynapokon a szakaszban fölmerült kisebb polgári peres ügyeket elintézi.“

II.

Eger város közgyűlése — a mint nemrég jelentettük — elhatározta, hogy a „Hosszupincze“ nevű épülettel az állandó színház létesítéséhez hozzájárul.

Ezen határozat ellen némelyek a megyéhez s innét a minisztériumhoz följebbeztek.

Hevesmegye közgyűlése július 26-án tárgyalta a föleb- bezést, melyben a városi közgyűlés határozata megsemmisit- tetni kéretik a következő indokokból:

1) E határozatra olyanok is szavaztak, kik szavazni jogosítva nem voltak; ilyenek: a legtöbb adót fizetők közűi nehányan, kik a várossal állítólag számadási viszonyban állanak, továbbá némely tisztviselők, kik szintén kifo- gásoltatnak.

2) Ha ezek szavazata nem számittatik, akkor kiderül állítólag az, hogy ama határozat csak 107 érvényes szavazatot nyert, ez pedig nem elég. Ugyanis, a városi képviselet áll 100 legtöbb adót fizetőből, 100 választott képviselőből, és szavazásra jogosított 20 tisztviselőből; mivel pedig itt községi vagyon elidegenítéséről van szó, ennélfogva érvényes határozat hozatalához az összes tagok szavazatainak (220) általános többsége kívántatik meg, vagyis 111 szavazat.

Heves megye közgyűlése azonban a városi képviselet említett határozatát helybenhagyta, a következő okoknál fogva:

a) A legtöbb adót fizetők szabályszerűen elkészített névsorában foglalt egyének, mindaddig bírnak szavazattal, mig ama névsorból ki nem hagyatnak; ha közülök némelyek netán a várossal számadási viszonyban vannak, ez annak idején s annak helyén lett volna bebizonyítandó, de itt már figyelembe nem jöhet.

b) Ami illeti azon kifogásolt egyént, a ki mint a községi bíráskodással megbízott tisztviselő szavazott a fenforgó ügyben: ő bírónak tekintendő; már pedig a községi törvény a bírót is azok közé sorozza, kik a községi közgyűlésen szavazati joggal bírnak.

Ekkép, a megyei közgyűlés végzése szerint, ezen egy szavazattal együtt épen kijő a megkívántaié .általános többség.

*

* *

Már most az a kérdés, hogy az utóbb említett egyénre nézve — kinek szavazatán fordul meg jelenleg az egész ügy eldöntése: a minisztérium is úgy fogja-e a törvényt magyarázni, mint a megye közgyűlése? Ez tudniillik úgy magyarázta, hogy: habár a községi törvény alkotásakor ugyan a szavazattal felruházott „biró“ alatt a nagyközségek s a kisközségek első tisztviselője értetett, — vagyis a községi biró, ellenben a rendezett tanácsú városokban „biró“ czimű