Eger - hetilap, 1882

1882-08-03 / 31. szám

300

— Felhívás! Mindazon egri lakos háztulajdonosok, kik hajlandók épületeiket f. év deczember 1-től fogva csendőrségi laktanyának átengedni — felhivatnak, miszerint ajánlatukat a polgár- mesteri hivatalnál mielőbb adják be. Egerváros polgármestere helyett Lefewe.

— Domoszlón (Hevesmegye) julius hó 25-én délután 3 óra tájban iszonyú vihar támadt nagy jégesővel kisérve, mely egy óra hosszáig folytonosan dühöngött. Házak tetőzeteit leszedte, élőfákat tört ketté, ablakokat részint rámástul együtt kiszakított, részint betört. A templom tetejét szarufákkal együtt levetette, a szőlőket, kukuriczákat, melyek igen szép reményekkel kecsegtették a tulajdonosokat, elverte, szóval mindenben iszonyú pusztításokat vitt végbe. A jégeső rövid idő alatt már másodszor verte határunkat, elsőizben azaz julius hó 2'1-én is pusztított, de a szőlőhegyek csak egy részében tett kárt, most azonban az egészet semmivé tette. A lakosok, főleg a szegényebbjei az elemi csapás után sírva néznek a jövő elé, mivel a szőlő egyedüli jövedelmi forrásuk, melyből adójukat kifizethették és családjukat élelemmel elláthatták. Igen óhajtandó lenne, ha a magas kormány egy kis felvilágosítást szerezne e szerencsétlen lakosok szomorú helyzetéről és ha segélyt részökre nem küldhet, legalább a szőlőadójukat egészben elengedné; ez igen méltányos és kívánatos volna! D.

— Kápolna vidékén a múlt héten nagy zivatar volt, forgó széllel, mely sok fát rongált meg; nemcsak hogy ágaikat letörte, hanem tövestől is kifeszitette. A kapás növények ott felüdültek a szép esők után.

— A jászberényi na'pit'mp'om százados évfordulatának ünnepe augusztus 15-én leetid, m dy napon Szele Gábor egri prépost-kanonok úr ő nagysága fogja megtartani az ünnepélyes misét.

— Az egri érseki rom. kath. fitaniló képzőintézet 1881—82-iki tanévről szóló értesítőjét közrebocsátotta Zsendovics József, prépostkanonok, t. képzőint. igazgató. Az intézet feutartási alapját első sorban az egri fókáptalan és megyei papság adományaiból egybegyült, jelenleg 20,771 frt. 76 kr. tevő összeg évi kamatai képezik. Az intézet fenntartására néhai Rajner Károly fölsz. püsp. és egri nagyrépost alapítványából évenkint 826 frt. 3 kr. fordittatik. Ugyané czélra érsek őnagyméltósága s a ft. fókáptalan évenkint 910 írttal járulnak. Az intézeti növendékek segélyezésére az 1874—75-ik tanévtől kezdve, érsek ő nagyméltósága és a főt. egri fókáptalan ajánlatából minden tanévben 2000 frt. fordittatik, mely a rendes növendékek között 60, 80 és 100 frtnyi részletekben osztatik ki, esetleg azok lakbérének fedezésére fordittatik. Ezen állandó segélyezésen kívül a növendékek közül a folyó tanévben élelmezésben részesült: érsek őnagyméltósága udvarában 7, Szele Gábor prépost-kanonok úr házánál 1, Babies János, Zsendovics József, Begovcsevich Róbert kanonok uraknál 1—1, a papnöveldében 4. Jutalmak és össztöndijak czimén : néhai Rajner Károly hagyatékából minden tanévben 6 db. cs. kir. arany osztatik ki az intézeti növendékek jelesbjei között; a harsányi kerület 1865-ben tett 500 frtnyi alapítványának évi kamata, (30 frt.) egy a valláserkölcsiségben kitűnő növendéknek adományoztatok; néhai Kovalcsik József kanonok 3500 frtnyi alapítványának kamataiból 2 ösztöndíj alakíttatott, melyekből a jelen tanévben két intézeti növendék nyert 100—100 frtot. A növendékek létszáma; bejegyeztettek az 1881—82-iki tanévre összesen 94; évközben érkezett 2; nyilvános tanuló volt 72; időközben távozott 24. Vallásra nézve: róni. kat h. 72; más vallási! a jelen tanévben nem volt. Nyelvre nézve; magyar 70; tót 2. Részint élelmezésben, részint készpénz segélyezésben részesült 41; jutalmazottak 6. A f. évi máj.

22—30. megtartott tanképesitó vizsgálaton önálló tanítóságra ké- pesittettek összesen 27.

— Köszönetnyilvánitás Mindazok, kik boldogult nőm vég- tisztességén megjelenni, s ez által felejthetetlen nőm elvesztése fölötti lelki fájdalmam és bánatom enyhiteni sziveskedtek; úgy szintén azon kegyes uraságok, kik fogataikat szíveskedtek a kedvezőtlen időban rendelkezésemre bocsájtani, fogadják részvétükért tőlem úgy az összes rokonságtól őszinte köszönetünket. Eger, 1882. augusztus 3-án. Palátsik Vinciié.

— Az egri törzs-casino, a saját épületében levő éttermet a nyár folytán kifestette s uj padozattal láttatta el. Az étterem újítása be lévén fejezve, újból való megnyitása 4-én este leszen. Hogy valamint ez előtt, úgy most és később is Ízletes lesz az étel, tiszta jó a bor s pontos a felszolgálat: arról kezeskedik Scheffer ur.

— Dohánytermelők nagyon panaszkodnak vidékünkön. A tavaszi hosszas szárazság következtében igen sok dohánypalánta kiveszett. Oly ritkások is most a dokányültetvények, mint évek óta soha. Nagyszámú gazdák most e miatt semmi tiszta jövedelmet nem remélhetnek a dohányból.

— Orosz zsidók Egerben. Múlt héten Egerben két zsidó járt házról-házra koldulni. Benéztek Weisz Tivadar ny. őrnagyhoz is. Eltávozásuk után azonnal észrevették, hogy az előszobából lába került az ezüst ezukortartónak. A rendőrség rögtön nyomozást indított és Urbán Károly rendőr-hadnagy a makiári külvárosban a „Bindrik“ korcsmában, megcsípte a koldulókat, megmotozta batyuikat s csakugyan a keresett tárgy megkerült a holmi közt. Azonnal letartóztatták őket. Mindkettőt átadták a bíróságnak,

— A lembergi hütlenségi perben julius 29-én hozatott meg az ítélet. Az esküdtszék ítélete alapján a törvényszék által: Naumo- vicz 8 havi, Ploszczanski 5, Szpunder és Zaluski pedig 3 havi börtönre ítéltettek. A többi vádlottak, köztük a Dobranzkyak is, föl lettek mentve. Az elitéltek semmiségi panaszt jelentettek be.

— IX. Pius pápa örökösei keresetet adtak be az olasz államkincstár ellen, melyben az államtól a boldogult pápa által hat éven át föl nem vett s 50,000.000 lírára rugó civillistának utólagos folyóvá tételét követelték. A római legfőbb itélőszék a napokban hozott ez ügyben Ítéletet s az örökösöket elutasította azzal az indokolással, hogy a kérdéses civillista nem IX. Pius személye, hanem a pápa részére volt megszavazva: az elhunyt pápa pedig mint ilyen sohasem fogadott el pénzt az olasz kormánytól s igy az örökösök nem tarthatnak igényt az általa fel nem vett összegre.

— A tűz elleni biztosítás ügyében *) alkalomszerűnek tartjuk a következő közlemény fölvételét: „Vannak társúlatok egyes vidéken, hol a biztosítás ügye még nincs eléggé meghonosulva, hol eddig kedvező talajt még nem érlelt, tüzesetek alkalmával sáska módra 10 — 12 utazó ügynök lepi el a vidéket, minden áron — természetesen a fél részére kecsegtetőnek látszó feltételek és előnyök mellett — óhajtván magát befészkelni, szóval házalás útján üzletet eszközölni. Ezen házalók pedig, kik igen csekély vagy épen semminemű fizetésben nem részesülnek, csupán az általok szerzendő biztosítások dijai után esedékes bizonyos százalékra vannak utalva, többnyire a legfurfangosabb és körmönfont egyének, a társadalom oly heréi, kik eltekintve a biztosítás üdvös eszméjétől, egy 200—300 ftot, érő épületet, saját jövedelmük szaporítása czéljából 500—600 ftban biztosítanak s Ígéretet tesznek a könnyenhivő feleknek, hogy kár esetén a biztosított összeggel fognak kártalanittatni. Ily körülmények között legkevésbbé sem csodálandó, ha a sors bekövetkezett csapásai alatt akadnak oly elkeseredett és számitó egyének, kik biztosított épületeiket, vagy maguk dobják szántszándékkal a lángok martalékául, vagy pedig fogadott bérenczek által gyújtatják fel azokat, azon biztos reményben, hogy káraik megtérítése mellett, még pár száz forintot zsebre is dughatnak. Ily eljárás pedig az illetők számítását többnyire dugába dönti, mert az illető társulatok nem hogy a biztosított összeget kifizetnék, hanem, gyakran megtörténik, hogy a kárfelvétel, alku tárgyává tétetvén, még a valódi kár sem téríttetik meg, — s amennyiben az ily számitó felek mellett sokszor egész ártatlanul nem csak biztosított, de biztositlanúl levő egyének is súlyos csapást szenvednek, — a biztosítás lényegében nem áldásossá, hanem a szó szoros értelmében átkossá s a bűn előmozdítójává válik. — Ily körülmények mellett nem csoda, ha a biztosító közönség az eszme iránt közömbössé lesz, és attól idegenkedéssel fordúl el; de más részt a szelid alapon nyugvó társulatok is kényszerítve leendnek a dijak túlságos emelésére, vagy pedig az ily tűzveszélyes helyeknek — mint az felső Zemplénben is történt — a biztositásból leendő végleges kizárására annyival is inkább, mert az ilyen házalók leginkább eddig tért nem foglalt helyeken üzérkednek s helyi ügynök hiányában a szükséges in- formatiók megszerzése is lehetetlenné válik. Ez okból kiindúlva legnagyobb méltánylás illeti meg a b o r s o d m e g y e i g a z d a- sági egyletet, midőn ezen abnormis helyzeten segítendő, egy feliratot intézett a belügyminisztériumhoz, kifejtvén azon okokat, melyek nemzetgazdászati szempontból a jólét és emelkedés leigázói, s kitüntetve azon módozatot, mely a jelen veszélyes viszony legyőzésével, illetve a házalás beszüntetésével, a biztosítási eszme üdvös hatásának jótékony szárnyait kiterjesztve helyzetünket a régi jó stádiumba tereli vissza. Addig is azonban, mig e tekintetben a magas ministerium határozata ténynyé válnék, nagyon kívánatos, sőt szükséges is a hatóság és elöljáróság figyelmét felhívni arra, hogy a házalással járó biztosításokat a legéberebb szemekkel kisérje, sőt a lehetőség határa között szüntesse be.“

*) Ajánljuk o közérdekű, s egy régi gazda tollától eredett szakszerű kitűnő csikket t. laptársaink — s a nag> közönség figyelmébe. A czikk figyelemreméltó következetességgel fejtegeti az uralgó tűzesetek okait — miután pedig fájdalom, de a tűzesetek úgyszólván országos színezetet öltöttek, kötelességünknek tartjuk e ezikkre országos lapjaink figyelmét is felhívni. Szerit.